Bokor József (filozófiai író)

Ez a szócikk a Pallas nagy lexikona szerkesztőjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Bokor József (egyértelműsítő lap).

Bokor József
Született	Bokor József 1843. június 19. Kadarkút
Elhunyt	1917. június 11. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Bokor Ervin
Foglalkozása	tanár, pedagógiai és filozófiai író
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bokor József (Kadarkút, 1843. június 19. – Budapest, 1917. június 11.)^[1] tanár, pedagógiai és filozófiai író. A Pallas nagy lexikonának, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikonnak^[2] a szerkesztője.

Élete

Bokor Sándor és Veres Lídia fiaként született.^[1] Apja a Somogy vármegyei Kadarkúton református néptanító volt. Középiskolai tanulmányait a csurgói református gimnáziumban folytatta, VII. osztályát a pápai református gimnáziumban végezte el. 1863–1865 között Pesten teológiát tanult és 1866-ban elvégezte a pesti Református Teológiai Akadémiát. 1866–1868 között nevelő, majd 1868-tól a sárospataki Református Teológiai Akadémia bibliai tanszékére hívták meg akadémiai docensnek, ahol 1869-ben rendes tanárnak választották. 1877 és 1885 ősze között a bölcseleti tanszéken rendes tanár, közben 1884-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1885 júniusában a sárospataki református főiskolánál betöltött tanári állásáról lemondott, majd Budapestre költözött, és a tudományegyetemen habilitáltatta magát magántanárnak, ahol pedagógiai tárgyakat adott elő. 1885–1896 között a budapesti II. kerületi Felső Kereskedelmi Iskola tanára. 1887-től a budapesti tudományegyetem neveléstörténeti magántanár, 1912-től címzetes nyugalmazott tanár. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa, 1900-tól a budapesti Országos Tanárvizsgáló Bizottság tagja. 1901-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnökévé választották.

Felesége, Mudrony Ágnes, 1889 decemberében elhunyt.^[3] Ezután újranősült, második felesége Wächter Katalin volt.^[1]

Munkássága

Irodalmi munkássága főleg bölcsészeti és tanügyi kérdésekre irányult. 1881–1882-ben a „Sárospataki Lapok”, 1884–1886 között Buday Józseffel, majd 1891-ig egyedül a „Magyar Philosophiai Szemle” szerkesztője. Húsz éven keresztül, 1888–1908 között szerkesztője az „Egyetértés” vasárnaponként megjelenő tanügyi rovatának. Szerkesztője a Pallas Nagylexikonnak és Révay Nagy Lexikonának. Cikkei jelentek meg a „Budapesti Hírlap” (1871–1873), a „Reform” (1871–1873), a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap” (1871–1884), a „Révész Figyelmezője” (1872–1876), a „Figyelő” (1875), a „Pesti Napló” (1878, 1886), a „Fővárosi Lapok” (1878, 1886), a „Debreczeni Protestáns Hetilap” (1882, 1884), az „Egyetértés” (1886) újságokban, és a „Debreceni tanáregylet Évkönyve” 1880-ban megjelent kiadásában.

Életművében a legnagyobb jelentősége a Pallas nagy lexikonának a szerkesztése. A lexikon szerkesztője formálisan a kiadó vezérigazgatója, Gerő Lajos volt, de a tényleges szerkesztői tevékenységet Bokor József végezte. A kor kiemelkedő tudósai közül kikerült háromszáz szerző munkásságának összehangolása megszervezése hatalmas feladat volt. Hogy kiktől mi minden és milyen címszó alatt mekkora terjedelemben kerüljön a lexikonnak tizennyolc kötetébe, azt Bokor József állapította meg évekre terjedő előmunkálatok során.

Művei

• A vallás és tudománya. Tanári székfoglaló; s.n., s.l., 1871
• A középiskola eszménye; Aigner, Bp., 1874
• Egy középiskola; Református Főiskolai Ny., Sárospatak, 1882
• A szabadság némely korlátairól (Sárospatak, 1884)
• A társadalom befolyása az államra (Budapest, 1886)
• Hit és tudomány (Budapest, 1902)
• Emberszeretet (Budapest, 1902)
• A kálvinizmus erőssége; Hornyánszky Ny., Bp., 1910 (A Kálvin-Szövetség kiadványai)

Jegyzetek

1. Budapest II. kerületi állami halotti anyakönyv 1622/1917.
2. A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
3. Vasárnapi Ujság - 36. évfolyam, 52. szám, 1889. deczember 29. 870. old.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  , 1186. oldal
• Révai nagy lexikona III. kötet (Béke–Brutto). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911. 465. o.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.   238. oldal
• Somogyi életrajzi kislexikon (Szerkesztette Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné) (Iskola és levéltár. Dokumentumok a szülőföldről. 8. kötet) (Kaposvár, 1981.) 9–10. oldal
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 254–255. o. ISBN 963-05-6804-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 821. o. ISBN 963-547-414-8  

További információk

• Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-09-3457-4, 329. o.