PROFILBARU.COM

	I. Ulászló
	Lengyelország nagyfejedelme
	Uralkodási ideje
	1079 – 1102. június 4.
Elődje	II. Boleszláv
Utódja	Zbigniew
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Piast-dinasztia
Született	1043/1044; Lengyelország
Elhunyt	1102. június 4.; Płock
Nyughelye	Mazóviai boldog Szűz Mária Katedrális, Płock;
Édesapja	I. Kázmér
Édesanyja	Kijevi Dobroniega Maria
Testvére(i)	Świętosława of Poland; II. Boleszláv lengyel király; Mieszko Kazimierzowic;
Házastársa	Przecława; Přemysl Judit (1058–1086); Sváb Judit (1054–1105)
Gyermekei	Przecławától:; Zbigniev (1073–1113); Přemysl Judittól:; III. Boleszláv (1086–1138); Sváb Judittól:; Zsófia; Ágnes (1090–1125); Adelheid; 1 leány
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ulászló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

I. Ulászló Herman (lengyelül: Władysław I Herman), (1043 – 1102. június 4.) lengyel fejedelem 1079-1102 között a Piast dinasztiából, I. Kázmér fia, II. Merész Boleszláv testvére. Uralkodása a Piast állam meggyengülésésnek időszakára esett. Megerősödött a széthúzás tendenciája, megszilárdult a többközpontúság Lengyelországban (Ulászló Herman soha sem törekedett arra, hogy királlyá koronázzák). A tényleges hatalmat Sieciech palatinus gyakorolta.

Feleségei

Először Bohémiai Juditot, aztán III. Henrik német-római császár lányát, Sváb Juditot vette feleségül. Első feleségétől született fia lett III. Ferdeszájú Boleszláv fejedelem. Második feleségétől egy lánya született, Gandersheimi Ágnes.

Élete

A hatalom felosztása

Akkor került hatalomra, amikor testvérét 1079-ben száműzetésbe kényszerítették. 1097 és 1100 között Ulászló fiai, Zbigniew és Ferdeszájú Boleszláv a főurak támogatásával eltávolították Sieciechet és kényszerítették apjukat az állam feldarabolására. Zbigniew kapta Nagy-Lengyelországot, Kujáviát és Sieradz-Łęczyce vidékét, Boleszláv pedig Kis-Lengyelországot és Sziléziát, míg Ulászló megtartotta magának Mazóviát, valamint a főhatalmat az összes fejedelemség felett.

Ulászló Herman uralkodásának értékelése

Nincs kétség afelől, hogy Lengyelország kül- és belpolitikai helyzete I. Ulászló Herman uralkodása alatt olyan nehéz volt, hogy csak nagyon energikus és erős jellemű uralkodó volt képes megbirkózni a feladatokkal. Ő minden bizonnyal nem volt ilyen. Az ő tétlen viselkedése, hogy ne mondjuk, apátiája a legsorsdöntőbb pillanatokban magáért beszél. Talán a több évig tartó és fájdalmas láb-betegsége is oka lehetett ennek, mint ahogy a Gallus Anonymus is mondja. De az is lehet, hogy őt is, mint sokakat másokat csak a véletlen segítette trónra, de soha sem törekedett uralkodásra, mivel nem volt ehhez sem tehetsége, sem megfelelő vérmérséklete, merészsége, ami mind szükséges volt a középkori uralkodóknál.

Családfa

4. II. Mieszko Lambert †1034. május 10.
	2. I. Kázmér †1058. november 28.
5. Lotaringiai Richeza †1063. március 21.
		1. I. Ulászló Herman †1102. június 4.
6. Nagy Vlagyimir †1015. július 15.
	3. kijevi Dobronega Maria †1087
7. Anna Porfirogenetka †1011?, Nagy Vlagyimir felesége, †1018 után

Feleségei

1073 előtt ismeretlen lengyel nő, Zbigniew anyja (néhány kutató úgy véli, hogy nem kötöttek házasságot)
1080 körül Judit (sz. 1056 körül – †1086. XII. 25.) – II. Vratiszláv (sz. 1032 körül – †1092), olomouci herceg (1055-1056, 1058-1061), Csehország hercege (1061-1085), Csehország királya (1085-1092) leánya
1089 körültől Judit (sz. 1047 – †1092/1096) – III. Henrik (sz. 1017 – †1056), német-római császár (1046-1056) lánya, aki korábban Salamon magyar király felesége volt.