A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdőkarcinóma a tüdőszövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.[1][2] A folyamat áttét (metasztázis) képzéséhez is vezethet, amely alatt az abnormális tüdőszövetnek más szervekben való megjelenését és burjánzását lehet érteni.[3] A tüdőrákok többsége a tüdő epitheliális szövetéből, azaz hámszövetéből származik. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte.[4] A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése, valamint a mellkasi fájdalom.[5][6]
A tüdő daganatos elváltozásai között megkülönböztetnek kissejtes és nem-kissejtes formákat.[7] Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára.[8] A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: nem operálható, viszont a kemoterápiára illetve sugárterápiára érzékeny.[8]
A tüdőrákot indukáló tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el.[1] Az esetek túlnyomó többségében (85%) a tüdőrák a hosszú időn át végzett dohányzás miatt alakul ki. A nem dohányzók mindössze 10-15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek,.[9] esetükben genetikai[10][11] illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz,[12]azbeszttel való érintkezés,[13]levegőszennyezés[14][15][16] és a passzív dohányzás[17][18] játszanak döntő szerepet.[19][20][13][21] A veszélyeket jelentő faktorok kiiktatásával, beleértve a dohányzást, illetve a légszennyezést lehet a megelőzés elsődleges lépéseit megtenni.[22]
A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, illetve könnyen azonosítható CT-vel.[23][24] A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja ki. A kezelést a szövettani besoroláson túl a daganat stádiuma és a beteg fizikai állapota határozza meg. A beavatkozás lehet sebészi, (főleg a nem kis sejtes tüdő karcinóma esetében), illetve az aprósejtes tüdő karcinóma esetében a kemoterápia, a sugárkezelés, vagy mindezek kombinációja.[25]
2012-ben a világon mintegy 1 800 000 embert érintett tüdőrákos megbetegedés és ebben az évben 1 600 000 ember hunyt el tüdőrák következtében.[26] Ez alapján a tüdőrák a leggyakoribb halálos kimenetelű rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nők esetében a második leggyakoribb halálozási ok a mellrákot követően.[27] A leggyakrabban 70 éves korban diagnosztizálják e betegséget. Az Amerikai Egyesült Államokban diagnosztizált tüdőrákos betegek közül összességében csak 17,4 százaléka a betegeknek élt még öt évvel a betegség megállapítását követően.[28] A tüdőrák következményei a fejlődő világ országaiban jóval súlyosabbak.[29]
A kezelést követő 5 éves túlélés esélye átlagosan 14%.[5][30]
Története
A tüdőrák a nem gyakori betegségek körébe tartozott a dohányzás elterjedését megelőzően, ezért 1761-ig nem is tekintették különálló betegségnek.[31] A tüdőrák különböző fajtáit 1810-ben írták le először.[32] 1878-ig a tüdő daganatos elváltozásai a malignus daganatok közel 1%-át tették ki, de ez az érték 1900-ra 10-15%-ra nőtt.[33] 1912-ig mindössze 374 esetet diagnosztizáltak a patológusok világszerte.[34] A dohányzás és a tüdődaganat kialakulása közötti összefüggésre először 1929-ben figyelt fel Fritz Lickint német orvos.[33] Az első hivatalos tanulmány, amely bizonyította a rák és a dohányzás közötti összefüggést 1950-ben jelent meg brit orvosok tollából.[35] 1964-ben az amerikai sebészek már javasolták a dohányosoknak a dohányzásról való leszokást egészségügyi okok miatt.[36]
Az első sikeres tüdőeltávolítást 1933-ban végezték.[37] Palliatív sugárterápiát 1940-óta alkalmaznak,[38] míg a beavatkozás, mint primer kezelési mód pusztán 1950 után terjedt el.
A kissejtes tüdőrák kezelésére irányuló erőfeszítések (sebészi beavatkozás és sugárterápia) az 1960-as évekig eredménytelenek voltak.[39][40] Az első sikeres műtétre 1970-ig kellett várni.[41]
Incidenciáját és mortalitását tekintve a tüdőrák a legelterjedtebb daganatféleség a világon (1,35 millió új eset évente 1,18 millió halálos áldozattal). A statisztikák szerint a tüdőrák 50 év felett, korábban vagy jelenleg is aktívan dohányzó személyekben alakul ki a leggyakrabban. A tüdőrák a második leggyakoribb daganatos elváltozás a nyugati országokban és a legelső helyet foglalja el a halállal végződő daganatos megbetegedések között. Habár a nyugati országokban a halálozás aránya csökken a férfi lakosság körében ez nem mondható el a női populációról, köszönhetően a dohányzás egyre nagyobb elterjedésének e csoporton belül.[42] Ez többek között a dohánygyárak sikeres kampányának is köszönhető, akik az 1970-es évek óta előszeretettel célozzák meg a női fogyasztói réteget (light és hosszú cigaretták).
Nem minden tüdőrák alakul ki dohányzás talaján, de a passzív dohányzás, mint kiváltó tényező egyre inkább előtérbe kerül, ami megelőző intézkedések meghozatalára serkenti a kormányokat a nem dohányzók védelmében. A gépkocsik, gyárak és erőművek által kibocsátott szennyeződés szintén jelentős előmozdító tényezőnek bizonyul.[14][16][43]
Kelet-Európa rendelkezik a legnagyobb mortalitási indexszel a férfi tüdőrákosok körében, míg a legtöbb tüdőrákban szenvedő nő Nyugat Európában és az Egyesült Államokban halálozik el. Az előrejelzések szerint a közeljövőben a tüdőrákban meghaltak száma növekedni fog a fejlődő országokban, mint Kína[44] és India.[45]
Az 1950-es évektől kezdve az adenokarcinóma vált a leggyakoribb tüdődaganattá.[47] Ez valószínűleg a cigarettán lévő filterek bevezetésének köszönhető. A filter meggátolja a nagyobb részecskék átjutását, és így azok lerakódását a nagyobb bronchusokban. Sajnálatos módon azonban a dohányzónak nagyobb, mélyebb slukkot kell szívnia, hogy azonos mennyiségű nikotint juttasson a szervezetébe, így viszont elősegíti a kisebb szemcsék lerakódását a kisebb bronchusokba, ahonnan az adenokarcinóma származik.[48]
A tüdőrák incidenciája Európa férfi lakossága körében (2006)
A tüdőrák incidenciája Európa női lakossága körében (2006)
A tüdőrák mortalitása Európa férfi lakossága körében (2006)
A tüdőrák mortalitása Európa női lakossága körében (2006)
A tüdőrák incidenciája és mortalitása Európában (adatok)
A tüdőrákok többsége malignus karcinóma, amelyek a tüdő epithel szöveteiből indulnak ki. Méretük és mikroszkópos megjelenési mintázatuk alapján a patológusok két csoportot különítenek el: nem-kissejtes (80,4%) és kissejtes (16,8%) változatokat.[30] A szövettani besorolás fontos szerepet tölt be a terápia, illetve a betegség kimenetele szempontjából.
A nem-kissejtes (Non-small cell lung carcinoma) elváltozásokat egy csoportba sorolják, mivel kezelésük és kimenetelük hasonló. Ide három daganatos elváltozást sorolnak: a laphámrákot (laphámból kiinduló, planocellularis carcinomát), a nagysejtes illetve az adenokarcinómát. A tüdőrákok 33,3%-át[30] kitevő laphámrák az esetek többségében centrális elhelyezkedésű és a fő bronchusból indul ki. A daganat üregképzésre és nekrózisra hajlamos. Jól differenciált formái a többi tüdőrákhoz képest viszonylag lassabb növekedést mutatnak.[8]
A tüdő daganatainak 29,4%-a adenokarcinóma.[30] Az elváltozás általában a tüdő perifériás részéből kiinduló növedék. Az adenocarcinómák többsége erős asszociációt mutat a dohányzással, habár ez a változat a nem dohányosok körében előforduló leggyakoribb tüdőrák.[51]
Nem-kissejtes carcimómák altípusai dohányzó és nem dohányzó betegekben[52]
Altípus
Nem-kissejtes tumorok gyakorisága (%)
Dohányzók
Nem dohányzók
Laphámrák
42
33
Adenocarcinóma
Adenocarcinóma (más módon nem specifikált)
39
35
Bronchioloalveoláris carcinóma
4
10
Carcinoid
7
16
Egyéb
8
6
Kissejtes tüdőrák (SCLC)
Kissejtes karcinóma mikroszkópos képe
A kissejtes tüdőrák (Small cell carcinoma) egy kevésbé gyakori forma. A primer és secunder hörgőkből eredő elváltozás gyorsan növekszik és viszonylag nagyra nő.[24] A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással.[53] Sebészileg nem eltávolítható, kemo- illetve sugárterápiára érzékeny, agresszív daganat. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat komprimálja. A felfedezés időpontjában rendszerint már távoli áttéteket ad, ez a forma rendelkezik a legrosszabb prognózissal.
Egyéb daganatok
A gyermekek leggyakoribb primer tüdődaganata a blastoma és a carcinoid.[54]
Szekunder daganatok
Szekunder tüdőrákok alatt a tüdőbe adott daganatos áttéteket értjük. Gyermekekben a legtöbb tüdőrák áttét következménye.[54] A tüdő daganatainak többsége haematogen úton a mellékvesébe, a májba, az agyba és a csontokba ad áttétet. Per continuitatem a pleurára, a bordákra és a sternumra terjed.[55]
Jelek és tünetek
Tünetek, amelyek felvethetik a tüdőrák gyanúját a következők:[56]
Amennyiben a daganat a légutakba befelé nő, elzárhatja azokat, légzési nehézséget és más tüneteket okozva. Az elzáródás mögött felhalmozódó és pangó folyadék felülfertőződhet és pneumóniát (tüdőgyulladás) eredményezhet. A sérülékeny daganatok mechanikai behatásra megrepedhetnek, és a belőlük elfolyó vér komplikációkat válthat ki (vérköpés, haemothorax, halál). A tumor továbbá összenyomhatja a mediasztinumban futó felső üres visszeret (vena cava superior) is, vena cava superior szindrómát okozva.[57]
A tumor típusától függően paraneopláziás szindróma tünetei is jelentkezhetnek a betegen, amely szintén felvetheti a tüdőrák gondolatát.[58] A tüdőcsúcsban elhelyezkedő daganatok méretüknél fogva komprimálhatják a szimpatikus idegrendszer idegeit.[59]
A tüdőrákban szenvedők 10%-nak nincsenek tüneteik.[5] Ebben az esetben a daganatot általában rutinvizsgálat során szokták felfedezni (tüdőröntgen során).
Kiváltó okok
A tüdőrák (és a legtöbb rák) kialakulását, megjelenését több tényező indukálhatja, mint például carcinogének (ideértve a dohányfüstben lévő 4000 káros anyagot), virálisinfekció és ionizáló sugárzás. Az előbb felsorolt tényezőknek kitett szövetben (tüdőrák esetében a bronchus epitheliuma) a sejtek DNS-e károsodik. Minél nagyobb a károsodás, és minél több sejt szenved elváltozást, annál nagyobb a daganat kialakulásának esélye.[8]
A dohányzás
A dohányzás elterjedését követően ugrásszerűen megnövekedett a tüdőrákban megbetegedettek száma a populációban.
A dohányfüst a tüdőrákot indukáló tényezők legfontosabbika.[60] A fejlett világban a halálos tüdődaganatok 90%-át a dohányzás okozza.[61] Az Egyesült Államokban a dohányzás okolható a tüdőrákok 87%-áért (90% férfiakban, 85% nőknél).[62] A dohányzó férfiakban a tüdőrák kialakulásának kockázata 17,2%, míg a dohányzó nőkben ez az érték 11,6%. A nem dohányzó populációban a tüdőrák kialakulásának kockázata jóval alacsonyabb: férfiakban 1,3% nőknél 1,4%.[63] A dohányfüst több mint 4000 káros anyagot tartalmaz, ezek közül több mint 60 bizonyítottan[64] rákkeltő. Ilyen például a nitrózamin, a benzopirén és a radioaktívradon gáz. Mindemellett a dohányban lévő nikotin csökkenti az immunrendszer válaszát a daganatos sejtburjánzásra.[65]
Minél tovább dohányzik valaki, annál nagyobb eséllyel lesz tüdőrákos.[66] Tény, hogy a nem dohányzók jobb prognózisra (hosszabb túlélésre) számíthatnak, mint a dohányzók, illetve azok, akik a diagnózis felállításakor is dohányoznak.[67][68]
A passzív dohányzás a tüdőrák kialakulásának egyik jelentős oka nem dohányzókban. Amerikai,[69]brit,[70]európai[71] és ausztráliai[72] tanulmányok alátámasztják, hogy a passzív dohányzás növeli a rák kialakulásának kockázatát. A legújabb kutatások igazolják azt a feltételezést is, hogy a passzív dohányzás kártékonyabb az aktív dohányzásnál.[73]
Radon gáz
A radon egy színtelen, szagtalan gáz, amely a radioaktív rádium bomlása során szabadul fel. A radon a második helyet foglalja el a tüdőrákot indukáló tényezők között.[12] A radonszint nagy változatosságot mutat, földrajzi helyzettől függően változik.
Azbeszt
Azbesztexpozíció széles körű tüdőbetegségeket okozhat, köztük tüdőrákot is. A szervezetben lerakódó azbeszt és a dohányzás között szignifikáns kapcsolat van.[13] Dohányzó, azbeszttel fertőzött embernek 55-ször nagyobb esélye van arra, hogy tüdőrákban fog megbetegedni. Mindemellett az azbeszt a pleura (mellhártya) malignus elváltozásaiért is felelős.
Vírusok
Bizonyított, hogy virális infekciók indukálhatják a tüdő sejtjeinek malignus transzformációját állatok esetében,[74][75] és újabb kutatások szerint hasonló folyamatok emberekben is lejátszódhatnak. Feltételezett patogének: humán papillómavírus,[76] JC vírus,[77]SV40, BK, citomegalovírus.[78] Ezen kórokozók befolyásolhatják a sejtciklust és gátolhatják a sejtek apoptózisát.
Pathogenezis
Hasonlóan más rákos elváltozásokhoz a tüdőrák is onkogének aktivációjával, illetve tumor szupresszor gének inaktivációjával kezdődik.[79] Az onkogének olyan humán gének, amelyekről feltételezik, hogy túlzott kifejeződésükkel képesek beindítani a rákos elfajulásokat. A proto-onkogének rákkeltő hatásokra képesek onkogénekké differenciálódni.[80] A K-RAS prot-onkogénben végbement mutáció felelős a tüdő adenocarcinómáinak 10-30%-ért.[81][82] Az epidermális növekedési receptor (EGFR) fiziológiás körülmények között angiogenezisért és a sejtek apoptózisáért is felelős.[81]Mutációja gyakori a kissejtes tüdőrákokban, így lehetőséget biztosít EGFR agonista gyógyszerek terápiás alkalmazására. Kromoszóma mutációk hajlamossá tesznek a heterozigóta jelleg elvesztésére, és így a tumor szupresszor gének inaktiválódására is egyben. A kromoszómák károsodása, mint pl a 3p, 5q, 13q, és 17p szintén gyakoriak a kis-sejtes tüdőrákokban. A p53 nevű fehérjét kódoló gén mutációja a 17-es kromoszómán a tüdő daganatos elváltozásainak 60-75%-ban előfordul.[83] További, gyakran előforduló génmutációk: c-MET, NKX2-1, LKB-1, PIK3CA és BRAF.[81]
Diagnózis
Pozitív CT eredmény. A tuomoros elváltozás a bal felső lebenyben található.
Amennyiben a tüdőrák lehetősége felmerül egy betegnél, az első diagnosztikus lépés a mellkasröntgen. Pozitív esetben a daganat kontúrjai észrevehetőek. Amennyiben daganatos elváltozás nem észlelhető, de a gyanú erősen megalapozott, bronchoscópia és/vagy CT vizsgálat biztosíthatja a szükséges információkat. Bronchoscópia vagy CT biopsziával kombinálva lehetővé teszi a daganat szövettani besorolását.[5]
Tüdőrákhoz hasonló röntgenképet adhatnak a tüdő egyéb nem daganatos elváltozásai, mint például tuberkulózis, sarcaidozis vagy mediasztinális lymphadeonpathia.[8]
Megelőzés
A megelőzés a legköltséghatékonyabb eljárás a tüdőrák leküzdésére. Habár a legtöbb országban a rákkeltő ipari és mezőgazdaságivegyszereket betiltották, a dohányzás továbbra is világszerte elterjedt. A dohányzás elterjedésének visszaszorítása és a már dohányzók leszoktatása a megelőzés elsődleges eszköze.[84] A megelőzési programok célkorosztálya a fiatalság. Az Egyesült Államokban a szövetségi államok maguk finanszírozzák prevenciós programjaikat, amelyeknek döntő bevétele a cigaretta jövedéki adójából származik (habár az ebből befolyt összegnek 15%-át sem költik erre a célra[85]).
Egy 2008-as, 75000 közép és időskorú emberen végzett tanulmány szerint a hosszú távú vitaminszedés nem csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, sőt, a túlzott mennyiségű E-vitamin fogyasztása feltehetően növeli az esélyt a tumor kialakulására.[87]
A fiatalkorúak védelmében a WHO felszólította a kormányokat a dohányzás teljes betiltására világszerte.
Kezelés
A tüdőrák kezelését meghatározza: a daganat szövettani jellege, a daganat kiterjedése (státusz, grádus) illetve a beteg fizikai állapota. A legelterjedtebb kezelések közé a sebészi beavatkozás, továbbá a sugár- és kemoterápia tartozik.[5][88]
Sebészi beavatkozás
Laphámrák (a nagy fehér elváltozás) a hilus mellett.
Amennyiben a vizsgálatok igazolták a rák meglétét, a betegen CT vizsgálatot, vagy PET-CT végeznek, hogy megállapítsák a kóros szövet pontos helyzetét illetve annak rezekálhatóságát. Amennyiben a tumor szétterjedt, sebészi eltávolíthatósága és így a műtét is kérdésessé válik. IV-es stádiumú daganat inoperábilis. Ezen betegek sebészi kezeléssel nem gyógyíthatóak.
Vérvizsgálatok és spirometria elvégzése is szükséges a beteg fizikális állapotának felmérésére. Amennyiben a beteg légzési értékei nem megfelelőek (gyakran COPD miatt), a műtéti beavatkozás ellenjavallt.
A beavatkozás közbeni halálozási arány 4,4% amelynek mértékét döntően a páciens légzési funkciói határozzák meg.[89] Sebészi beavatkozást döntően abban az esetben alkalmaznak, ha a daganat nem-kissejtes, csak az egyik tüdőt érinti és stádiuma maximum III fokú.
A műtét során eltávolíthatják egy lebeny bizonyos részét/részeit, a teljes lebenyt (lobectomia) vagy az egyik tüdőt (pulmonectomia).
Kemoterápia
A kissejtes tüdőrák sebészileg nem kezelhető, kizárólag kemo- illetve sugárterápiával kísérelhető meg a gyógyítás. Kemoterápiát alkalmaznak metasztatikus nem-kissejtes tüdődaganatok esetében is.
Adjuváns kemoterápia
Az adjuváns kemoterápiás kezelést sebészi beavatkozást követően alkalmaznak, hogy a terápia sikeres kimenetelét növeljék. A műtét alatt mintákat vesznek a környező nyirokcsomókból (sentinel nyirokcsomók). Amennyiben a szövettan igazolja a daganatos sejtek meglétét (II-III as stádium) megkezdik az adjuváns terápia alkalmazását. Az adjuváns kezelés 15%-kal is növeli a túlélés esélyét.[90][91]
Sugárterápia
A sugárkezelést gyakran alkalmazzák kemoterápiás szerekkel kombináltan, illetve azon nem kissejtes daganatok esetén, amelyeket nem lehet sebészileg eltávolítani. A beavatkozás ezen formáját radikális sugárterápiának nevezik, mivel rövid idő alatt nagy dózist kap a beteg.[92][93] A potenciálisan gyógyítható kissejtes elváltozásokat szintén ezzel a módszerrel kezelik.[94] A sugárterápia alkalmazása, mint adjuváns beavatkozás nem-kissejtes carcinóma műtéti eltávolítását követően nem elterjedt és vitatott. Előnyök – amennyiben származnak a beavatkozásból – azon személyekben észlelhetőek, akiknél lymphogén áttétet diagnosztizáltak a mediasztinális nyirokcsomókban.[95][96]
Kissejtes és nem-kissejtes daganatok esetén is alkalmazható e beavatkozás palliatív terápiaként.
Alacsony stádiumú, kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeket általában profilaktikus céllal koponya besugárzásban részesítik, megelőzendő az agyi áttétek kialakulását (PCI).[97] Azon betegekben, akiknél a sugárkezelést követően a kissejtes tüdőrák ismét kialakult, a koponya besugárzása 40,4%-ról 14,6%-ra csökkentette az agyi metasztázis kialakulásának lehetőségét.[98]
Prognózis
Nem-kissejtes tüdőrák esetén a gyógyulás esélyét befolyásolja: a meglévő légzőszervi tünetek, a tumor mérete, a szövettani diagnózis, a tumor stádiuma, lymphogén áttétek jelenléte, illetve hogy van-e vaszkuláris invázió.
Kissejtes tüdőrákok esetében további befolyásoló tényező a máj és a központi idegrendszer érintettsége (áttét).[99]
IA stádiumban lévő nem-kissejtes daganat eltávolítását követően az 5 éves túlélés esélye 67%. IB stádium esetén az érték 57%.[100] IV-es stádiumban lévő NSCLC-ben szenvedő páciensek esetén az 5 éves túlélés esélye 1%.[1]
Kissejtes tüdőrák 5 éves túlélési esélye 5%.[5] A kifejezetten rossz stádiumban lévő betegek átlagos 5 éves túlélési esélye kevesebb, mint 1%.
A tüdőrákok átlagosan 70 éves korban alakulnak ki, és a betegek többsége egy éven belül belehal a betegségbe.[101]
↑Gorlova, OY, Weng SF, Zhang Y et al. (2007. July). „Aggregation of cancer among relatives of never-smoking lung cancer patients”. International Journal of Cancer121 (1), 111–118. o. DOI:10.1002/ijc.22615. PMID17304511.
↑ abKabir, Z, Bennett K, Clancy L (2007. February). „Lung cancer and urban air-pollution in dublin: a temporal association?”. Irish Medical Journal100 (2), 367–369. o. PMID17432813.
↑Coyle, YM, Minahjuddin AT, Hynan LS, Minna JD (2006. September). „An ecological study of the association of metal air pollutants with lung cancer incidence in Texas”. Journal of Thoracic Oncology1 (7), 654–661. o. PMID17409932.
↑ abChiu, HF, Cheng MH, Tsai SS et al. (2006. December). „Outdoor air pollution and female lung cancer in Taiwan”. Inhalation Toxicology18 (13), 1025–1031. o. DOI:10.1080/08958370600904561. PMID16966302.
↑ (2002) „Tobacco Smoke and Involuntary Smoking” (PDF). IARC Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans83, Kiadó: WHO International Agency for Research on Cancer. „There is sufficient evidence that involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) causes lung cancer in humans. [...] Involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) is carcinogenic to humans (Group 1).”
↑ Chapter 52: Epidemiology of lung cancer, Murray & Nadel's Textbook of Respiratory Medicine, 6th, Saunders Elsevier (2016). ISBN 978-1-4557-3383-5
↑ (2004) „Tobacco Smoke and Involuntary Smoking” (PDF). IARC Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans83, Kiadó: WHO International Agency for Research on Cancer. [2015. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. „There is sufficient evidence that involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) causes lung cancer in humans. ... Involuntary smoking (exposure to secondhand or 'environmental' tobacco smoke) is carcinogenic to humans (Group 1).”
↑Doll, R, Hill AB (1956. November). „Lung cancer and other causes of death in relation to smoking; a second report on the mortality of British doctors”. British Medical Journal2 (5001), 1071–1081. o. DOI:10.1136/bmj.2.5001.1071. PMID13364389.
↑Lennox, SC, Flavell G, Pollock DJ et al. (1968. November). „Results of resection for oat-cell carcinoma of the lung”. Lancet2 (7575), 925–927. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/S0140-6736(68)91163-X. PMID4176258.
↑Miller, AB, Fox W, Tall R (1969. September). „Five-year follow-up of the Medical Research Council comparative trial of surgery and radiotherapy for the primary treatment of small-celled or oat-celled carcinoma of the bronchus”. Lancet2 (7619), 501–505. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/S0140-6736(69)90212-8. PMID4184834.
↑Cohen, M, Creaven PJ, Fossieck BE Jr et al. (1977). „Intensive chemotherapy of small cell bronchogenic carcinoma”. Cancer Treatment Reports61 (3), 349–354. o. PMID194691.
↑Parent, ME, Rousseau MC, Boffetta P et al. (2007. January). „Exposure to diesel and gasoline engine emissions and the risk of lung cancer”. American Journal of Epidemiology165 (1), 53–62. o. DOI:10.1093/aje/kwj343. PMID17062632.
↑Behera, D, Balamugesh T (2004). „Lung cancer in India” (PDF). Indian Journal of Chest Diseases and Allied Sciences46 (4), 269–281. o. [2008. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID15515828. (Hozzáférés: 2009. július 5.)
↑Mohr, SB, Garland CF, Gorham ED et al. (2008). „Could ultraviolet B irradiance and vitamin D be associated with lower incidence rates of lung cancer?”. Journal of Epidemiology and Community Health62 (1), 69–74. o. DOI:10.1136/jech.2006.052571. PMID18079336.
↑Morandi, U, Casali C, Rossi G (2006). „Bronchial typical carcinoid tumors”. Seminars in Thoracic and Cardiovascular Surgery18 (3), 191–198. o. DOI:10.1053/j.semtcvs.2006.08.005. PMID17185178.
↑Etienne-Mastroianni, B, Falchero L, Chalabreysse L et al. (2002. December). „Primary sarcomas of the lung: a clinicopathologic study of 12 cases”. Lung Cancer38 (3), 283–289. o. DOI:10.1016/S0169-5002(02)00303-3. PMID12445750.
↑Subramanian, J, Govindan R (2007. February). „Lung cancer in never smokers: a review”. Journal of Clinical Oncology25 (5), 561–570. o, Kiadó: American Society of Clinical Oncology. DOI:10.1200/JCO.2006.06.8015. PMID17290066.
↑Biesalski, HK, Bueno de Mesquita B, Chesson A et al. (1998). „European Consensus Statement on Lung Cancer: risk factors and prevention. Lung Cancer Panel”. CA Cancer J Clin48 (3), 167–176; discussion 164–166. o. DOI:10.3322/canjclin.48.3.167. PMID9594919.
↑Samet, JM, Wiggins CL, Humble CG, Pathak DR (1988. May). „Cigarette smoking and lung cancer in New Mexico”. American Review of Respiratory Disease137 (5), 1110–1113. o. PMID3264122.
↑Villeneuve, PJ, Mao Y (1994. November). „Lifetime probability of developing lung cancer, by smoking status, Canada”. Canadian Journal of Public Health85 (6), 385–388. o. PMID7895211.
↑Sopori, M (2002. May). „Effects of cigarette smoke on the immune system”. Nature Reviews. Immunology2 (5), 372–7. o. DOI:10.1038/nri803. PMID12033743.
↑National Health and Medical Research Council (1994. április 1.). „The health effects and regulation of passive smoking”, Kiadó: Australian Government Publishing Service. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 10.)
↑Schick, S, Glantz S (2005. December). „Philip Morris toxicological experiments with fresh sidestream smoke: more toxic than mainstream smoke”. Tobacco Control14 (6), 396–404. o. DOI:10.1136/tc.2005.011288. PMID16319363.
↑Leroux, C, Girard N, Cottin V et al.. „Jaagsiekte Sheep Retrovirus (JSRV): from virus to lung cancer in sheep”. Veterinary Research38 (2), 211–228. o. DOI:10.1051/vetres:2006060. PMID17257570.
↑Zheng, H, Aziz HA, Nakanishi Y et al. (2007. May). „Oncogenic role of JC virus in lung cancer”. Journal of Pathology212 (3), 306–315. o. DOI:10.1002/path.2188. PMID17534844.
↑Giuliani, L, Jaxmar T, Casadio C et al. (2007. September). „Detection of oncogenic viruses (SV40, BKV, JCV, HCMV, HPV) and p53 codon 72 polymorphism in lung carcinoma”. Lung Cancer57 (3), 273–281. o. DOI:10.1016/j.lungcan.2007.02.019. PMID17400331.
↑Aviel-Ronen, S, Blackhall FH, Shepherd FA, Tsao MS (2006. July). „K-ras mutations in non-small-cell lung carcinoma: a review”. Clinical Lung Cancer8 (1), 30–38. o, Kiadó: Cancer Information Group. DOI:10.3816/CLC.2006.n.030. PMID16870043.
↑Vineis, P, Hoek G, Krzyzanowski M et al. (2007. February). „Lung cancers attributable to environmental tobacco smoke and air pollution in non-smokers in different European countries: a prospective study”. Environmental Health6, 7. o, Kiadó: BioMed Central. DOI:10.1186/1476-069X-6-7. PMID17302981. PMC1803768.
↑Slatore CG, Littman AJ, Au DH, Satia JA, White E (2008). „Long-term use of supplemental multivitamins, vitamin C, vitamin E, and folate does not reduce the risk of lung cancer”. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine177 (5), 524–30. o. DOI:10.1164/rccm.200709-1398OC. PMID17989343.
↑Schiller JH, Vidaver RM, Novello S, Brahmer J, Monroe L: Living with a Diagnosis of Lung Cancer. [National Lung Cancer Partnership], 2007. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
↑Strand, TE, Rostad H, Damhuis RA, Norstein J (2007. June). „Risk factors for 30-day mortality after resection of lung cancer and prediction of their magnitude”. Thorax62, 991. o, Kiadó: BMJ Publishing Group. DOI:10.1136/thx.2007.079145. PMID17573442.
↑Winton, T, Livingston R, Johnson D, et al. (2005. June). „Vinorelbine plus cisplatin vs. observation in resected non-small-cell lung cancer”. New England Journal of Medicine352 (25), 2589–2597. o, Kiadó: Massachusetts Medical Society. DOI:10.1056/NEJMoa043623. PMID15972865. „Adjuvant vinorelbine plus cisplatin has an acceptable level of toxicity and prolongs disease-free and overall survival among patients with completely resected early-stage non-small-cell lung cancer.”
↑Douillard, JY, Rosell R, De Lena M et al. (2006. September). „Adjuvant vinorelbine plus cisplatin versus observation in patients with completely resected stage IB-IIIA non-small-cell lung cancer (Adjuvant Navelbine International Trialist Association [ANITA]): a randomised controlled trial”. Lancet Oncology7 (9), 719–727. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/S1470-2045(06)70804-X. PMID16945766.
↑Arriagada, R, Goldstraw P, Le Chevalier T. Oxford Textbook of Oncology, 2nd, Oxford University Press, 2094. o. (2002). ISBN 0-19-262926-3
↑Saunders, M, Dische S, Barrett A et al. (1997. July). „Continuous hyperfractionated accelerated radiotherapy (CHART) versus conventional radiotherapy in non-small-cell lung cancer: a randomised multicentre trial”. Lancet350 (9072), 161–165. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/S0140-6736(97)06305-8. PMID9250182.
↑Ng, M, Chong J, Milner A et al. (2007. June). „Tolerability of accelerated chest irradiation and impact on survival of prophylactic cranial irradiation in patients with limited-stage small cell lung cancer: review of a single institution's experience”. Journal of Thoracic Oncology2 (6), 506–513. o, Kiadó: International Association for the Study of Lung Cancer. DOI:10.1097/JTO.0b013e318060095b. PMID17545845.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
.jpg)
Cancer.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
_by_core_needle_biopsy.jpg)
