Berekszó (Hunyad megye)

	Berekszó (Bârsău)
	A templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Haró
Rang	falu
Községközpont	Haró
Irányítószám	337267
SIRUTA-kód	89838
	Népesség
Népesség	497 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	7
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	347 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 55′ 40″, k. h. 22° 57′ 31″45.927814°N 22.958529°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 40″, k. h. 22° 57′ 31″45.927814°N 22.958529°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Berekszó témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Berekszó (egyértelműsítő lap).

Berekszó (románul: Bârsău) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Dévától 18 km-re északkeletre, az Erdélyi-érchegység déli lábánál fekszik.

Nevének eredete

Neve a 'liget' jelentésű berek és az 'időszakos vízfolyás' jelentésű aszó szavak összetétele. Először 1440-ben, Berekzow alakban említették.

Története

A 15. században Marossolymos, majd Déva várának uradalmához tartozott. 1473-ban nádasdi Ungor János, 1502-ben ugyanő fiai birtokolták. A 16. század közepétől birtokos Cserepovics család a helyi hagyomány szerint kastélyt is építtetett a faluban. A 17–18. században református kisnemesi közössége volt: a Borosjenőről elmenekült Tisza családon kívül a Fodor, Váradi, Bajesdi, Bajoni és Szemere családok. Egyházuk azonban valószínűleg sohasem tett szert saját papra.^[2] 1784-ben Horea felkelői feldúlták a Nandra és a Kovács család udvarházait és több nemest megöltek.

Lakossága

1910-ben 862 lakosából 742 volt román, 72 magyar, 40 cigány és 7 német anyanyelvű; 784 ortodox, 47 református és 22 római katolikus vallású.
2002-ben 508 lakosából 494 volt román és 5 magyar nemzetiségű; 462 ortodox, 19 pünkösdista, 18 baptista és 7 római katolikus vallású.

Látnivalók

Ortodox templomáról semmilyen említés nem maradt fenn 1879-ig, amikor Torma Károly leírta. A Szinte Gábor által feljegyzett alapító felirat, a Torma által közölt és azóta felbukkant sírfeliratok és a vidék birtoklástörténete alapján rekonstruálható, hogy a 16. század közepén építették, valószínűleg egy korábbi templom átalakításával. Több párhuzamot mutat a vajdahunyadi Szent Miklós-templommal. Építtetője Cserepovics Miklós felesége, Mara Ovčarović és nagyobbik leányuk, Cserepovics Katalin, enyingi Török Bálint hunyadi főispán első felesége volt. Kisebbik lányuk, Ilona első férje, V. (Sánta) Péter moldvai fejedelem halála után leányával hazatért. A templomban temették el Cserepovics Miklóst, feleségét és Ilona második férjét, a moszkvai Vlagyimirt. A mára eltüntetett alapító felirat és Cserepovicsné sírfeliratának ritka jellegzetessége volt, hogy párhuzamosan ószláv és latin nyelven írták őket. Ikonosztázának ikonjait és királykapuját 1770-ben a resinári Stan mester festette. 1886 után az összeomlás határára jutott templom nyugati részét a toronnyal együtt újjáépítették.

Hivatkozások

↑ [1]
↑ Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 10. o.