Kéménd (Románia)

	Kéménd (Chimindia)
	A református templom a haranglábbal
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Haró
Rang	falu
Községközpont	Haró
Irányítószám	337268
SIRUTA-kód	89847
	Népesség
Népesség	327 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	16
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 53′ 40″, k. h. 22° 59′ 42″45.894378°N 22.995074°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 40″, k. h. 22° 59′ 42″45.894378°N 22.995074°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kéménd témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kéménd (egyértelműsítő lap).

Kéménd (románul: Chimindia [kimin'dija]) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Maros jobb partján, Dévától 23 km-re északkeletre található.

Nevének eredete

Vagy a szláv kamenь ('kő'), vagy a német eredetű magyar kémény szó -d képzős származéka. Történeti névalakjai: Kemend (1332), Kemynd (1362), Kimindia (1750).

Története

Külterületén a Coțofeni-kultúrához tartozó cseréptöredékeket és római maradványokat találtak.^[2]

Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt. 1786-ban 317 lakosának 41%-a volt zsellér, 40%-a nemes és 23%-a jobbágy jogállású. 1808-ban járási székhely.^[3] Református gyülekezete 1826-ig alkotott önálló egyházközséget. 1839-ben járási székhely volt.

Népessége

1850-ben 370 lakosából 270 volt román, 72 magyar és 28 cigány nemzetiségű; 298 ortodox, 70 református és 2 római katolikus felekezetű.
2002-ben 383 lakosából 362 volt román, 15 magyar és 6 cigány nemzetiségű; 336 ortodox, 28 pünkösdista és 10 református felekezetű.

Nevezetességek

Kicsiny református teremtemploma, a hozzá tartozó haranglábbal. Miután 1999-ben mennyezete beszakadt, a vakolat alól előbukkantak déli és északi falának az utolsó ítéletet ábrázoló középkori falfestményei. A déli falat két festmény borítja. Az egyik Szent István, Szent Imre és Szent László korábban is ismert ábrázolása a 15. század elejéről, cirill betűs felirattal, ami talán arra utal, hogy a templomnak akkoriban román kegyura lehetett. A magyar királyok cirill betűs ábrázolására a kristyori és a ribicei ortodox templomban találhatunk szintén 15. század eleji párhuzamot. A másik festmény valószínűleg a 14. század második felében készült, a Pokol látható rajta és egy teljes Utolsó ítélet-freskóból maradt meg. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. A kép a bögözi református templom Pokol-ábrázolásával rokon. Az északi falon egy valószínűleg 1482-ből való, gótikus Utolsó ítélet-freskó megmaradt vízszintes sávja látható. A műemlékké nyilvánított templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
Egy dombon áll a 19. században épült ortodox fatemplom.
Savanyúvízforrás. A vizet egy dévai cég palackozza.^[4]

Híres emberek

Itt született 1903. augusztus 27-én Vendég Vince fül-orr-gégész, egyetemi tanár.

Képek

Jegyzetek

↑ [1]
↑ Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara
↑ Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
↑ 'Replica 2009. január 29–február 4.. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)