Rózsaszín szalag a jelképe a mellrákban megbetegedő nőkkel való szolidaritásnakMammográfiás vizsgálat
Az emlőrák vagy mellrák az emlősejtjeiből kiinduló, nőket és férfiakat egyaránt érintő daganatos megbetegedés.[1] Leggyakrabban az emlő mirigyszövetéből, illetve a tejutak falát bélelő hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat. A tüdőrák után a második leggyakoribb rákos megbetegedés a világon (az összes rákos eset 10,4%-a, mindkét nemet beleértve),[2] és az ötödik leggyakoribb rákhoz köthető halálok.[3] Csak a nőket vizsgálva azonban az emlőrák magasan a leggyakoribb rákfajta, előfordulásában és a halálos esetek arányában egyaránt.[3] 2005-ben 502 000-en haltak meg emlőrákban a világon (ez a rákos halálesetek 7%-a, az összes haláleset csaknem 1%-a).[3] Az emlőrákos esetek száma az 1970-es évek óta jelentősen emelkedett, amit részben a nyugati civilizáció modern életvitelének a számlájára írnak.[4][5]
Az emlőrák előfordulási aránya sokkal magasabb nyugaton (Európában és Észak-Amerikában) mint a Harmadik világ országaiban. Az észak-amerikai nőknél figyelték meg az emlőrák legmagasabb előfordulási arányát.[6] Az USA-ban a nők között az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, és a második leggyakoribb rákhoz köthető halálozási ok (a tüdőrák után).[6] Az amerikai nőknek életük során 1:8 (12,5%) esélyük van arra, hogy invazív (szövetekbe behatoló) emlőrákjuk lesz, és 1:35 (3%) esélyük arra, hogy emlőrákban fognak meghalni.[6]
Európában a rosszindulatú megbetegedések – ezek között az emlőrák is – túlélési esélye tekintetében Magyarország a legrosszabbak közé tartozik. A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Az Országos Onkológiai Intézet felmérése szerint hazánkban élete során minden tizedik nő személyesen is megtapasztalja az emlőrákot. Ennek ellenére a nők többségének nincsen a birtokában elegendő információ a rákos betegségekkel kapcsolatban.
Mivel az emlő férfiakban és nőkben ugyanazokból a szövetekből épül fel, az emlőrák férfiakban is kialakulhat.[7][8] Férfiaknál a mellrák gyakorisága századakkora, mint a nőknél, de a rákos esetek túlélési esélye statisztikailag megegyezik a nőknél és a férfiaknál.[9]
A korai emlőrák
Korai emlőrák esetében a rákos megbetegedés még nem terjed túl az emlőn, illetve az azonos oldali nyirokcsomókon. Épp ezért a korai emlőrák még műthető stádiumban van.
Az áttétes emlőrák
Erről akkor beszélünk, ha – a késői felismerés miatt – a sejtek már eljutottak a távolabbi szervekbe, és ott megtapadva újabb daganatos csomókat, áttéteket képeztek.
Az emlőrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők [10]
Vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyek megléte esetén nagyobb valószínűséggel alakulhat ki az emlőrák;
egyenes ági közeli rokonoknál már előfordult emlőrák, petefészekrák (génmutációk)
korai menstruáció (12 éves kor előtt), késői menopauza (55 éves kor felett)
denz emlő
gyermektelen nők
30 éves kor felett születik az első gyermek
elhízás, mozgásszegény életmód
magas zsírtartalmú étrend, túlzott alkoholfogyasztás
Elsőként meg kell említeni a rendszeres szűrés fontosságát, hiszen így az emlőrákok többsége még korai stádiumban felismerhető. Ez magában foglalja mind az emlők ún. önvizsgálatát, mind a mammográfiás vizsgálatot.
Elváltozás esetén finomtű-cytologiát vagy core-biopsziát (vastagtűs biopsziát) végeznek, melyet szövettani vizsgálatnak vetnek alá. Az emlőráknak több megjelenési formája van; lehetnek enyhébb és rosszabb prognózisúak is. Ezek felismerése szövettani vizsgálattal és speciális – immunhisztokémiai, molekuláris biológiai – módszerekkel történik.
„hormongátlók” (pl. Tamoxifen, Raloxifene, Aromatase Inhibitorok);[11][12] Bebizonyosodott, hogy a tamoxifen (szelektív ösztrogén receptor modulátor) öt éven át tartó napi alkalmazása 50%-kal csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát az arra fogékony nők esetében. [[13]]
petefészek-eltávolítás a saját oestrogen-hormon termelésének megszüntetésére;
a kóros érnövekedést gátló kezelés: pl.: bevacizumab (AVASTIN);[16] stb.
Megelőzés
Az emlőrákok túlnyomó többsége nem megelőzhető, de a kialakulás kockázata csökkenthető, az általánosan ismert egészséges életmóddal.[17]
A megelőzhető kategóriába az a kevés emlőrák tartozhat, ahol a nő igazoltan magas kockázatú genetikai érintett (BRCA1, BRCA2), és előzetes mastectomiát, emlő eltávolítást végeznek, még a betegség kialakulása előtt.
Az emlőrák, illetve megelőző állapotai az önvizsgálatnak és a mára lehetővé vált szűrésnek köszönhetően a jól illetve a korán felfedezhető elváltozások közé tartoznak. Tegyen meg mindent a korai felfedezés érdekében:
Vizsgáltassa ki menstruációt rendellenességeit. Nem a hormonok a veszélyesek, hanem a hormonális egyensúly hiánya, mely megmutatkozhat vérzési rendellenességekben is.
20 éves kortól havonta végezze el az emlő önvizsgálatát!
Évente járjon el rákszűrő vizsgálatra!
A legkisebb gyanú esetén is forduljon szakorvoshoz!
Amennyiben családjában előfordult emlőrák, fokozottan figyeljen az önvizsgálatra és a rendszeres szakorvosi vizsgálatra (30 és 45 éves kor között 3 évente ajánlott mammográfiás vizsgálat)!
Amennyiben családjában nem fordult elő emlőrák, 40 éves korától évente vegyen részt mammográfiás szűrésen!
Alternatív kezelése
Nincs „alternatív” kezelési mód. Kiegészítő kezelések lehetségesek, amelyek a mellékhatások csökkentését és/vagy a rehabilitációt szolgálják (pl. speciális torna emlőműtötteknek, nyiroködéma-kezelés, pszichoterápia).
Jegyzetek
↑American Cancer Society: What Is Breast Cancer?, 2007. September 26,. [2008. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
.jpg)
