Hárslevelű

Hárslevelű
fehérborszőlő
Egyéb nevei	lipovina, Lindenblättriger, feuille de tilleul
Eredet	Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája
Hazai elterjedtsége	tokaji, mátrai, egri, villányi borvidékek
Általános elterjedtsége	Európa borvidékei
Fürt leírása	nagyon hosszú, vállas, laza
Érési időszak	október eleje–közepe
Érzékenység	szárazság, téli fagy, rothadás
Művelésmód	kordon
Borának jellemzői	beérési mustfoka 19 körüli, tüzes, illatos
Jelentős borai	tokaji aszú
Megjegyzések	Kitűnően aszúsodik.

A hárslevelű (szlovákul lipovina, németül Lindenblättriger, franciául feuille de tilleul^[1]) a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája a Vitis vinifera convarietas pontica, subconvarietas balcanica ágából. Minőségi fehérborszőlő, hazai elterjedtségét tekintve a kilencedik leggyakoribb fajta.

Több magyar borvidéken – mátrai (Debrő), a somlói, az egri és a villányi borvidékeken – termelik, de leginkább a tokaji borvidék jellemző fajtája, ahol furminttal keverve a tokaji aszút állítják elő belőle. A Tokaji-hegység északi, szlovákiai részén és Dél-Afrikában szintén termelik.

Jellemzői

Tőkéje erős növekedésű, ritka lombozatú, egyenletesen és bőven teremő. Levele ép, kerek; fürtje igen hosszú, laza szerkezetű; bogyói közepesen nagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, lédúsak. Napos, száraz fekvésű dűlőkben jól aszúsodnak. Októberi érésű, szárazságra, téli fagyokra és rothadásra érzékeny fajta.

Száraz borként a hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer-, virágpor- és virágillatú ital.

Források

• Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963-230-442-X

1. 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról. [2006. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 12.)

További információk

Nézd meg a hárslevelű címszót a Wikiszótárban!

• Borlexikon