Lengyel fejedelmek és királyok családfája

Az alábbi családfa Lengyelország uralkodóinak, azaz, nagyfejedelmeinek és királyainak a leszármazását mutatja be, 960-tól 1668-ig. A kezdő időpont azért 960, mert I. Mieszko nagyfejedelem, 960 körül egyesítette azokat a területeket, amelyeket később Lengyelországnak neveztek, elsőként a lengyel uralkodók közül. 1668-ban II. János Kázmér király lemondott. Az őt, 1795-ig, Lengyelország felosztásáig követő királyok, nem voltak elhelyezhetőek a családfán, őket jegyzetben soroljuk fel.^[1] A forrásokban, több személy esetében, a születési időpontokra eltérőek az adatok (van, amikor a halál időpontjára is.). A szócikk szerkesztése során, az uralkodás kezdő és befejező időpontjait illetően, „Petr Čornej és szerzőtársai: Európa uralkodói (Maecenas, Budapest, 1999.)” című szakkönyvben szereplő adatokat tekintettük irányadónak.

A családfa

I. Mieszko 922/ 945 – 992, nagyfejedelem: 960-992 (Piast-ház[2]]])

I. (Bátor, Nagy) Boleszláv 967 körül – 1025, nagyfejedelem: 992-1025, I. Boleszláv király: 1025, (IV.) Boleszláv, cseh fejedelem: 1003-1004 (trónfosztva) (Piast-ház)

Bezprym („Veszprém”) 986/987 – 1032, nagyfejedelem: 1031-1032 (Piast-ház)

II. Mieszko Lambert 990 – 1034, király: 1025-1031 (trónfosztva), nagyfejedelem: 1032-1034 (Piast-ház)

I. (Helyreállító, Megújító) Kázmér 1016 – 1058, nagyfejedelem: 1034-1037 (száműzték, /[3]/) és 1040-1058 (Piast-ház)

II. (Merész) Boleszláv 1042 körül – 1081/ 1082, nagyfejedelem: 1058-1076, II. Boleszláv király: 1076-1079 (trónfosztva) (Piast-ház)

I. Ulászló Herman 1043 – 1102, nagyfejedelem: 1079-1102 (Piast-ház)

Zbigniew 1073 – 1113, nagyfejedelem: 1102-1107 (trónfosztva) (Piast-ház)

III. (Ferdeszájú) Boleszláv 1086 – 1138, nagyfejedelem: 1102-1138 ([4]) (Piast-ház)

II. (Száműzött) Ulászló 1105 – 1159, nagyfejedelem: 1138-1146 (trónfosztva) (Piast-ház)

IV. (Göndörhajú) Boleszláv 1122 körül – 1173, nagyfejedelem: 1146-1173 (Piast-ház)

III. (Öreg) Mieszko 1122/1125 – 1202, nagyfejedelem: 1173-1177 (trónfosztva), 1198-1199 (trónfosztva), 1200-1201 (trónfosztva) és 1202 (Piast-ház)

II. (Igazságos) Kázmér 1138 – 1194, nagyfejedelem: 1177-1194 (Piast-ház)

I. (Hosszú, Sziléziai) Boleszláv 1127 – 1201, sziléziai herceg (Piast-ház)

IV. (Görbelábú) Mieszko 1131/ 1146 – 1211, nagyfejedelem: 1210-1211 (Piast-ház)

Odó 1141/1149 – 1194, poznańi herceg (Piast-ház)

III. (Hosszúlábú) Ulászló 1161/1166 – 1231, nagyfejedelem: 1202 (trónfosztva) és 1202-1206 (trónfosztva) és 1227-1228 (trónfosztva) (Piast-ház)

I. (Fehér) Leszek 1184/1185 – 1227, nagyfejedelem: 1194-1198 (trónfosztva), 1199-1200 (trónfosztva), 1201 (trónfosztva), 1202-1210 (trónfosztva) és 1211-1227 (Piast-ház)

Mazóviai Konrád 1187/ 1188 – 1247, nagyfejedelem: 1229-1232 (trónfosztva) és 1241-1243 (trónfosztva) (Piast-ház)

I. (Szakállas) Henrik 1165/1168 – 1238, nagyfejedelem: 1228-1229 (trónfosztva) és 1232-1238 (Piast-ház)

Ulászló 1190 körül – 1239, kaliszi herceg (Piast-ház)

V. (Tiszta, Szemérmes) Boleszláv 1226 – 1279, nagyfejedelem: 1243-1279 (Piast-ház)

Kázmér 1211 körül – 1267, kujáviai herceg (Piast-ház)

II. (Jámbor) Henrik 1196/1207 – 1241, nagyfejedelem: 1238-1241[5] (Piast-ház)

I. Przemysł 1220/1221 – 1257, nagy-lengyelországi herceg (Piast-ház)

II. (Fekete) Leszek 1241 körül – 1288, nagyfejedelem: 1279-1288 (Piast-ház)

IV./I. (Kis /Łokietek/) Ulászló 1260/1261 – 1333, IV. Ulászló, nagyfejedelem: 1306-1320, I. Ulászló, király: 1320-1333 (Piast-ház)

(III. /Fehér/) Henrik 1227/ 1230 – 1266, sziléziai herceg (Piast-ház)

II. Przemysł (Przemysław) 1257 – 1296, nagyfejedelem: 1290-1291 (lemondott), király: 1295-1296[6] (Piast-ház)

I. Károly (Károly Róbert) 1288 – 1342, magyar király: 1308-1342 (Anjou-ház)

(Łokietek) Erzsébet 1305 – 1380, magyar királyné (Piast-ház)

III. (Nagy) Kázmér 1310 – 1370, király: 1333-1370 (Piast-ház)

IV. (Törvényes) Henrik 1257/1258 – 1290, nagyfejedelem: 1288-1290[7] (Piast-ház)

Judit (Juta) 1271 – 1297, cseh királyné (Habsburg-ház)

II. Vencel 1271 – 1305, nagyfejedelem: 1291-1300, király: 1300-1305,[8] II. Vencel, cseh király: 1278-1305 (Přemysl-ház)

Erzsébet Richeza 1288 – 1335, cseh királyné és lengyel királyné (Piast-ház)

(Magyar) Lajos 1326 – 1382, király: 1370-1382, I. (Nagy) Lajos, magyar király: 1342-1382 (Anjou-ház)

III. Vencel 1289 – 1306, király: 1305-1306,[9] III. Vencel, cseh király: 1305-1306, Vencel (László), magyar király: 1301-1305 (lemondott) (Přemysl-ház)

Zsófia (Zofia Holszańska) 1405 körül – 1461, királyné[10]

II. (Jagelló) Ulászló 1352/1362 – 1434, király: 1386-1434, Jagelló (Jogaila), litván nagyfejedelem: 1377-1381 és 1382-1401 (Jagelló-ház)

Szent Hedvig 1374 – 1399, királynő: 1384-1399[11] (Anjou-ház)

III. (Várnai) Ulászló 1424 – 1444, király: 1434-1444, I. Ulászló, magyar király: 1440-1444[12] (Jagelló-ház)

IV. Kázmér 1427 – 1492, király: 1446-1492 (koronázás: 1447[13]), litván nagyfejedelem: 1440-1492 (Jagelló-ház)

I. János Albert 1459 – 1501, király: 1492-1501 (Jagelló-ház)

Sándor 1461 – 1506, király: 1501-1506, litván nagyfejedelem: 1492-1506 (Jagelló-ház)

I. (Öreg) Zsigmond 1467 – 1548, király: 1506-1548 (koronázás: 1507), litván nagyfejedelem: 1506-1548 (Jagelló-ház)

II. Zsigmond (I.) Ágost 1520 – 1572, király: 1548-1572, litván nagyfejedelem: 1548-1572 (Jagelló-ház)

(Báthory) István 1533 – 1586, király: 1575-1586[14] (koronázás: 1576), litván nagyfejedelem: 1575-1586, Báthory István, erdélyi fejedelem: 1571-1586 (Báthory-ház)

Anna 1523 – 1596, királyné és litván nagyfejedelemné (társuralkodó) (Jagelló-ház)

III. János 1537 – 1592, svéd király: 1568-1592 (Vasa-ház)

Katalin 1526 – 1583, svéd királyné (Jagelló-ház)

III. (Waza) Zsigmond 1566 – 1632, király: 1587-1632,[15] litván nagyfejedelem: 1587-1632, Zsigmond, svéd király: 1592-1599 (trónfosztva) (Vasa-ház)

IV. (Waza) Ulászló 1595 – 1648 király: 1632-1648, litván nagyfejedelem: 1632-1648, Ulászló, orosz cár: 1610-1613 (Vasa-ház)

II. (Waza) János Kázmér 1609 – 1672, király: 1648-1668 (lemondott), litván nagyfejedelem: 1648-1668 (lemondott) (Vasa-ház)

Jegyzetek

1. Lengyelország uralkodói, 1668-1795 között: (Wiśniowiecki Korybut) Mihály (1640 – 1673), király és litván nagyfejedelem: 1669-1673; III. (Sobieski) János (1629 – 1696), király és litván nagyfejedelem: 1674-1696; II. (Erős) Ágost (1670 – 1733), király és litván nagyfejedelem: 1697-1704 (trónfosztva) és 1709-1733, I. Frigyes Ágost, szász választófejedelem: 1694-1733 (Wettin-ház); I. (Leszczyński) Szaniszló (1677 – 1766), király és litván nagyfejedelem: 1704-1709 (trónfosztva) és 1733-1734/1736 (1734: elhagyja az országot, 1736: lemondott); Szaniszló, címzetes lotaringiai herceg: 1737-1766 ([1] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.); III. (Szász) Ágost (1696 – 1763), király és litván nagyfejedelem: 1733-1763, II. Frigyes Ágost, szász választófejedelem: 1733-1763 (Wettin-ház); II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost (1732 – 1798), király és litván nagyfejedelem: 1764-1795 (lemondott).
2. A hagyomány szerint, I. Mieszko nagyfejedelem ükapja a VIII., avagy IX. században élt, Piast, a kerékgyártó volt, akinek a nevét az első lengyel uralkodói ház viseli.
3. Az 1037-1040 közötti időszak interregnum volt.
4. 1102-1107 között, Zbigniew és III. Boleszláv egyaránt uralkodtak.
5. II. Henrik nagyfejedelem a legnicai csatában (1241) elesett.
6. A Piast-házon belüli, családi számozásra figyelemmel, az 1296-ban meggyilkolt Przemysław király, II. Przemysł néven szerepel a forrásokban.
7. A Piast-dinasztián belüli, családi számozásra figyelemmel, Törvényes Henrik nagyfejedelem, IV. Henrik néven szerepel a forrásokban.
8. Sajátos módon, II. Vencel cseh királyt, a lengyel forrásokban, szintén II. Vencel – és nem I. Vencel – királyként említik. Lásd: [2], [3] - hozzáférés: 2022. augusztus 25.
9. III. Vencel cseh királyt, a lengyel forrásokban, szintén III. Vencel – és nem II. Vencel – királyként említik. Lásd: [4], [5] - hozzáférés: 2022. augusztus 25. III. Vencelt, 1306-ban, Olomoucban meggyilkolták.
10. Született Sofija Andrejevna Alšėniškė litván hercegnő. Lásd: [6] - hozzáférés: 2022. augusztus 25.
11. 1382-1384: Interregnum.
12. III. Ulászló király a várnai csatában (1444) elesett.
13. 1444-1446: Interregnum.
14. 1573-1574 között (koronázás: 1574) (Valois) Henrik (1551 – 1589) volt a lengyel király (Valois-ház), aki 1574-ben, titokban, elhagyta az országot, visszatért Franciaországba, ahol 1589-ben meggyilkolták. Ő volt III. Henrik francia király (1574-1589). Henrik királyt, a lengyel források, a francia királyi számozásához igazodóan, III. Henrik királyként említik. Lásd: [7], [8] - hozzáférés: 2022. augusztus 25.
15. A lengyel források ([9] - hozzáférés: 2022. augusztus 25.), III. Zsigmondot, és két utódját (IV. Ulászlót és II. János Kázmért), a dinasztikus származásukra (Vasa-ház) figyelemmel, a "Waza" előnévvel együtt nevezik meg.

Források

• Petr Čornej és szerzőtársai: Európa uralkodói, Maecenas, Budapest, 1999. ISBN 963-203-017-6
• John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991. ISBN 963-7425-48-9
• [10] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.
• [11] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.
• [12] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.
• [13] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.
• [14] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.
• [15] – hozzáférés: 2022. augusztus 25.