A térség első lakói a stillaguamish indiánok voltak; a 250 fős populáció[5] Sŭl-gwähs' településen élt.[6] George O. és G. L. Wilson 1851-ben fedezte fel a környék gazdasági potenciálját.[7]
Robert Fulton 1866-ban alapította meg Centerville kereskedőhelyet.[6] A postahivatal 1870-ben nyílt meg, majd három év múlva Centerville-t a Stillaguamish folyó déli partjáról az északira költöztették.[8] 1877-ben a hatodik postavezető, Daniel O. Pearson a települést felesége, Clara lánykori nevére (Stanwood) keresztelte át.[9] Pearson boltot és kikötőt is létesített.[10][11]
Miután a környék fáit kivágták, gazdálkodók telepedtek le.[10] Az evangélikus templom 1876-os megnyitásával skandináv bevándorlók érkeztek.[6] A település hivatalos létrejöttét 1889-ben jegyezték fel; ezzel együtt Pearson és W. R. Stockbridge városi rangért folyamodott, melyet elutasítottak.[12] 1892. június 2-án a templom és 13 más épület leégett; a kereskedelmi létesítmények többségét és a település alkoholkészletét a Good Templar-rend mentette meg.[6][13] A század végére a városban újság, konzervgyár, lóversenypálya, tejüzem és zsindelygár is működött.[8][14] Stanwood a 74–16 arányú népszavazást követően[15][16] 1903. október 19-én kapott városi rangot.[12] A Stillaguamish folyó szabályozása miatt a kikötőben a víz túl sekéllyé vált, a rendszeres áradások pedig megrongálták a gátakat.[7][17]
A Seattle and Montana Railroad vasútvonala (később a Great Northern Railway része lett) 1891-ben érte el a térséget, azonban az árvízveszély miatt az állomás Stanwoodtól 1,6 km-re keletre nyílt meg.[10][12] Számos vállalkozás az állomás mellé költözött,[16][18] azonban helyi kereskedők bojkottálták a vasutat, és 1893-ban gőzhajót vásároltak. A City of Stanwood a következő évben leégett.[19]
A stanwoodi vasútállomás és a belváros között kiépített Hall and Hall Railway 1904 és 1938 között üzemelt.[20][21] 1906-ban a vasútállomás körül létrejött a kereskedelmi kamara által igazgatott East Stanwood,[10][16] amely 1922. február 7-én kapott városi rangot.[12] A két település egymástól függetlenül működött,[12]a tankerületek azonban 1944-ben egyesültek.[10][22] Az 1950-es években a két város közötti rivalizáció csökkent,[12] így 1950. április 8-án népszavazást tartottak az egyesülésről, melyet Stanwood lakosai támogattak, az East Stanwood-iak viszont nem.[12][23] Később az állam megkövetelte a csatornázás kiépítését; mivel ez túl nagy terhet rótt volna a településekre, 1960. március 8-án újra szavaztak az egyesülésről,[12] melyet ekkor már az East Stanwood-i lakosok is támogatottak. Az összevonást követően Stanwoodnak 520 ezer dolláros támogatást ítéltek meg a csatornahálózat kiépítésére.[10][24]
Az 1980-as években a középiskola új épülete mentén kereskedelmi központ kialakításába kezdtek.[25][26] A WA-532 mentén fekvő 22 hektáros farmot bevásárlóközponttá építették át; az 1955-ben megnyílt plázában mozi és játékterem, valamint irodák is voltak.[27][28] Egy későbbi átalakítás során a létesítményt lakásokkal egészítették ki, környezetét pedig felparcellázták.[29][30] A 2000-es évek elején a telkeket a lakók tiltakozása ellenére a városba olvasztották.[10] 2005-ben a Walmart új üzletet nyitott volna, azonban a belvárosi boltok érdekére hivatkozva erre nem került sor.[31][32]
A 2010-es népszámláláskor a városnak 6231 lakója, 2388 háztartása és 1541 családja volt. A népsűrűség 821 fő/km2. A lakóegységek száma 2584, sűrűségük 340,5 db/km2. A lakosok 89,7%-a fehér, 1%-a afroamerikai, 0,5%-a indián, 1,7%-a ázsiai, 0,3%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 2,6%-a egyéb, 3,9%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 7% ( )
A háztartások 38%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 47,7% házas, 12,1% egyedülálló nő, 4,7% egyedülálló férfi, 35,5% pedig nem család. 29,6% egyedül élt; 16,2%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,55 személy élt; a családok átlagmérete 3,18 fő.
A medián életkor 35,9 év volt. A város lakóinak 28,1%-a 18 évesnél fiatalabb, 8% 18 és 24 év közötti, 27,2%-uk 25 és 44 év közötti, 21,3%-uk 45 és 64 év közötti, 15,3%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 47,3%-a férfi, 52,7%-a pedig nő.[37]
Gazdaság
2015-ben az aktív korúak száma 4644 fő volt, a munkanélküliség pedig 4,1 százalék. A legtöbben az oktatásban és egészségügyben (24,1%), a gyártóiparban (17,5%), a kereskedelemben (13,3%), valamint a szórakoztatóiparban és éttermekben (11,2%) dolgoznak.[38] A 2020-as adatok szerint a lakosság 83,6%-a saját gépjárművel, 9,8%-a telekocsival, 2,1%-a pedig tömegközlekedéssel jut el munkahelyére; 1,6% gyalogol, míg 0,6% otthonról dolgozik.[39]
A legnagyobb foglalkoztatók a Stanwood–Camanói Tankerület (505 munkahely) és a Josephine Sunset Home (303 munkahely).[40] A mirelitételek előállításával foglalkozó[41] Twin City Foods üzeme 2017-ben zárt be.[42] A gyár 1996. április 28-án leégett; a tűz 50 millió dollár anyagi kárt okozott és 111-en vesztették el állásukat. Az üzem 1997 júliusában nyitott meg újra.[43][44]
Közigazgatás
A polgármestert és a hét képviselőt négy évre választják.[15] A városháza 1939-ben épült; az 1960-as években és 2013-ban felújításokon esett át, azonban kis alapterülete miatt nem alkalmas feladatainak ellátására.[45]
A városháza 2018-ban 28 embert alkalmazott. A költségvetést féléves időszakokra fogadják el; a teljes éves kiadások 16,2 millió dollárt tettek ki.[40] A közbiztonságért a megyei seriff hivatala felel.[46]
Kultúra
A térség ipartestülete tavasszal és nyáron művészeti kiállításokat rendez.[47][48] A Pilchuck üvegművészeti iskolát 1971-ben alapították a Dale Chihuly vezette üvegfúvók.[49][50]
Az önkormányzat és a közösségi szervezetek számos rendezvényt szerveznek.[51][52] Februárban kincsvadászatot és a sarki lúd vándorlását figyelő programot,[53][54] nyaranta pedig koncerteket rendeznek.[55] A termelői piac a június és október közötti péntekeken tart nyitva.[56] A Community Fair és a Harvest Jubilee a térség mezőgazdasági hagyományait mutatja be. A haszonállatokról szóló Community Fair évente 12 ezer látogatót vonz.[57][58] A 2007 óta megrendezett Harvest Jubilee-n a helyi farmokat mutatják be.[52][59]
Parkok
Stanwood nyolc parkja 35 hektáron terül el. A 18 hektáros Heritage Park a tankerülettel közös területen fekszik; itt sportpályák, kutyafuttató és gördeszkapark is találhatóak.[60]
2014-ben a város a Hamilton fafeldolgozó és az Ovenell tejcsarnok átalakításába kezdett.[61] A Hamilton kéményét a karácsonyi időszakban kivilágítják.[62][63] Az Ovenell területén fekvő pajtát 2017-ben egy tűzoltósági gyakorlat keretében felgyújtották; helyén demonstrációs célokat szolgáló gazdaság épül.[64]
Oktatás
A város iskoláit a Stanwood–Camanói Tankerület tartja fenn. A tizenegy intézménynek 2014-ben 4554 diákja volt.[65][66] A középiskola új épületének kivitelezése 2018-ban kezdődött.[67]
2006-ban az Interstate 5 mentén új egyetem megnyitását tervezték,[68] azonban a projektet 2008-ban leállították.[69][70]
Az 500 négyzetméteres közkönyvtár fenntartója a Sno-Isle Libraries. Az 1922-ben megnyílt intézményt 1970-ben új helyre költöztették, melyet 1986-ban felújítottak.[71][72][73]
Infrastruktúra
Egészségügy
A városban kettő orvosi rendelő található; egyiket az Optum, míg másikat a Skagit Valley Health üzemelteti.[74] A stanwoodi kórházat 1943-ban bezárták; 1950-ben tervezték egy új intézmény megnyitását, azonban erre nem került sor.[75]
A település vasúton az Amtrak Cascades járattal közelíthető meg.[81][82] A vasútállomás az 1971-es bezárást követően 2009. november 21-én nyílt újra.[83]
Közművek
Az elektromos áramot a megyei közműszolgáltató,[84] míg a földgázt a Cascade Natural Gas biztosítja.[85] Telekommunikációs szolgáltatásokat a Frontier és a Wave Broadband nyújt.[86]
Az ivóvizet a város kutakból biztosítja,[87][88] melyek vize egy föld alatti tisztítóból származik.[89] A szennyvíztisztítást az 1963-ban, illetve 2004-ben megnyílt telepeken végzik.[90] A hulladékszállításért és az újrahasznosításért a Waste Management felel.[86]
Média
A város hetilapja a Stanwood Camano News, amely az 1893-ban alapított Stanwood Tidings (később Twin City News) utódja.[91][92] A kiadvány 2015-ben a Pioneer Media Group tulajdonába került; ekkor hetente 2200 példányban jelent meg.[93]
↑John Wolcott: Stanwood condo finished. (angolul) The Everett Herald, (2006. február 7.)
↑Scott Morris: Homes replace store in plan (angol nyelven). The Everett Herald, 2005. december 12. [2005. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑A clubhouse where artists thrive (angol nyelven). Stanwood Camano News, 2003. március 28. [2020. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Regina Hackett: Show offers all too brief history of Pilchuck glass. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (1995. december 29.) 16. o.
↑Scott Morris, Eric Stevick: Stanwood wants to be college town (angol nyelven). The Everett Herald, 2006. május 22. [2006. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Alice Essex: The Stanwood Story, Volume III. (angolul) Stanwood–Camano News, (1998) 55. o. OCLC
↑Washington State Highways 2014–2015 (angol nyelven). Washington State Department of Transportation, 2014. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Bus Plus (angol nyelven). Community Transit, 2017. március. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑System Map (angol nyelven). Community Transit, 2016. szeptember. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑ abTransportation Plan (angol nyelven). City of Stanwood, Washington. [2018. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Gale Fiege: Stanwood welcomes return of the train (angol nyelven). The Everett Herald, 2009. november 20. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Quick Facts (angol nyelven). Snohomish County Public Utility District. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑About Us (angol nyelven). Cascade Natural Gas. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑ abStanwood Utilities (angol nyelven). City of Stanwood, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Water (angol nyelven). City of Stanwood, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Water Quality Report (angol nyelven). City of Stanwood, Washington, 2013. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑Comprehensive Sewer Plan (angol nyelven). City of Stanwood, Washington, 2015. [2018. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
↑George B. Astel Dies In California. (angolul) The Seattle Times, (1964. április 25.) 20. o.
↑Marilyn Garateix: The News: Weekly papers hold history for small towns. (angolul) The Seattle Times, (1988. június 29.) H1. o.
↑Eric Killelea: Art in the Time of Protest (angol nyelven). Santa Fe Reporter, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Stanwood, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.