A Sárospataki Református Kollégium GimnáziumaBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Sárospatakon. Ez az iskola az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, 1531-ben, a reformáció szellemében alapította Perényi Péter koronaőr. Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte diákévéveit az ország legnevesebb iskolái között számon tartott eme intézményben.
Madártávlatból
Története
Az iskolát 1531-ben Perényi Péter parancsára alapították. A Kollégium diákjaiból kerültek ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legkeményebb irányítói közül többen. Az iskola híres volt magas műveltségű tanárairól, és azok európai szintű tanításáról. Működését a Perényiek után utódaik is támogatták. A „scholát” 1550-ben kollégiummá szervezték át. Ezek után sok külföldi tanár is oktatott Patakon. Újabb tantárgyakat kezdtek el tanítani, pl.: retorikát, dialektikát, teológiát, filozófiát, ógörögöt, latint és hébert is.
A kollégium pártfogói Dobó Ferenc, Perényi Zsófia, Lorántffy Mihály elhalálozása után sem szűntek meg, sőt amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem lett, ő is gondoskodott a kollégiumról, s törvényeket hozott, amelyek szabályozták annak életét. Lorántffy Zsuzsanna férje végakaratának tekintette a kollégiummal való fokozott törődést. Patakra költözött, s felügyelte a várban és az iskolában folyó munkálatokat. Elhívta Comenius Amos Jánost, a híres magyar származású cseh–morva pedagógust, aki – saját szavaival élve – mindent vállalt „ennek a Rákóczi-Atheneumnak a jobbá tétele” érdekében.
Lorántffy Zsuzsanna halála után nem volt, aki támogassa a kollégiumot ezért annak létfeltételei romlottak. Amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia berendezkedett a Rákóczi-birtokon, azonnal fellépett a protestánsokkal szemben. Ennek következtében 1671-ben a kisebb diákok hazamentek, a nagyobbak pedig Gyulafehérvárra költöztek, s ott folytatták tanulmányaikat.
A kollégium 1682-ben újra megnyitotta kapuit a fiatalok előtt, ám kálváriájuk újra kezdődött, amikor 1687-ben Caprara császári tábornok kitiltotta őket a városból. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a pataki diákok egy része kuruc katona lett, a többiek Orosz Pál generális jóvoltából megint birtokba vették a protestáns kollégiumot. 1781-ben megjelent II. József császár általános érvényű nyílt parancsa, a türelmi rendelet. A Regnum Marianum koncepció miatt a kollégium létét többé nem fenyegette veszély. 1791-ben az országgyűlés elfogadta azt a törvénycikket, amely szentesítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását. Vay József a főiskola világi főgondnoka kezdeményezte a kétemeletes Nagykollégium megépítését; a kivitelező munka 1806-ban kezdődött, amelynek az eredménye egy kontytetős épület lett. A reformkor politikailag tájékozott fiatalságot talált Patakon, amely megértette az idők szavát. Az 1848–49-as harcokat ismét vállalták a kollégium diákjai, elkötelezték magukat a forradalom mellett. Bátran harcoltak „vörössipkások” néven, a tavaszi hadjáratban. A szabadságharc bukása nem rendítette meg az iskolát, sőt fellendítette azt. A gimnáziumban megszűnt az elemi oktatás, és nyolcosztályossá vált. 1857-ben megindult a tanítóképzés, a teológia és a jog mellett. A 19. század második felére a régi épületek eléggé rossz állapotba kerültek, ezért lebontották őket, a Berna-sor kivételével, majd elkészült a Nagykollégiumhoz csatlakozó gimnáziumi szárny. Az első világháborúban sok diákot és tanárt hívtak be katonának, közülük kilencvenen áldozták életüket. A második világháború megváltoztatta a kollégium tanítási rendjét. Később kezdett és hamarabb befejezett tanévek jöttek; a vakációk megszokott rendje is felborult. A háború borzasztó hatásai ellenére már 1944–45-ben a teológiai internátus néhány lakószobája, egyelőre alig harminc tanulóval, míg a gimnázium három tanulóval is munkához látott. Ez a későbbiekben megváltozott. Az iskola fokozatosan újra benépesült, ahogy múltak a napok, úgy növekedett a diákság és a tanárok létszáma. A megszokott módon, rendben folyt a tanítás. 1952-ben számos más egyházi iskolával együtt a Sárospataki Református Kollégiumot is államosították, s csaknem negyven éven át Rákóczi Gimnázium néven működött tovább.
A Református Kollégiumot a történelem során több jelzővel is emlegették. Az egyik legközismertebb a Bodrog-parti Athén. Csokonai Vitéz Mihály viszont a Múzsák székhelyeként emlegette. Legújabb címe a Magyar Cambridge, hiszen itt lehetett elsőként angol nyelvű diplomát szerezni az országban.
Jegyzetek
↑Zoványi, i. m. [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
Könyvek
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
Szombathi János: A' sáros-pataki ref. kollégiomnak rövid históriája, fő pátrónusainak, kurátorainak, professorainak laistromával; Nádaskay Ny., Sárospatak, 1827
A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára; szerk. a Tiszáninneni Református Egyházkerület Elnöksége; Református Zsinati Iroda, Bp., 1981
Barsi Ernő–Szabó Ernő: A pataki kollégium zenei krónikája; Zeneműkiadó, Bp., 1984
A pataki szellem; Pataki Diákok Miskolci Baráti Köre, Miskolc, 1994 (Pataki füzetek)
Fehér Erzsébet: Pataki diákhistóriák. Adalékok a kollégium történetéhez; Sárospataki Ny., Sárospatak, 1996
A Sárospataki Református Kollégium 1618-as rendszabályai és 1620-as törvényei. A latin szövegek és magyar fordításuk; latin szöveggond. ford., jegyz. Szentimrei Mihály; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 1996
Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete, 1800–1919; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Sárospatak, 1996
Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium diákjai, 1617–1777; sajtó alá rend. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 1998
„A mi kollégiumunk él…”. A Sárospataki Református Kollégium Alapítvány első tíz éve, 1989–1998; szerk. Bolvári-Takács Gábor; Sárospataki Református Kollégium Alapítvány, Sárospatak, 1999
Adaléktár. Dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Adattárában; sajtó alá rend. és szerk. Deák Istvánné, Laczkó Gabriella, Misák Marianna; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2000 (Acta Patakina)
Ugrai János: Professzorok a "pataki reformkorban". A sárospataki kollégium és négy tanára a XIX. század első harmadában; Új Helikon, Budapest, 2007
Ugrai János: Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium működése, 1793–1830; L'Harmattan, Bp., 2007 (A múlt ösvényén)
Sárospataki Református Kollégium Alapítvány, 1989–2009; szerk. Szabó Csaba; Sárospataki Református Kollégium Alapítvány, Sárospatak–Bp., 2009
Az utolsó szögig. A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodásának átvilágítása 1815-ből; sajtó alá rend., szerk., jegy. Ugrai János; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 2009 (Acta Patakina)
Comenius és Európa; szerkbiz. Földy Ferenc, Kiss Ferenc, Kováts Dániel; Magyar Comenius Társaság, Sárospatak, 2012
Dienes Dénes–Ugrai János: A Sárospataki Református Kollégium története; Hernád, Sárospatak, 2013
Kiss Endre József: Bodrog-parti könyvesház; Hernád, Sárospatak, 2016
