Vesszője közepesen erős, vékony, lilásszürke és hamvas vesszőjű, kicsi, hengeres és nagyon tömött fürtű. (A továbbnemesítés során általában a nagyobb és kevésbé tömött fürtű töveket viszik tovább). Bora gazdag ízekben, extraktban, finom savú. Magyarországon lassan fejlődő, félédes fehérborokat készítenek belőle, de mivel szürkésfehér bogyója héja vöröses színezetű, világosabb színű rosé is készíthető belőle. Másutt inkább fiatalon isszák (kivétel a korábban elzászi tokajinak nevezett fajta). Néha készítenek belőle a nemesrothadásra építő borokat is.
A magyar nagyüzemi művelésben 17-20 fok körüli cukortartalommal szüretelik. A hagyományos, kisebb hozamú bakművelésben nem volt ritka a 20 fok feletti érték, amiből egész más minőségű, testes, vastag bor készült.[6]
Ennek a francia eredetű szőlőfajtának nagyobb termőterülete van a Badacsonyi borvidéken. A zsidó-keresztény rituálék között sok olyan található, amelynél a bor elengedhetetlen. Ezek közül a rituálék közül a legismertebbek egyike a katolikus szentmise, amelynek egyik fontos kelléke a jó minőségű bor, ami a szerzeteseket arra ösztönözte, hogy jó borászokká is váljanak. A misebornál[10] követelmény, hogy tisztának kell lennie, nem szabad cukrot adni hozzá. Káloczi Kálmán a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátora a Szürkebarát bor elnevezéséről című írásában megjegyzi, hogy „A borászatok közül sokan, borismertetőikben a szürkebarát nevét helytelenül a cseri barátokkal, mint szürke csuhát viselő szerzetesekkel hozzák összefüggésbe”. Rámutat arra, hogy a badacsonyi Esterházy szőlőbirtok volt az 1930-as években a Balaton-felvidék legnagyobb szőlőbirtoka a Pálos rend Magyarországra való visszatértével egy időben (Több sikertelen kísérlet után lengyel pálosok segítségével 1934-ben Budán birtokba vehették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot), az Esterházy Hitbizomány főintézője, Krassay Vilmos adta a bornak a »Szürkebarát« nevet.[11][12] P. Bátor Botond OSPPE[13] pálos tartományfőnök a „Pálosok nyomában” című ismertetőjében így ír erről : „1263‐ban keletkezett a badacsonytomaji pálos kolostor, mely mellett lévő kút forrásvize ma is csordogál, szívesen isznak belőle az arra járó turisták, zarándokok. Ennyi maradt az egykori épületből. Vélhetően a pálos barátok itt termelték azt a szőlőt, melyből a Badacsonyi Szürkebarát bor készült. A pálosok kezdetben ugyanis szürke csuhában jártak, amelyet csak 1341‐ben váltottak fehérre, hogy megkülönböztessék magukat a kóbor barátoktól, akiknek szintén szürke volt a ruhájuk, és némely esetben pálosoknak adták ki magukat.”[14][15]
A Wine Enthusiast magazin több szürkebarát borstílust különböztetett meg (a magyar borokat nem vette bele az osztályozásba):
Pinot Grigio stílusa: könnyű, világos színű, savas.
Oregon stílus: közepes testesség, sárgától a rézszínűig terjedő árnyalatok, erős, teljes, élénk ízek körte, alma és dinnye aromával.
Elzászi stílus: közepesen testes, vagy testes, gazdag, majdnem olajos viszkozitású, kevésbé gyümölcsös ízű az oregoninál; hosszú élettartamú bor, ami sokféle ételhez ajánlható.
Német stílus: közepesen testes, vagy testes; meglehetősen édes, de jó savassága ezt ellensúlyozza.
↑A misebornak tökéletesen tisztának kell lennie, nem szabad idegen anyagokat tartalmaznia. Egyedül ez a nemes ital volt méltó arra, hogy az Úr Jézus vérévé változzon a szentmiseáldozatban. Ehhez teljesen tiszta szőlőlevet kell előkészíteni, amely kiforr, és ebből lesz a misebor. Nem cukrozzák, nem kénezik, nem derítik, és nem használnak semmiféle stabilizációs kémiai anyagot, amely esetleg letisztítaná vagy tartósítaná. [9]