A bábai, gombási és felkusi patakok torkolatában, a Korn, Poi és Pliis nevű hegyek között, a galgói és a magyarláposi út mellett, Galgó, Bába, Csicsógombás, Csicsókápolna és Kishavas közt fekvő település.
Története
Blenkemező nevét az oklevelek 1553-ban említették először Pojana és Poyána néven.
A település kezdetektől Csicsóvár tartozéka volt.
1570-ben birtokosai a Blenke család tagjai; Blenke György voltak. 1591-ben Báthory Zsigmond fejedelem Polyán települést Rácz Péternek adományozta a törökkel szemben kifejtett hűségéért. A település ekkor Szamosújvárhoz tartozott. 1652-ben Rákóczi György Rácz Pétert és nejét Szilvási Juditot – aki Báthory Zsófia "felmenőjének étekhordozója" volt – birtokában megerősítette.
1750-ben a Rácz család tagjainak: Péternek, Ádámnak és Györgynek, valamint Filep Mihálynak és Kászoni Sándornak a birtoka volt. 1770 és 1773 körül végzett összeíráskor a galgói Rácz család birtoka volt, s az övék volt még az 1800-as évek végén is.
1857-ben 643 lakosa volt, ebből 4 római katolikus, 9 görögkatolikus, 571 görögkeleti, 32 helvét, 27 zsidó. A házak száma ekkor 120 volt.
1891-ben 674 lakosa volt, melyből 7 római katolikus, 3 görögkatolikus, 599 görögkeleti, 22 református, 43 izraelita. A házak száma ekkor 137 volt. Határa 3162 kataszteri hold.
Görögkeleti fatemplomát kőből, toronnyal építették át, és Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel. Oltárának érdekessége, hogy abba Szent Demeter csontjából egy darab van befoglalva.
Bábai szoros: A Szoros a bábai patak áttörése nyomán alakult ki, Blenkemező közelében. A Bába felé vezető völgy egyik fordulója után páratlan látvány tárul az ideérkező szeme elé: mindkét oldalon 70-80 méter magas égnek meredő sziklákkal szegélyezett réteges mészkő sziklafal, a 8-10 méter szélességű hegyszoros bejáratánál. A vidéket a természet szépségeit kedvelők gyakran látogatják.
.svg){kind=small}
