Habsburg Anna (németül Anna von Österreich; Prága, 1528. július 7. – München, 1590. október 16.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának sarja, 1550-től 1579-ig Bajorország hercegnéja.
1528. július 7-én született I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna harmadik gyermekeként. Már gyermekként több ízben eljegyezték: elsőként Tódor bajor herceggel (1526-1534).
A IX. itáliai háborút lezáró crépyi béke értelmében vagy Anna, vagy unokatestvére, Mária spanyol infánsnő feleségül ment volna I. Ferenc francia király kisebbik fiához, II. Károly orléans-i herceghez (1522-1545) Anna hozománya a Milánói Hercegség lett volna. V. Károly végül Anna kiházasítása mellett döntött, de Károly herceg még az esküvő kitűzött időpontja előtt meghalt. Anna végül 1546. július 4-én, 18 évesen Regensburgban V. Albert bajor herceghez ment férjhez, aki első vőlegényének az öccse volt. Hozománya mintegy 50 000 guldent (hollandi forintot) tett ki. A fiatal pár a landshuti Trausnitz várban élt Albert trónra lépéséig. 1550-ben, IV. Vilmos halála után költöztek át Münchenbe.
Anna és V. Albert bajor herceg nagy hatással voltak az udvar szellemi életére, jelentős pénzügyi adományokkal, illetve különböző múzeumok alapításával megalapozták München művészeti hírnevét. Támogatták Hans Mielich festőművész munkásságát, meghívásukra Orlande de Lassus is a müncheni hercegi udvarban telepedett le. 1558-ban tekintélyes könyvgyűjteményükkel megteremtették a Bajor Állami Könyvtár alapjait.
V. Albert 1579. október 24-én, 51 éves korában váratlanul elhunyt. A hercegi trónt V. Vilmos néven legidősebb fia foglalta el, aki 1568-tól feleségével, Renáta francia hercegnővel (1544-1602) a landshuti Trausnitz-kastélyban élt. Az özvegyen maradt Anna hercegné tizenegy évvel élte túl férjét, 1590. október 16-án halt meg Münchenben.