PROFILBARU.COM

	Pécsi Ildikó
	2013-ban
Született	Péchy Ildikó; 1940. május 21.; Polgár
Elhunyt	2020. december 5. (80 évesen); Gödöllő
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szűcs Lajos (1969. január 4. – 2020. július 12.)
Gyermekei	egy gyermek:; Szűcs Csaba
Foglalkozása	politikus; színész; színházi rendező;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1962, színészet)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1976); SZOT-díj (1979); Magyarország Érdemes Művésze díj (1980); Magyarország Kiváló Művésze díj (1987); Déryné-díj (1993); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006); Kossuth-díj (2007); Bilicsi-díj (2007); Pepita-díj (2007); díszpolgár (2010); Hazám-díj (2011); A Magyar Filmakadémia életműdíja (2020);
Halál oka	természetes halál
Sírhelye	Máriabesnyői Kapucinus temető
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1959–2020
Híres szerepei	Antigoné; Szophoklész: Antigoné; Irma; Breffort–Monnot: Irma, te édes; Abigail; Arthur Miller: A salemi boszorkányok; Warrenné; George Bernard Shaw: Warrenné mestersége; Kocsma Jenny; Bertolt Brecht – Kurt Weill: Koldusopera; Tótné; Örkény István: Tóték; Edit; Moldova György: Az élet oly rövid; Gyurkovicsné; Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok; Ilma* Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Noémi; Az aranyember; Csámpás Rozi; Indul a bakterház; Klárika; Linda;
	IMDb; PORT.hu; Parlament.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Ildikó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, országgyűlési képviselő.

Pályája

A Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (1962–1966), a Vígszínház (1966–1970), a Mikroszkóp Színpad (1970–1973), a kecskeméti Katona József Színház (1973–1976), a Radnóti Színház (1976–1985), a Népszínház (1985–1990) és 1990 után évekig a József Attila Színház társulatának.

Drámai (Antigoné, Hamlet) és prózai szerepek mellett játszott komédiákban és operettekben is.

Sokat foglalkoztatott film- és televízió-színésznő. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, amelyben Timár Mihály szerelmét, Noémit játszhatta 22 évesen.

Országos ismertségét, népszerűségét a tévésorozatokban (például: A Tenkes kapitányában és a Lindában) játszott alakításai is erősítették.

Rendezőként is jelentős sikereket ért el. Évekig volt „mindenese” a táci Gorsium Nyári Játékainak. Több tévéjátékot is hasonló minőségben készített.

„Szabad idejében” több száz önálló estet tartott Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből. Sanzon-összeállítása is sikeres volt.

2008-ban megjelent Zeneképzelet című CD-je, melyet a Várnagy Andrea–Farkas Zsolt zongoraművész házaspárral közösen készített.

1975 és 1989 között az MSZMP tagja, 1994 és 1998 között pedig az MSZP színeiben országgyűlési képviselő volt (egyéni mandátum, Budapest 22. sz. egyéni választókerület). 1980-ban a színész szakszervezet elnökségi tagjává választották.

Utolsó hónapjaiban állandó segítségre szorult megromlott egészségi állapota miatt.^[1] 2020. december 5-én álmában hunyt el otthonában.^[2]

2020. december 19-én helyezték végső nyugalomra a máriabesnyői temetőben, ahol a 2020 nyarán elhunyt férje, Szűcs Lajos is nyugszik. A római katolikus szertartáson búcsúbeszédet mondott Bencze Ilona, Pálos Zsuzsa, Papadimitriu Athina, Gémesi György és Szinetár Miklós.^[3]^[4]

Családja

Édesapja Péchy Géza dohányjövedéki tiszt, édesanyja Vámossy Irén háztartásbeli.^[5]^[6] 1960. június 9-én ment hozzá Szilágyi Sándor rendezőhöz, akinek tanúja Léner Péter rendező és egykori színházigazgató volt. Később elváltak. Pécsi szerződése alatt Fodor Antal koreográfussal élt együtt.^[7] 1969-ben házasodott össze Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval. Fiuk, Szűcs Csaba évtizedekig Máriabesnyő-Gödöllő lakója és a város művészeti életének meghatározó személyisége volt.

Díjai

Jászai Mari-díj (1976)
SZOT-díj (1979)
Érdemes művész (1980)
Kiváló művész (1987)
Déryné-díj (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006)^[8]
Kossuth-díj (2007)
Bilicsi-díj (2007)
Pepita-díj (2009)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2009)
Gödöllő díszpolgára (2010)^[9]
Hazám-díj (2011)
A Magyar Filmakadémia életműdíja (2020)
Zugló díszpolgára (2021) /posztumusz/^[10]

Szerepeiből

Színház

Kuznyecov: Fekete vagy vörös (Tamara)
Arbuzov: Irkutszki történet (Nyura)
Arthur Miller: Salemi boszorkányok (Williams Abigel)
Brecht:
- Galilei (Ifjú hölgy)
- Antigoné (Címszerep)
Jókai Mór–Illés Endre–Erdődy János: Gazdag szegények^[11] (Lidi, varrólány)
Shakespeare:
- Rómeó és Júlia (Capuletné)
- Othello) (Bianca)
- III. Richárd (Lady Anna)
- Vízkereszt vagy amit akartok (Olívia)
O’Neill: Amerikai Elektra (Lavinia)
Marcel Achard: Bolond lány (Josefa Lantenay)
Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (Roxan^[12])
Gorkij:
- Éjjeli menedékhely (Nasztya)
- A Nap fiai (Melánia)
James Baldwin: Ének Charlie úrért (Juanita)
Alexandre Breffort: Irma, te édes (Címszerep)
Molnár Ferenc: Liliom (Mari)
Fényes Szabolcs–Harmath Imre: Maya (Címszerep)
Fejes Endre: Rozsdatemető (Csele Juli)
Pályi András: A tigris (Pötyi)
Anton Bruckner: Angliai Erzsébet (Izabella)
Eduardo De Filippo:
- A cilinder (Rita)
- A komédia bosszúja (A hegylakó felesége)
Sartre: Legyek (Elektra)
Békeffi István: Egy asszony gyilkos vallomása (Ileana)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (Grusa)
Czesław Miłosz: Királygyilkosság (Leány)
Heltai Jenő: A néma levente (Beatrix)
Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje (Orsolya nővér)
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (Tizenhárom Sári)
A kettéfűrészelt zongora (1976. IV. 1., Miskolci Nemzeti Színház)

Játékfilmek

A harmadik utas^[13]
1959 Espressoban^[14]
1961 Pesti háztetők
1961 Zápor
1962 Legenda a vonaton
1962 Az aranyember
1962 Isten öszi csillaga
1963 Hattyúdal
1963 Tücsök
1964 Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?
1965 Fény a redőny mögött
1965 Tilos a szerelem
1967 Nem várok holnapig
1968 Egri csillagok
1970 A mi emberünk
1970 Érik a fény
1970 Szerelmi álmok
1970 N.N., a halál angyala
1970 Sose fagyunk meg
1972 Hekus lettem
1973 Plusz-mínusz egy nap
1974 Ámokfutás
1975 Ballagó idő
1976 Az öreg
1976 Az ötödik pecsét
1976 Pókfoci
1976 Zongora a levegőben
1976 Jó utazást!
1976 Sínen vagyunk
1977 Herkulesfürdői emlék
1977 Kossuth vagy Széchenyi? (rendező)
1977 Veri az ördög a feleségét
1978 Egyszeregy
1978 Olyan mint otthon
1979 Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
1979 Szabadíts meg a gonosztól
1979 Mese habbal
1980 A mérkőzés
[1980 Kojak Budapesten
1981 Ripacsok
1982 A hentessegéd
1983 Mennyei seregek
1983 Visszaesők
1983 Te rongyos élet
1991 Sztálin menyasszonya
2004 Montecarlo!
2008 Majdnem szűz

Tévéfilmek

1964 A Tenkes kapitánya 1–13.
1964 Az én kortársaim II.
1966 Én, Strasznov Ignác, a szélhámos
1967 Társasjáték
1967 Princ, a katona (tv-sorozat)
1967 A koppányi aga testamentuma
1968 Bors 1–15.
1971 Öt férfi komoly szándékkal
1972 Szerelmespár
1973 Gúnyos mosoly
1973 Két fiú ült egy padon
1975 Az utolsó tánctanár
1975 Trisztán
1975 Svédcsavar
1976 Csongor és Tünde
1976 Megtörtént bűnügyek tv-sorozat A müncheni férfi c. részében
1976 A vonatok reggel indulnak
1977 Két pisztolylövés
1977 Az ész bajjal jár
1978 Fent a Spitzbergáknál
1978 Bolondok bálja
1979 Aki mer, az nyer
1979 Csillag a máglyán
1980 Indul a bakterház
1980 A Sipsirica 1–2.
1980 Névnap
1980 A különc
1980 Kulcskeresők
1980 Hol colt, hol nem colt
1981 A névtelen vár 1–6. (tv-sorozat)
1983 Az utolsó futam
1983 Linda
1984 A láperdő szelleme
1984 Szálka, hal nélkül (tv-sorozat)
1985 Anna és Anton
1986 A falu jegyzője (tv-sorozat)
1986 A fantasztikus nagynéni 1–2.
1987 Dada
1987 Linda
1998 Francia négyes
2004, 2013 Barátok közt
2015 Ketten Párizs ellen

Rendezések, színházi adaptációk

Arisztophanész: Lysistrate (Gorsiumi Nyári Játékok; Újpest Színház)
Arisztophanész: A nők ünnepe (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
Arisztophanész: A nőuralom (Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok)
Szophoklész: Elektra (Gorsiumi Nyári Játékok)
Szophoklész: Antigoné (Gorsiumi Nyári Játékok)
Szophoklész: Trakhiszi nők (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
Szophoklész: Oidipusz király (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
Szophoklész: Oidipusz Kolonoszban (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
Plautus: A hetvekedő katona (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
Aiszkhülosz: Oreszteia (Tác-Gorsium)
Turczi István: Könyörgöm, szeress! (Domino Színpad)
Karinthy Ferenc: Dunakanyar (Domino Színpad)
Hámori Tibor: A gyilkos én vagyok (Tatabányai Népház-Játékszín)
Pécsi Ildikó: Kerek-erdő meséje (Tatabányai Népház-Játékszín)
Hunyady Sándor: A három sárkány (Újpest Színház)
Molnár Ferenc: A doktor úr (Újpest Színház)
Molnár Ferenc: A hattyú (Ruttkai Éva Színház)
Neil Simon: Furcsa pár (női változat) (Vidám Színpad Kisszínháza)
Varga László: Kossuth vagy Széchenyi? (Pesti Vigadó Kamaraterme)
Varga László: A Nagy hal (Pesti Vigadó Kamaraterme)
Pécsi Ildikó: Hármasban (Budapesti Kamaraszínház a Józsefvárosban)
Kisfaludy Károly: A kérők (Szentendrei Teátrum)
Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Fiatalok Színháza)
Pécsi Ildikó (szerkesztő): Peterdi kabaré (Budaörsi Játékszín)
Németh László: Bodnárné (Hódmezővásárhely)
Békeffi István – Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi (Gárdonyi Géza Színház)
Pécsi Ildikó: Színésznők (Madách Színház – Tolnay Szalom)
Pécsi Ildikó – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Erzsébetligeti Színház)

Önálló műsorai

Szerelmem
Virágok és kígyók között
Egyedül
Bizalom
Görögnek születtem (Melina Mercouri-est)

Előadóestek

József Attila, Ady, Petőfi, Radnóti műveiből;
Sanzon-est

Hangoskönyv

Szóló szőlő, hatalmas alma, csengő barack és más népszerű mesék feldolgozása (RNR Média Kft., 2007)
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai (Trivium Kiadó, 2006) ISBN 9639711012
Janikovszky Éva: A lemez két oldala (Móra Könyvkiadó, 2007) ISBN 9789631183917
Mesél az erdő (Kossuth Kiadó, 2013) ISBN 9789630975001

Könyvei

Kerek erdő meséje
Mesés játékok, játékos versek (Media Nox Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-8611-76-6^[15]
Mitől nem fogytam le... / ...és mitől fogytam le (Tellér Kiadó, Budapest, 1993) ISBN 9638178027^[16]
Mitől híztam meg

Könyvek róla

L. Péterfi Csaba: Pécsi Ildikó – Úgy, ahogy volt (2022)

Hang és kép

Kabaréjelenetek

Néma levente (Partnere: Antal Imre)
Jó kedvem van (Partnere: Balázs Péter)
Társbérlet (Szerzők: Gádor Béla–Darvas Szilárd. Partnerei: Gálvölgyi János és Kern András)

Emlékezete

Bővebben: Pécsi Ildikó-emlékdíj

Halálának első évfordulóján, 2021. december 5-én L. Péterfi Csaba és a Pécsi Ildikó Színtársulat megalapította a Pécsi Ildikó-emlékdíjat a színésznő emlékének ápolására. A díjat minden évben egy 70. életévét betöltött színésznő kaphatja meg a közönség szavazatai alapján. A díj egy Pécsi Ildikó aláírásával ellátott üveg obeliszk, amely mellé pénzdíj és oklevél is jár.^[17]