A 19. század60-as és 70-es éveiben feltárt régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a korai kőkorszaktól kezdve éltek emberek. Ennek legjelentősebb emléke az a kisméretű, nőalakot ábrázoló agyagszobor, mely egyedülálló egész Közép-Európában. Az újkőkor időszakából mintegy 300 tárgy került elő, ezek itteni emberi településre utalnak. A korai bronzkorból öt csontvázas sírt ástak ki az i. e. 2. évezred időszakából. A leletek alapján feltételezhető, hogy a település a késő vaskorig folyamatosan lakott volt. Egyebek mellett a kerámiatárgyak változatos formái kerültek elő ebből a korszakból. A későbbi korból főként a kelták hagyták itt névjegyüket. A római korban e területen főként germán törzsek laktak, településüknek gazdag leletei kerültek elő. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt itt. A község területén feltárt 4. századirómai épületmaradványokat egyes régészek római őrállomásként, az újabb kutatások alapján mások viszont kvád előkelőség rezidenciájaként azonosítják. Ugyancsak megtalálhatók voltak a 6. század elején érkezett szláv törzsek településének nyomai.
A falu legelső írásos említése 1291-ből, az esztergomikáptalan okleveléből származik, amelyben az elefánti uradalom felosztásról rendelkezik. Egy 1322-es oklevél újabb adatokat tartalmaz az elefánti nemesek birtokairól, melyek között Cífer is szerepel. Később a pozsonyi váruradalom részeként említik. A község Szent Mihály temploma ekkor már állt, valószínűleg a 13. század második felében épült. Később elpusztult és újat kellett építeni helyette. 1427-ben a Födémesi családbeliek fizették ki özv. Checheni Katalin itteni hitbérét.[2]1529-ben a Bécs körül portyázó török sereg fosztotta ki a falut, később is érték török rajtaütések. A 16. században délről a török elől menekülő horvát népcsoportok érkeztek a községbe. A Bocskai-felkelés alatt a falu majdnem elnéptelenedett a hadak pusztításai miatt, 1605-ben csak két háza állt. 1638. március 12-én egy tűzvészben porig égett a település. A 18. század második felére a település kiheverte a korábbi megpróbáltatásokat. Lakói mezőgazdasággal, kereskedelemmel, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Nagyszámú zsidó is élt a községben, akiknek saját zsinagógájuk és iskolájuk volt. A katolikus iskola 1827-ben létesült. 1837 és 1846 között megépült a Pozsony–Nagyszombat–Szered lóvasút, amely érintette Cífert is. A század végén a Felső-majorban szeszfőzde működött.
A 19. század közepén Fényes Elek szerint „Czifer, tót mező-város, Pozson most F.-Nyitra vgyében, a Pozsontól Nagy-Szombatba vivő országutban. Nagy-Szombathoz 1 1/2 órányira. Lakja 860 kath., 260 zsidó. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesiti az uraság csinos kastélya, kertje, s több gazdaságos épületei. Határja róna, szántóföldje sok és szép rozsot, buzát, zabot, árpát, kolompért terem; legelője szűk; rétjei jók. F. u. nagy részt gr. Zichy Károly, de birnak benne még egynehány nemesek is.”[3]
Itt született 1857. szeptember 28-án Mahler Ede magyar-osztrák orientalista, csillagász, természettudós, régész, egyiptológus, az ELTE egyiptológia tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja
Itt született 1866. augusztus 12-én Mahler Gyula orvos, előbbi testvéröccse
Itt született 1886. január 27-én Kanizsai Dezső magyar gyógypedagógus
Itt hunyt el 1839-ben Kubányi József római katolikus plébános.
Irodalom
Vladimír Varsik 2023: Die spätantike quadische Residenz in Cífer-Pác. Študijné zvesti 70/1
Robert Iván 2021: Pece z rímskeho dočasného tábora v Cíferi–Páci. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 31.
Vladimír Mitáš – Ján Rajtár – Ján Tirpák 2021: Ďalšie predmety z doby bronzovej z Cífera-Pácu. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 31.
Rajtár, J. - Zábojník, J. 2021: Migration Period Finds from Cífer-Pác. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
Fusek, G. 2021: Ohrringe mit Pendilien aus Cífer-Pác. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
Vladimír Mitáš-Ján Rajtár-Ján Tirpák 2020: Kovové dýky z Cífera a okolité osídlenie v stupňoch BA2 – BB1. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 30.
Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 70 No. 205.
Vladimír Varsik-Titus Kolník 2013: Cífer-Pác – Neue Erkenntnisse zur spätantiken quadischen Elitenresidenz. In: Matthias Hardt-Orsolya Heinrich-Tamáska (Hrsg.): Macht des Goldes, Gold der Macht. Weinstadt, 71-90.
Varsik, V. - Kolník, T. 2011: Die spätrömische Töpferei von Cífer-Pác, Westslowakei. In: Drehscheibentöpferei im Barbaricum. Bonn - Vor- und Frühgeschichtliche Archäologie Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität, 333-354.
Ivan Cheben - Matej Ruttkay 2010: Römische Militärausrüstungsgegenstände aus dem germanischen Grubenhaus in Cífer. Slovenská archeológia LVIII-2, 309-336.
Tereza Štolcová – Titus Kolník 2010: Tkáčske dielne z neskorej doby rímskej v Cíferi-Páci. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra.
Varsik, V. - Kolník, T. 2009: Objekty zo začiatočnej fázy doby sťahovania národov Cíferi-Páci. Zborník Slovenského národného múzea - Archeológia CIII/19, 257-270.
Kolník, T. - Varsik, V. 2006: Hrnčiarske pece z mladšej doby rímskej v Cíferi-Páci. Zborník SNM 100 - Archeológia 16, 409-432.
H.-H. Müller - C. Ambros 1994: Neue frühgeschichtliche Pferdeskelettfunde aus dem Gebiet der Slowakei. Štud. Zvesti 30, 119-120.
Jozef Zábojník 1988: On the problems of settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia. Arch. roz. 40, 414, obr. 26: 3, 5-6.
Jozef Zábojník 1985: Výskum včasnostredovekého pohrebiska v Cíferi-Páci. Štud. Zvesti 21, 205-220.