I. Vasa GusztávA Vasa család nemesi címereA Vasa család királyi címere
A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt. A család szimbóluma egy búzakéve (svédül: vasa), innen ered a család neve.
A Vasa-ház első uralkodója Gusztáv Eriksson, a későbbi I. Gusztáv, aki kivezette Svédországot a számára hátrányos Kalmari unióból. A királyi címet Gusztáv gyermekei örökölték.
III. János feleségül vette a lengyel Jagelló Katalint, ezzel összekötötte a lengyel-litván dinasztiát a svéd Vasa-házzal. Ebből a kötődésből származtak Lengyelország Vasa-házi királyai:
II. János Kázmér királyságával a dinasztia hatalma leáldozott. A háborúk az Oszmán Birodalommal, az Orosz Cársággal, Brandenburg-Poroszországgal, Erdéllyel, a kozákokkal és Svédországgal tönkretették Lengyelországot. 1652-ben a szejmben először alkalmazták a Liberum veto gyakorlását egy parlamenti döntés ellen. Ezzel a szejm csak egyhangú döntéseket tudott elfogadni, mellyel működésképtelenné vált. 1657-ben és 1660-ban garantálták a Porosz Hercegségszuverenitását, melyből később kifejlődött a későbbi porosz állam. Az 1667-es andrusovói fegyverszünet Oroszországgal hatalmas területveszteséget okozott Lengyelországnak. Szmolenszk, Kijev, és az egész Ukrajna a Dnyeper folyóig orosz fennhatóság alá került.
Ezzel a Vasa-ház uralma is megszűnt Lengyelországban. Az új uralkodó Wiśniowiecki Mihály herceg lett.
Az utolsó férfiági Vasa, II. János Kázmér 1672-ben halt meg Franciaországban.
A Vasa család nőágon leszármazott tagjai azonban egészen 1818-ig maradtak a svéd trónon. Az utolsó, magát Vasának nevező hercegnő a szász Karola királynő (1833–1907) volt, IV. Gusztáv Adolf unokája.
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.