Miasszonyunk-templom (München)

Miasszonyunk templom
Dom zu Unserer Lieben Frau ( Frauenkirche )
bajorországi műemlék
A müncheni Miasszonyunk-templom a Szent Péter-templom tornyából
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	München-Freisingi főegyházmegye
Védőszent	Szűz Mária
Építési adatok
Építése	15. század
Stílus	gótika
Tervezője	Jörg von Halsbach
Alapadatok
Hosszúság	109 m
Magasság	99 m
Szélesség	40 m
Elérhetőség
Település	München
Hely	München, Németország
Elhelyezkedése
Miasszonyunk templom Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 19″, k. h. 11° 34′ 25″48.138578587358, 11.573615723126Koordináták: é. sz. 48° 08′ 19″, k. h. 11° 34′ 25″48.138578587358, 11.573615723126
A Miasszonyunk templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miasszonyunk templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Miasszonyunk-templom (Dom zu Unserer Lieben Frau, köznyelven Frauenkirche) München egyik legrégebbi és legnagyobb temploma a történelmi városközpontban. Rangját tekintve a München-Freisingi főegyházmegye székesegyháza.

Gótikus stílusban épült, alapkövét 1468-ban rakták le, miután lebontották az 1271-ben elkészült háromhajós román stílusú elődjét. A dóm építési munkálataival Jörg von Halsbachot bízták meg. A boltozat 1477-ben készült el, 1488-ban a két torony, ezeknek a kupolái azonban csak 1525-ben kerültek föl.

A főbejárat és a többi ajtó tervét Ignaz Günther készítette, a berendezések és szobrok nagy része a 15. és 16. századból származik. A belső tér három egyforma magasságú hajóból áll, melyeket csillagboltozat köt össze. IV. Lajos német-római császár síremléke a déli oldalhajó végében található. A fejedelmi sírboltba lépcső vezet, ott IV. Lajostól kezdve egészen a 20. században elhunyt III. Lajos bajor király a Wittelsbach-házi uralkodók sírjai találhatóak.

Források

• Hans Ramisch, Peter B. Steiner: Die Münchner Frauenkirche. Wewel Verlag; 1994; ISBN 3-7904-0626-0
• Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart: Kunst, Kultur, Geschichte.; Köln; DuMont 1979; ISBN 3-7701-1094-3

Irodalom

• Peter Pfister (Hrsg.): Die Frauenkirche in München (Schnell, Großer Kunstführer Bd. 235), Schnell & Steiner, Regensburg 2008; ISBN 978-3-7954-2031-4.
• Peter Pfister: Metropolitankirche Zu Unserer Lieben Frau in München (Schnell, Kunstführer Nr. 500), 10., neu bearbeitete Aufl., Schnell & Steiner, Regensburg 2008; ISBN 978-3-7954-4298-9 (dt.); ISBN 978-3-7954-4299-6 (franz.); ISBN 978-3-7954-4300-9 (engl.); ISBN 978-3-7954-4301-6 (ital.); ISBN 978-3-7954-4302-3 (japan.); ISBN 978-3-7954-4303-0 (span.); ISBN 978-3-7954-6712-8 (russ.).
• Christl Karnehm: Die Münchner Frauenkirche: Erstausstattung und barocke Umgestaltung. Verlag Herbert Utz; ISBN 3-8316-6113-8 (Online-Version, PDF-Datei)
• Karl-Ludwig Nies: Die Glocken des Münchner Frauendoms. Verlag Sankt Michaelsbund; 2004; ISBN 3-920821-48-3
• Kap. 4.2.2: Die Frauenkirche. In Christian Behrer: Das Unterirdische München: Stadtkernarchäologie in der bayerischen Landeshauptstadt. (németül) München: Buchendorfer Verlag. 2001. 84–106. o. ISBN 3-934036-40-6  
• Hans Ramisch, Peter B. Steiner: Die Münchner Frauenkirche. Wewel Verlag; 1994; ISBN 3-7904-0626-0
• Hrsg. von der Messerschmitt Stiftung: Die Epitaphien an der Frauenkirche in München; München 1986
• Anton Mayer: Die Domkirche zu Unserer Lieben Frau in München; München 1868
• Franz Berberich: Führer durch den Dom zu Unserer Lieben Frau in München; München 1931
• Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart: Kunst, Kultur, Geschichte.; Köln; DuMont 1979; ISBN 3-7701-1094-3 (DuMont-Dokumente: DuMont-Kunst-Reiseführer)
• Dehio-Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler; Bayern IV: München und Oberbayern, Darmstadt 1990
• Hyacinth Holland: Geschichte der Münchner Frauenkirche, des alten und neuuen baues, nebst Nachrichten über deren Restauration; ferner von Kaiser Ludwig dem Bayerund dessen Grabstein; von St. Benno und vielen andern Merkwürdigkeiten; Stuttgart; Gebr. Scheitlin; 1859

Külső hivatkozások

• A müncheni dóm honlapja (németül)
• A münchen-freisingi érsekség (németül)