A vízilabda először 1900-ban, Párizsban szerepelt sportágként a nyári olimpiai játékokon. Az első olimpiai bajnoki címet Nagy-Britannia nyerte. A sportág azóta – az 1904-es St. Louis-i olimpián csak amerikai klubcsapatok mérkőztek meg a helyezésekért – a nyári olimpiák hivatalos programjává vált, férfi vízilabdában eddig huszonhatszor avattak bajnokot. A 2000. évi nyári olimpiai játékoktól kezdve szerepel a programban a női vízilabda is, amelyben így eddig öt olimpiai bajnoki címet osztottak ki.
Magyarország és a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel szerepel.
A magyar válogatott a lehetséges huszonhétből huszonkét alkalommal vehetett részt a játékokon, és minden alkalommal az első hat között végzett. A kilenc első, három második, három harmadik, egy negyedik, négy ötödik és egy hatodik helyezéssel a magyar csapat több mint kilencven olimpiai pontot gyűjtött, és ezzel a magyar csapatsportok közül a legeredményesebb. A legeredményesebb magyar vízilabdázó Gyarmati Dezső, aki öt olimpián vett részt, három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett (később szövetségi kapitányként is része volt egy arany- és egy bronzéremben). A legeredményesebb szövetségi kapitány Kemény Dénes, aki négy olimpián vezette a magyar válogatottat, és csapata háromszor aranyérmet szerzett.
Az egyes olimpiákon a következő magyar csapat vett részt:
A 2000. évi nyári olimpiai játékokra nem jutott ki a magyar válogatott, így a lehetséges ötből eddig négy olimpián vett részt, és hét olimpiai pontot szerzett.
Művészeti versenyek (nem hivatalos)