Knut 1167-ben vette át a trónt. Tízéves száműzetés után tért haza[3] és hatalmi harcba kezdett Kollal és Boleszlávval.[3] Hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani.[3]1187-től az észtek betörései rendszeressé váltak Svédországban. Védekezésül Knut megépítette a stockholmi kastélyt, ezzel megalapozta Stockholm városának kifejlődését.
A kalmari kastély 1180-as alapítása is Knut nevéhez fűződik.[3] A kastély építése szintén a védekezési stratégia része volt. Knut ezzel a kastéllyal a tenger felől érkező támadók, elsősorban balti-tengerikalózok ellen szándékozta védeni országát.
↑ abcdCsiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 200. oldal
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Knut I. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.