III. Boleszláv, vagy Vöröshajú Boleszláv[1] (csehül: Boleslav III. Ryšavý), (965 körül – 1037[2]) cseh fejedelem 999-től 1002 májusáig,[3] és 1003 február–márciusában.[3]
II. Boleszláv legidősebb fia és utóda volt.[4] A csehországi sikertelen[1] harcok és kegyetlenkedései miatt[1] 1002-ben népe elűzte,[1] először Németországba, majd Lengyelországba.[4] 1003-ban lengyel segítséggel rövid időre visszatért,[4] megölte ellenségeit, de kegyetlenkedései miatt[1] újból elűzték.[4] I. Boleszláv lengyel király fogságába esett,[4] aki megvakíttatta,[1] és fogolyként egy lengyel várba vitette, ahol haláláig (1035 vagy 1037) őriztette.[1]