PROFILBARU.COM

	Fehértemplom; (Бела Црква / Bela Crkva)
	A Szent Anna római katolikus templom
	; Fehértemplom; címere
	; Fehértemplom; címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Fehértemplom
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Željko Crnogorac
Irányítószám	26340
Körzethívószám	+381 13
Testvérvárosok	Lista Nándorhegy
	Népesség
Teljes népesség	10 675 fő (2002)
Népsűrűség	272 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	343 m
Terület	39,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 53′ 51″, k. h. 21° 25′ 02″44.897500°N 21.417220°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 51″, k. h. 21° 25′ 02″44.897500°N 21.417220°E
	Fehértemplom; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fehértemplom; témájú médiaállományokat.

Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Versectől 33 km-re délre, a Néra folyó völgyében fekszik. A román–szerb határ 2 km-re van a várostól.

A község

Bővebben: Fehértemplom község

Fehértemplom városán kívül a községhez még 13 falu tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Csehfalva (Чешко Село / Češko Selo)
Gajtás (Кајтасово / Kajtasovo)
Gerebenc (Гребенац / Grebenac)
Karasjeszenő (Јасеново / Jasenovo)
Körtéd (Крушчица / Kruščica)
Krassószombat (Банатска Суботица / Banatska Subotica)
Kusics (Кусић / Kusić)
Palánk (Банатска Паланка / Banatska Palanka)
Szőlőshegy (Калуђерово / Kaluđerovo)
Temesváralja (Дупљаја / Dupljaja)
Udvarszállás (Добричево / Dobričevo)
Varázsliget (Врачев Гај / Vračev Gaj)
Vöröstemplom (Црвена Црква / Crvena Crkva)

Története

1355-ben Fehéregyház néven említik. A régi település a török korban elpusztult. A mai települést a török kiűzése után 1717-ben alapították, ekkor lakossága német volt.

1750-ben újabb, szerb és román telepesek érkeztek. 1818-ban elzászi és württembergi németeket telepítettek le.

1774-1872. között a katonai határőrvidék része volt, ezen belül 1845-től a Szerb bánsági ezred székhelye. A lázadó szerbek először 1848. június 20-án támadták meg. 1848. augusztus 19-én, 23-án és 30-án a Maderspach Ferenc százados vezette 1400 fős magyar csapatok háromszor verték itt vissza az 5000 fős szerb túlerő támadását.

1877-ben itt alapították a Vajdaság első múzeumát.

A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásának volt a székhelye.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
9428	9803	10 722	11 084	12 317	11 634	10 675^[1]	10 675 fő (2002)

Etnikai összetétel 2002-ben

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	8222	77,02
Csehek	511	4,78
Jugoszlávok	267	2,50
Cigányok	266	2,49
Románok	188	1,76
Magyarok	180	1,68
Montenegróiak	131	1,22
Macedónok	64	0,59
Horvátok	59	0,55
Muzulmánok	30	0,28
Németek	29	0,27
Szlovákok	18	0,16
Oroszok	14	0,13
Szlovének	11	0,10
Albánok	11	0,10
Bolgárok	8	0,07
Bosnyákok	4	0,03
Ruszinok	3	0,02
Vlachok	3	0,02
Ukránok	1	0,00
Goránok	1	0,00
Bunyevácok	1	0,00
Egyéb/Ismeretlen^[2]

Etnikai összetétel 2011-ben

Nemzetiség	Szám
Szerbek	6 864
Cigányok	361
Magyarok	169
Románok	128
Macedónok	59
Montenegróiak	56
Horvátok	45
Németek	45
Jugoszlávok	44
Muzulmánok	21
Szlovákok	14
Oroszok	14
Szlovének	12
Albánok	10
Bosnyákok	10
Bolgárok	7
Ukránok	3
Bunyevácok	1
Ruszinok	1
Vlachok	1
Egyéb (főleg csehek)	430
Nem nyilatkozott	476
Régió	180
Ismeretlen	129

Híres emberek

Itt született 1866. május 13-án Ottokar Nováček szlovák hegedűművész és zeneszerző.
Itt született 1876. szeptember 28-án Schmidt József római katolikus pap, egyházi író, politikai elítélt. Börtönben halt meg 1949-ben Nagybecskereken.
Itt született 1881. október 16-án Bottlik Tibor festőművész, szobrász, grafikus.
Itt született 1889. március 18-án Mészáros Ede klasszika-filológus, egyetemi tanár.
Itt született 1895. november 30-án Batizfalvy János nőgyógyász, egyetemi tanár; az orvostudományok kandidátusa.