Lynnwood 1959. április 23-án kapott városi rangot,[5] majd a közúti közlekedés javulásával a térség üzleti központjává vált. Az Alderwood Mall bevásárlóközpont 1979-ben nyílt meg.[6]
Története
Az első telepesek
A térségben egykor a snohomish indiánok vadásztak és gyűjtögettek.[7] Az őslakosokat a Point Elliott-i egyezmény 1855-ös aláírását követően a Tulalip rezervátumba telepítették.[7][8]
1859-ben a Puget Sound régióba favágók érkeztek;[9] a kitermelés egy évvel később indult meg. Az első fehér telepes az 1889-ben érkező skót bevándorló, Duncan Hunter kőfaragó volt, aki a mai 36. sugárút mentén telepedett le. A telket fia, Basil örökölte, aki 1982-ig élt itt. A területen ma a Pioneer Park található.[10][11] Később egy újabb skót kőfaragó, William Morrice érkezett.[12] A két skót telkeitől délre 1888-ban pennsylvaniai bevándorlók telepedtek le, akik a Peter Schreiberről elnevezett Scriber Lake településen iskolát alapítottak.[7][13]
Kora 20. század
A huszadik század elejére a kitermelhető faanyag elfogyott. A Seattle–Everett városközi villamos 1910-es kiépülésével a környék megközelíthetősége jelentősen javult, és felkeltette az ingatlanfejlesztők figyelmét is. A Puget Mill Company 1917-ben megalapította Alderwood Manor települést, amelyet a gazdálkodók körében próbáltak meg népszerűsíteni. Az állattartás alapjainak bemutatására 12 hektáros farmot hoztak létre.[14] 1922-ben Alderwood Manorban 1463 lakos 200 ezer baromfit tartott; ekkorra kiépítették az elektromos- és a telefonos hálózatot.[7][15]
A Puget Mill Company 1933-ban a demonstrációs farmot 1933-ban bérbe adta, a nagy gazdasági világválság ideje alatt pedig nem értékesített újabb telkeket. 1927-ben megnyílt a Pacific Highway (a mai Washington State Route 99), az 1930-as években pedig megszűnt a Seattle és Everett közötti villamosvonal, ezáltal a Scriber Lake-től nyugatra fekvő területek gyorsabban fejlődtek. A seattle-i Karl O’Brien 1937-ben a WA-99 mentén megalapította Lynnwood települést, amely nevét O’Brien feleségéről, Lynnről kapta.[16] A kereskedelmi kamara feljegyzéseiben 1946-tól szerepel a Lynnwood név (korábban a West Alderwood elnevezést javasolták).[7][17]
Városi rang
Lynnwood postahivatala a Lynnwood Commercial Club lobbitevékenységének köszönhetően 1948-ban nyílt meg.[18] Az 1950-es években a település a közszolgáltatások (például csatornázás) hiánya miatt lassan fejlődött.[19] A lakosok szerették volna, ha a települést Edmondshoz csatolják, ezt azonban elutasították.[20] 1956-ban a városi rang feltételeit szolgáló bizottság alakult, amely szerint a leendő város 17 km2-es területű lenne, ahol 10 744-en éltek. A végül 16 km2-ben megállapított terület várossá válását célzó petíciót hatszázan írták alá, azonban 1958-ban érdektelenség miatt többen töröltették magukat a listáról.[21] A rangról 1958 novemberében szavaztak, azonban a javaslat a túl alacsony többség (890–848) miatt elbukott.[22][23]
A második szavazásra 1959. április 14-én került sor; az új javaslat 6 km2-ről és hatezer lakosról szólt. A sikeres szavazást a megyének tulajdonították, mivel elvárták, hogy az Interstate 5 leendő szakaszán fekvő épületeket a leendő Lynnwoodba költöztessék. Az első polgármester Jack Bennett ingatlanügynök lett;[24] a képviselő-testület első ülését április 20-án tartotta.[5][25] A város alapszabályát a megye 1959. április 23-án fogadta el; a városi rang ezzel vált hivatalossá.[20] Két év múlva Browns Bay annektálásáról vita alakult ki Lynnwood és Edmonds között,[26] melyet végül peren kívüli megállapodással rendeztek.[27]
A várossá válást követő első években kiépítették az utcákat, a vízszolgáltatást és a parkokat, valamint megnyitották a szennyvíztisztító telepet.[28] 1969-ben 1,5 millió dolláros (2020-ban 10,8 millió dollár) beruházásból megvalósult a közszolgáltatási központ,[29] mellyel a város különböző pontjain elhelyezkedő bérleményekben működő közintézményeket költöztették egy helyre.[30] A városháza és a könyvtár 1971-ben nyílt meg,[31] ezeket később a rendőrség, a megyei törvényszék és egy fedett sportlétesítmény követték.[32]
A városkép átalakulása
Az Interstate 5 1965-ös átadásával a térség kereskedelmi központja Alderwood Manorba helyeződött át, így 1968-ban bejelentették egy bevásárlóközpont átadását.[7][20] Az Allied Stores által tervezett[33] Alderwood Mall megnyitását az 1970-es évekbeli recesszió miatt elhalasztották, a projektet később pedig Edward J. DeBartolo Sr. vásárolta meg.[34][35] A bevásárlóközpont 1979. október 4-én nyílt meg,[6] ez az 1980-as években jelentős kereskedelmi fellendülést eredményezett.[36] Az Interstate 5 és az Interstate 405 csomópontjának 1984-es megnyitásával új közúti kapcsolat jött létre Lynnwood és King megye Eastside kerülete között.[37]
Az 1980-as években több bothelli vállalat is Lynnwoodba helyezte át székhelyét.[37][38] Az Alderwood Mall a térség legnagyobb bevásárlóközpontjává vált, körülötte pedig lakóházak épültek.[39] Ugyan a Lynnwoodon kívül eső területek gyorsan növekedtek, a város fejlődése lelassult.[40]
Az 1980-as években az Alderwood Mall közelében új városközpontot terveztek,[39][41] ahol a hasonló funkciójú létesítményeket egy helyre vonnák össze; ehhez Bellevue belvárosát vették alapul.[16][42] Az 1990-es években az Interstate 5 városi csomópontját átépítették.[43][44] A kongresszusi központ 2005-ben nyílt meg.[45][46] A 2007-ben elfogadott City Center Subarea Plan keretében új üzleti körzetet terveztek.[47][48] A 2015-ben kezdődő átalakítás keretében először egy szállodát és két társasházat adtak át.[49][50]
Éghajlat
A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).[51]
A 2010-es népszámláláskor a városnak 35 836 lakója, 13 950 háztartása és 8501 családja volt. A népsűrűség 1756,7 fő/km2. A lakóegységek száma 14 939, sűrűségük 732,3 db/km2. A lakosok 68,2%-a fehér, 5,5%-a afroamerikai, 1,1%-a indián, 17,3%-a ázsiai, 0,5%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 6,6%-a egyéb, 5,1%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 13,3% ( )
A háztartások 26,9%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 42,6% házas, 12,2% egyedülálló nő, 5,5% egyedülálló férfi, 39,7% pedig nem család. 30,8% egyedül élt; 9,4%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 3,5 személy élt; a családok átlagmérete 4,87 fő.
A medián életkor 37,3 év volt. A város lakóinak 21,7%-a 18 évesnél fiatalabb, 10,6% 18 és 24 év közötti, 28%-uk 25 és 44 év közötti, 26,2%-uk 45 és 64 év közötti, 13,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 49%-a férfi, 51%-a pedig nő.[56]
Gazdaság
A 2015-ös adatok szerint a városban 19 095 aktív korú lakos él, a munkanélküliség pedig 6,4%.[57] 12% a városhatárokon belül, 31% Seattle-ben, 9% Everettben, 6% Bellevue-ban, 4% pedig Edmondsban dolgozik; többségében a Paine repülőtéren vagy a Microsoftnál.[40] 69% saját gépjárművel, 12% telekocsival, 10% pedig tömegközlekedéssel jut el munkahelyére; az átlagos ingázási idő 30 perc. A legnagyobb foglalkoztatók az oktatás és az egészségügy (23%), a kereskedelem (15%), az éttermek (12%), valamint a professzionális szolgáltató szervezetek (12%).[57]
Lynnwoodban 2012-ben 24 767 munkahely volt (ebből 45%-ot a szolgáltatóipar, 28%-ot a kereskedelem és 8%-ot az oktatás tett ki); ezek 7%-át töltötték be helyi lakosok; 52% a megye más városaiból, 9% pedig Seattle-ből ingázott. A professzionális szolgáltató szervezetek irodái 176 épületben 260 ezer négyzetmétert tesznek ki.[16][57] A város adóbevételeinek 50%-a a hétezer főt foglalkoztató kereskedelemből származik.[57] A legnagyobb nem kereskedelmi vállalkozások a tankerület, az önkormányzat, valamint az emberi erőforrásokkal foglalkozó Automatic Data Processing.[58] A városban van a Zumiez ruházati cég és a SOG késgyártó székhelye.[59][60]
Közigazgatás
A polgármestert és a képviselő-testület hét tagját négy évre választják.[61]
2015-ben az önkormányzatnak 373 alkalmazottja volt, féléves költségvetése pedig 197,5 millió dollár.[62]
Bűnözés
A városi kapitányságon a 2016-os adatok szerint 70 rendőr és 38 fő kisegítő személyzet dolgozik.[63] 2015-ben 81 erőszakos és 2162 vagyon elleni cselekményt jelentettek a hatóságoknak; utóbbiak többsége az Alderwood Mall környékén történt. Százezer főre 220 erőszakos cselekmény jut, ez az állami átlag alatt van; a vagyon elleni tettek aránya százezer emberre 5861, ez viszont jóval magasabb az állami átlagnál.[64][65][66] A jelzőlámpáknál és iskoláknál telepített kamerák révén évente 24 ezer büntetést osztanak ki, melyből a rendőrségnek 19,2 millió dollár bevétele keletkezik.[67]
A 2015-ben megjelent, Pulitzer-díjat nyert „An Unbelievable Story of Rape” című cikk, valamint az Unbelievable című Netflix-sorozat egy nemierőszak-sorozatról szól, melynek részeként 2008-ban Lynnwoodban megerőszakoltak egy tinédzserlányt.[68][69] A Marie néven ismert áldozat ügyével csak azután foglalkoztak, hogy az elkövetőt öt további esettel is kapcsolatba hozták. 2014-ben az önkormányzat 150 ezer dollár sérelemdíjat fizetett és megváltoztatta a szexuális cselekményekkel kapcsolatos nyomozások folyamatát.[68][70] A rendőrség 2012-ben a nemi erőszakkal kapcsolatos bejelentések 21%-át alaptalannak ítélte meg, ez a hasonló méretű városokhoz viszonyítva az állami átlag ötszöröse.[71]
Parkok
A városban 140 hektáron 19 park, valamint 23 kilométer hosszú túraútvonal található; ezek némelyike (például a Lund’s Gulch and Scriber Creek) tájvédelmi körzetként van nyilvántartva.[72] Lynnwoodban golfpálya, gördeszkapark, különböző sportpályák, vízi élménypark és idősek közösségi háza is működik.[73][74] A Wilcox Park 1962-ben nyílt meg.[75] A parkok rendezvényhelyszínként (például a Shakespeare in the Park az amfiteátrumban) is szolgálnak.[76]
Oktatás
Az Edmondsi Tankerület 38 intézményének a 2018–2019-es tanévben 21 302 diákja, 1134 tanára és 722 egyéb alkalmazottja volt.[77] A városnak három középiskolája van (Lynnwood High School, Meadowdale High School és Scriber Lake High School).[78] A Lynnwood High Schoolt 2009-ben Bothellbe költöztették.[79] A városban számos magánintézmény (például The Soundview School, St, Thomas More Parish és the Brighton School) üzemel.[80]
A város tömegközlekedését a P+R parkolót és a Swift BRT-járatot is üzemeltető Community Transit,[88][89] valamint a Sounder helyiérdekű vasútvonalat közlekedtető Sound Transit biztosítják.[90][91] A Link light railt a későbbiekben Lynnwoodig, majd a Paine repülőtérig tervezik meghosszabbítani.[92][93]
Közművek
Az elektromos áramot a megyei közműszolgáltató,[94] a földgázt pedig a Puget Sound Energy biztosítja.[95] Lynnwood a Northwest Pipeline Company gázvezetékének egyik végpontja.[96]
A város saját maga tartja fenn ivóvíz- és szennyvízhálózatát. A vezetékes víz a Spada-víztározóból származik.[97] A víztisztítás a napi 19 ezer köbméter kapacitású üzemben történik, ahonnan a megtisztított vizet a Puget Sound térségébe engedik.[98] A hulladékszállításért és -újrahasznosításért a Republic Services és a Waste Management felel.[99]
Média
A The Enterprise 1958 és 2012 között jelent meg. Az újságot 1996-ban megvásárolta a The Everett Herald, és 2011-ben The Weekly névre keresztelte át, amely pénzügyi problémák miatt 2012. augusztus 29-én megszűnt.[100] A városban a KOMO-TV, KING-TV, KIRO-TV és KCPQ-TV televíziócsatornák érhetők el.[101][102] 1991 és 1994 között Lynnwoodban volt a KSER nem kereskedelmi rádióadó székhelye.[103]
↑ abcRobert T. Nelson: Looking for Lynnwood: Lynnwood’s heart and soul seem transient, shifting each time a new road opens. (angolul) The Seattle Times, (1987. január 25.) 10. o.
↑ abcDavid A. Cameron – Lynne Grimes – Jane Wyatt: Snohomish County: An Illustrated History. (angolul) Index (Washington): Kelcema Books. 2005. 308. o. ISBN 0-9766700-0-3OCLC
↑Petitions to Incorporate Lynnwood to Be Circulated. (angolul) The Seattle Times, (1957. november 20.) 23. o.
↑Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Jim Davis: (angol nyelven). The Everett Herald Business Journal, 2017. május 19. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Lynnwood climate (angol nyelven). Climate-data.org. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
↑Lynnwood, WA (magyar nyelven). The Weather Company. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Lynnwood (angol nyelven). Economic Alliance Snohomish County. [2020. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑2015 Comprehensive Plan (angol nyelven). City of Lynnwood, Washington. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Wilcox Park (angol nyelven). City of Lynnwood, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Community Events (angol nyelven). City of Lynnwood, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Edmonds School District (angol nyelven). National Center for Education Statistics. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Elementary Boundary Map (angol nyelven). Edmonds School District. [2014. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Washington State Highways 2014–2015 (angol nyelven). Washington State Department of Transportation. [2017. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑Bus Plus (angol nyelven). Community Transit, 2017. március. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑System Map (angol nyelven). Community Transit, 2016. szeptember. [2017. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Mike Lindblom: (angol nyelven). The Seattle Times, 2017. november 6. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑Quick Facts (angol nyelven). Snohomish County Public Utility District. [2018. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Locations and Service Area (angol nyelven). Puget Sound Energy. [2020. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
↑Pipeline Maps (angol nyelven). Washington Utilities and Transportation Commission. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑Waste Water Treatment (angol nyelven). City of Lynnwood, Washington. [2017. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑Garbage and Recycling (angol nyelven). City of Lynnwood, Washington. [2017. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lynnwood, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Broom: Judith M. Broom: Lynnwood: The Land, the People, the City. (angolul) Seattle: Peanut Butter Publishing. 1990. ISBN 9780897163538OCLC