A város népessége az 1960 és 1990 közötti annexiókkal nyolcezerről harmincezer fölé nőtt.[5][6] Számos ázsiai (főleg koreai) bevándorló is érkezett, arányuk ma 7%.[7]
Története
19. és kora 20. század
A suquamish indiánok a térség rendszeres látogatói voltak.[8] A mai belváros területén állítólag létezett egy halászfalu, azonban erre nem találtak bizonyítékot.[9]
Charles Wilkes 1841-ben a mai várostól délnyugatra fekvő csúcsot Edmundsnak (ma Edwards) keresztelte.[10] Pleasant Ewell 59 hektáros területét parcellánként kiárusították, majd 1872-ben George Brackett az egészet megvásárolta. Brackett 1870-ben a térség faállományát mérte fel, azonban egy viharban kenuja a partra sodródott.[10][11] Családjával 1876-ban az Edmund-csúcshoz költöztek, ahol leapasztotta a mocsarat és kitermelésbe kezdett. Brackett’s Landing településen 1881-ben egy üzlet és kikötő működött,[11] 1884-ben pedig megnyílt a posta és felvette az Edmonds nevet (ami az Edmund-csúcs vagy George F. Edmund vermonti szenátor, Brackett példaképe nevének elírása).[10][12][13]
Az évtized végére iskola, fűrészüzem, szálló és gyógyszertár is működött.[14] Az 1890. augusztus 7-ei szavazást követően Edmonds augusztus 14-én kapott városi rangot. A minimális 300 fő eléréséhez Brackett állítólag két ökrét is feltüntette a lakosok között.[15][16] Edmonds Snohomish megye legrégebbi városa.[17] Az első polgármester Brackett volt, a város ekkor szabályozta a szalonok, kártyatermek és panziók működését.[17] A Seattle and Montana Railroad (később a Great Northern Railway része) vasútállomás megnyitását tervezte, amely felkeltette a befektetők figyelmét. A Minneapolis Realty and Investment Company 1,84 km2-es területen szállodát és kikötőt épített. A vasútvonal 1891-ben nyílt meg, azonban az 1893-as válság miatt a befektetés kudarcba fulladt.[18]
Az 1890-es években négy zsindelygyár és egy vasöntöde működött.[19] 1908-ra elérhetővé vált a vezetékes víz, a villamos áram és a telefon, valamint az utcák szilárd burkolatot kaptak.[20][21] 1908 szeptemberére a népesség elérte az 1546 főt, ekkor Edmonds negyedikből harmadik osztályú várossá vált, ezáltal az önkormányzat nagyobb önállóságra tett szert.[22] Az Everett és Seattle közötti villamosvonalba való bekötést nem sikerült elérni, pedig ez kiválthatta volna a gőzhajókat és a Great Northern vonatait.[23][24] Az 1909. július 8-ai tűz húszezer dollár kárt okozott. A leégett épületeket a város egyik képviselője vásárolta meg és helyükre kétszintes betonház került.[25]
Az első gépjármű 1911-ben jelent meg a városban, 1915-től pedig a Lynnwood felől meghosszabbított North Trunk Roadon postakocsi közlekedett.[26] A járműveket is szállító Edmonds–Kingston komp 1923-tól közlekedett.[27] Az 1920-as években a város kibővítette a kikötőjét, a Union Oil Company (később Unocal) pedig üzemanyagraktárt épített ki.[28] Az 1928. április 11-ei tűz az 1909-essel megegyező utcaszakaszon ütött ki.[29]
A fűrészüzemek többsége a nagy gazdasági világválság ideje alatt is üzemelt.[30] Később a Works Progress Administration szövetségi programja keretében megújultak az utcák, új parkok létesültek, valamint a középiskolát sportpályákkal és előadóteremmel bővítették.[10]
Késő 20. és 21. század
Az új tetőfedő technológiák megjelenése és az elérhető nyersanyag mennyiségének csökkenése miatt 1951-re a zsindelygyárak többsége bezárt, helyükön pedig új üzemek (például alumíniumöntöde és aszfaltgyár) nyíltak.[31] 1948-ban létrejött a kikötő kezeléséért felelős szervezet, amely az 1950-es és 1960-as években több átalakítást (például gát és új kompterminál építése) végzett.[32] Az Edmondstól északra és keletre fekvő területeket a város annektálta.[33] A Washington State Route 99 mentén fekvő terület 1959 májusától a keleti városhatár.[34][35] 1963 májusára a népesség elérte a 19 ezer főt.[10][36][37] A „vidékies” jelleg megőrzésének érdekében a város nem engedélyezte többgenerációs családi házak építését.[38][39] Az 1960-as évek végére új kórház, főiskola és közigazgatási központ létesült.[40]
Az 1970-es években a bevásárlóközpontok miatt a belváros kisebb üzleteinek forgalma visszaesett. Miután az egykori boltok helyén társasházakat és irodákat alakítottak ki, mozgalom indult a belváros jellegének megőrzésére.[38][41] A „Main Street Project” éttermek megnyitását ösztönözte.[42] A vízpart egy részén megnyitott Brackett’s Landing Parkban strandot alakítottak ki,[43] 1979-ben pedig horgászstéget adtak át.[44] A város 1990-ben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját; a Centennial teret ekkor adták át.[45] Az 1995–1997 közötti annexiókkal a déli városhatár már King megyéig ért.[34][46]
A Unocal üzemanyagraktára 1991-ben bezárt, területét pedig Snohomish megye és Edmonds vásárolta meg.[47][48] A város kompterminált és vasútállomást, a megye azonban víztisztító telepet szeretett volna létesíteni.[49] Az önkormányzat és civil csoportok tiltakozásának hatására a tisztító 2003-ban Woodinville-ben épült fel.[50] Mivel a közlekedési hatóság átcsoportosította forrásait, a közlekedési csomópont kialakítását elnapolták.[51] A dombtetőn 2007–2008-ban társasházak épültek.[52]
Éghajlat
A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).[53]
A 2010-es népszámláláskor a városnak 39 709 lakója, 17 381 háztartása és 10 722 családja volt. A népsűrűség 1719,8 fő/km2. A lakóegységek száma 18 378, sűrűségük 795,9 db/km2. A lakosok 83,4%-a fehér, 2,5%-a afroamerikai, 0,7%-a indián, 7,1%-a ázsiai, 0,3%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 1,8%-a egyéb, 4,1%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 5,3% ( )
A háztartások 25%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 49% házas, 9,1% egyedülálló nő, 3,7% egyedülálló férfi, 38,3% pedig nem család. 31,3% egyedül élt; 13%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,26 személy élt; a családok átlagmérete 2,82 fő.
A medián életkor 46,3 év volt. A város lakóinak 18,6%-a 18 évesnél fiatalabb, 7% 18 és 24 év közötti, 22,5%-uk 25 és 44 év közötti, 32,8%-uk 45 és 64 év közötti, 19,1%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 47,3%-a férfi, 52,7%-a pedig nő.[58]
Gazdaság
A 2015-ös adatok szerint a városban 22 152 aktív korú lakos él, a munkanélküliség pedig 3,8%. A lakók 7,6%-a a városhatárokon belül, 35%-a Seattle-ben, 8% Lynnwoodban, 7% Everettben, 6% Bellevue-ban, 4% pedig Shoreline-ban dolgozik; az átlagos ingázási idő 31 perc. A legnagyobb foglalkoztatók az oktatás és az egészségügy (23%), a kereskedelem (13%) és a professzionális szolgáltatóipar (12%).[59] 71% saját gépjárművel, 9% telekocsival, 9% pedig tömegközlekedéssel jut el munkahelyére.[60]
A városban 13 ezer munkahely érhető el, melyek többségét a szolgáltatóipar (főképp a tankerület és a kórház) kínálja.[61]
Közigazgatás
A polgármestert és a képviselő-testület hét tagját négy évre választják.[62][63][64]
2018-ban az önkormányzatnak 224 alkalmazottja volt, költségvetése pedig 98 millió dollár.[65]
Kultúra
Edmonds Snohomish megye kulturális központja; a városban tucatnyi galéria és más művészeti létesítmény található.[17][66] Az 1975-ben alapított művészeti tanács számos alkotást és kiállítóteret tart számon.[67][68] Az egykori Edmonds Középiskola épületében 1979-től üzemelő Frances Anderson Kulturális- és Szabadidőközpontban kiállítóterek, balettoktatás és gyerekmegőrző működnek.[17][69] Az iskola előadótermében 2006-ban nyílt meg az Edmonds Művészeti Központ.[70][71]
Az 1957 óta az apák napja hétvégéjén megrendezett, 75 ezer látogatót vonzó Edmonds Arts Festivalon kétszáz kiállító vesz részt.[72][73] A 2015-ben megnyílt Cascadia Art Museumban a térség műalkotásai mutatják be.[74] A belvárosi filmszínház az 1920-as évek óta működik.[75]
A városban több előadó-művészeti csoport (például Driftwood Players és Phoenix Theatre) is működik.[17] Az emlékezet napja hétvégéjén megtartott Edmonds Jazz Connectionön professzionális és iskolai dzsesszzenészek lépnek fel.[76][77] 2018 novemberében az ArtsWA kulturális ügynökség a várost Washington állam első alkotóművészeti körzetének nyilvánította.[78][79]
A Main Street körforgalmában kiépített szökőkutat többen is kritizálták annak kinézete miatt.[80] 1998-ban egy ittas sofőr nekihajtott; ekkor egy ideiglenes pavilonra cseréltek, amely forgatások helyszínéül is szolgált.[81] A struktúra helyére 2000-ben egy bronzból készült építmény került, amelynek 2005-ben szintén nekihajtottak.[82][83] A műtárgyat 2006-ban cserélték.[84]
A június és október között megrendezett termelői piac az Edmonds–Dél-Snohomish megyei Történelmi Társaság támogatásával működik.[85]} A városban számos egyéb fesztivált (például az Edmonds Waterfront Festival vagy az Edmonds in Bloom) is rendeznek.[86][87]
Parkok
Edmondsban 230 hektárnyi park van, melyekből többet a tankerület és a megye üzemeltet.[7] A kompállomás két oldalán strandot alakítottak ki.[88] A tűzoltóság mellett kialakított, 2015-ben felavatott emlékparkban a Világkereskedelmi Központ egy darabja is megtalálható.[89]
A városban gördeszkapark, kutyafuttatók és sportpályák is vannak.[7][90] Az 1987 és 2017 között üzemelő stadionban a középiskolai sportrendezvények mellett amerikaifutball-mérkőzéseket rendeztek.[91][92] Az idősek közösségi háza az 1960-as években nyílt meg.[93]
A tájvédelmi körzetek területén túraútvonalakat alakítottak ki.[90][94] A 11 hektáros Edmonds Marsh park az állam néhány fennmaradt szikes területének egyike; itt 225 madárfaj él.[95][96] A megyei fenntartású Southwest County Park 49 hektárnyi erdős részt foglal magában.[97][98]
A négy méter mélységű kikötő 890 férőhelyes.[99][100] Az évente 25 ezer látogatót vonzó[101][102] Edmonds Underwater Parkban búvárkodásra nyílik lehetőség.[103]
Oktatás
Az Edmondsi Tankerület 38 intézményének a 2018–2019-es tanévben 21 302 diákja, 1134 tanára és 722 egyéb alkalmazottja volt.[104] Miután Edmonds és Woodway tankerületei egyesültek, 1990-ben közös középiskola nyílt, amelyet 1998-ban új helyre költöztettek.[105][106] Az iskola részt vesz a nemzetközi érettségiprogramban.[107][108] Edmondsban négy magánintézmény (DBA Leadership Preparatory Academy, Holy Rosary School, Olympic View Montessori és Stella Maris Academy) működik.[109]
Az Edmondsi Főiskola (korábban Edmondsi Közösségi Főiskola) Lynnwood területén fekszik.[110] 1977 és 2001 között az Edmonds Középiskola (ma Edmondsi Művészeti Központ) épületében működött a Puget Sound-i Keresztény Főiskola.[111][112]
Az 1901-ben alapított könyvtárat 1911-ben költöztették az Andrew Carnegie finanszírozásával megnyílt épületbe,[113] ahol 1962-ig, az új közszolgáltatási központ megnyitásáig üzemelt.[114] Az intézmény 1982-től a Sno-Isle Libraries fenntartásában működik.[115][116] A Carnegie könyvtár 1973 óta szerepel a történelmi helyek jegyzékében; az épületben ma a történelmi társaság fenntartott múzeum található meg.[117][118]
Infrastruktúra
Egészségügy
Az 1964-ben alapított kórház fenntartója 2010 óta a Swedish Medical Center.[119] Az intézmény az irodáknak és egészségügyi szolgáltatóknak otthont adó városrész központjában található.[10]
Közlekedés
Edmonds közúton a WA-99-en,[120] a WA-104-en és a WA-524-en közelíthető meg.[121] A Hood-csatornán átívelő híd 1979–1980-as felújítása során Port Townsend felé komp közlekedett.[122]
Az elektromos áramot a megyei közműszolgáltató,[125] a földgázt pedig a Puget Sound Energy biztosítja.[126] A város 2017-ben vállalta, hogy 2025-re áramszükségletének egészét megújuló forrásokból fedezi.[127]
Az ivóvizet az Alderwood Water District szolgáltatja, melynek vize a Spada-víztározóból származik.[128] A víztisztítás a város saját üzemében,[129] valamint a Maltbyben található létesítményben (mely eredetileg Edmondsban épült volna fel) történik.[130][131] A hulladékszállításért és -újrahasznosításért három magánvállalat felel.[132]
Média
Az 1910-ben két újság összevonásával létrejött Edmonds Tribune-Review hetilap 1982-ig jelent meg; megszűnését követően helyi híreket a The Enterprise edmondsi rovata közölt.[133][134] Az ingyenes Edmonds Beacon hetilap 1986 óta jelenik meg.[135] A MyEdmondsNews blog 2009 óta működik.[136]
Edmonds a Japánban fekvő Hekinannal ápol testvérvárosi kapcsolatot.[157] Edmondsban totemoszlop és emléktábla áll.[158] A két város évente három alkalommal delegációt küld a másik félhez, cserediákprogramot folytatnak, valamint ajándékokat adnak át egymásnak.[159]
Jegyzetek
↑Mayor (angol nyelven). City of Edmonds, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
↑Affected Environment. In SR 104/Edmonds Crossing Project, Connecting Ferries, Bus and Rail, City of Edmond: Environmental Impact Statement. (angolul) Olympia (Washington): Washington State Department of Transportation. 1998. 3–98. o. Hozzáférés: 2020. november 24. OCLC
↑Joan Swift: Brackett’s Landing: A History of Early Edmonds. (angolul) Edmonds: Washington State American Revolution Bicentennial Commission. 1975. 41. o. OCLC
↑Anne Koch: Texaco not going to lease site eyed for ferry dock. (angolul) The Seattle Times, (19910914) A9. o.
↑Catherline Tarpley: Edmonds buys Unocal parcel. (angolul) The Seattle Times, (2001. december 22.) B2. o.
↑Lynn Thompson – Christopher Schwarzen: For Edmonds, fight isn’t over: A sewage plant won’t be built in the city, but a broader issue remains. (angolul) The Seattle Times, (2003. december 10.) H12. o.
↑2018 Adopted Budget (angol nyelven). City of Edmonds, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
↑Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Diane Wright: (angol nyelven). The Seattle Times, 2008. június 8. (Hozzáférés: 2020. november 24.)[halott link]
↑David Suffia: Public artwork is sufferings its ups and downs. (angolul) The Seattle Times, (1979. augusztus 8.) H2. o.
↑2017 Annual Review (angol nyelven). City of Edmonds, Washington. [2018. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
↑Charles Aweeka: (cím nélkül) . (angolul) The Seattle Times, (1979. december 5.) H4. o.
↑Diane Wright: Homegrown jazz in Edmonds (angol nyelven). The Seattle Times, 2004. május 26. [2018. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
↑Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Sharon Salyer: (angol nyelven). The Everett Herald, 2017. december 4. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Diane Brooks: A great place to play (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. szeptember 27. [2018. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Jennifer Sullivan: Officers deep into their work (angol nyelven). The Seattle Times, 2004. május 12. [2018. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Edmonds Underwater Park (angol nyelven). City of Edmonds, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Edmonds School District (angol nyelven). National Center for Education Statistics. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
↑Nancy Montgomery: High praise for new Edmonds high school. (angolul) The Seattle Times, (1998. szeptember 3.) B1. o.
↑Marc Ramirez: Merger word rarely heard in school. (angolul) The Seattle Times, (1991. június 7.) D1. o.
↑Edmonds To Dedicate Civic Center. (angolul) The Seattle Times, (1962. november 9.) 4. o.
↑Edmonds Community Library (angol nyelven). Sno-Isle Libraries. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Charles Aweeka: Library would dazzle Book & Thimble Club. (angolul) The Seattle Times, (1982. október 13.) D1. o.
↑Quick Facts (angol nyelven). Snohomish County Public Utility District. [2018. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Locations and Service Area (angol nyelven). Puget Sound Energy. [2020. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Edmonds, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Cloud: Ray V. Cloud: Edmonds, the Gem of Puget Sound. (angolul) Edmonds: Edmonds Tribune-Review Press. 1953.