PROFILBARU.COM

	Lázár Andor
	Magyarország igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 1932. október 1. – 1938. március 9.
Előd	Zsitvay Tibor
Utód	Mikecz Ödön
Született	1882. március 8.; Pápa
Elhunyt	1971. június 12. (89 évesen); Leányfalu
Párt	Egységes Párt; Nemzeti Egység Pártja;
Foglalkozás	jogász; politikus;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1903, doktorátus, jogtudomány)
Vallás	kálvinizmus
Díjak	Szentes díszpolgára (1933)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Andor témájú médiaállományokat.

Lázár Andor (Pápa, 1882. március 8. – Leányfalu, 1971. június 12.) magyar politikus, a Gömbös-kormány és a Darányi-kormány igazságügy-minisztere.

Életpályája

Református származású családban született. Apja, a nórápi születésű Lázár Benő (1848–1887),^[1] köz- és váltó-ügyvéd,^[2]^[3]^[4] anyja, a római katolikus Makara Gizella volt. Szülei 1881. május 7-én Pápán kötöttek házasságot a római katolikus vallás szerint.^[5] Apai nagyszülei Lázár András (1786–1853),^[6] dákai, majd nórápi református iskolai tanító, és Konta Éva (1805–1853) voltak.^[7]^[8] Anyai nagyszülei dr. Makara György (1821–1893), Veszprém vármegye főorvosa,^[9] és Leeb Magdolna voltak; dr. Makara György első felesége halála után feleségül vette Lóskay Máriát (1839–1934).^[10]

A Pápai Református Kollégiumban tanult, majd Budapesten szerzett jogi diplomát 1903-ban. Tanulmányútjai során bejárta Európa legtöbb országát, megfordult az Egyesült Államokban és Kanadában is. 1906-tól gyakorló ügyvédként tevékenykedett, és hamarosan már főváros előkelő és tekintélyes ügyvédjei közé tartozott. Pénzügyi és közgazdasági tanulmányokat folytatva értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Gazdaságpolitikai tanulmányok, Ausztria pénzügyei a XIX. század elején, Az osztrák devalváció illetve a Német és lengyel devalváció című könyvein kívül több tanulmánya jelent meg.

Jelentős szerepe volt a Magyar Állami Pénzjegynyomda megalapításában és a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája létrehozásában; a utóbbiban fontos szerepet játszott Karafiáth Jenő és Persay Ferenc mellett. Egyik alapítója volt az Országos Protestáns Patronázs Egyesületnek, amelynek a vezetésében is részt vett. Közéleti munkásságának és érdemeinek elismeréséül Horthy Miklós kormányzó 1928-ban kormányfőtanácsossá nevezte ki. Politikai pályája az 1930-as évek elején kezdődött, ekkoriban Gömbös Gyula baráti köréhez tartozott. 1931. május 30. és augusztus 24. között a Honvédelmi Minisztérium államtitkári posztját töltötte be, a Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt színeiben 1931–1935-ben Szentes, 1935 és 1939 között pedig a Nemzeti Egység Pártja színeiben Debrecen országgyűlési képviselője volt.

1932. október 1-jétől a Gömbös-kormány igazságügy-miniszterévé nevezték ki, azonban Gömbös fajvédő nézetei helyett a konzervatív eszméket támogatta. 1938 tavaszán összekülönbözött Darányival, és kultuszminiszterével, Hóman Bálinttal, mert nem volt hajlandó támogatni az első zsidótörvényt. Mivel nem változtatott véleményén, Hóman lemondásra szólította fel, ami március 8-án meg is történt. Utódja a március 9-én hivatalba lépő Mikecz Ödön lett. Ezt követően a Pesti Naplóban és a Budapesti Hírlapban számos vezércikkben utasította el a náci Németország eszméihez való közeledést. Az 1939-re a radikalizálódó Imrédy miniszterelnökkel is szembefordulva kivonult a politikai életből, 1950-ig ügyvédi munkáját folytatta.

A második világháború utáni légkörben nem kezdhetett új politikai karriert: 1946-ban a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka lett, amiről 1948-ban kommunista nyomásra lemondott. Mivel minisztersége alatt történt a Rákosi-per, Rákosi úgy gondolta, hogy ő áll letartóztatása és elítélése mögött. Kihallgatása során ugyan tisztázódott, hogy nem volt szerepe benne, de továbbra is ellenségnek számított: 1951-ben mint a Horthy-rendszer politikusát kitelepítették az Alföldre, és csak Nagy Imre 1953-as kormányalakítását követően szabadult. Ezután Leányfalun telepedett le, ahol visszavonulva élt 1971-ben bekövetkezett haláláig.

Házassága és leszármazottjai

Felesége, telegdi Róth Márta (Józsefvárosi, Budapest, 1890. január 13. – Budapest, 1920. november 26.), telegdi Róth Lajos (1841–1928), bányaügyi magyar királyi főtanácsos, geológus, a földtani térképezés szakértője, a Vaskorona rend lovagja, és Piller Márta lánya, akit 1918. május 27-én vett nőül Budapesten. Házasságukból egy gyermek született:^[11]

Lázár György (1920).

Emlékezete

2014-ben Répássy Róbert parlamenti államtitkár avatta fel az emléktábláját Leányfalun a Székely-villánál (2016 Leányfalu, Mókus utca 5.)^[12]

Főbb művei

Gazdaságpolitikai tanulmányok; Pfeifer, Budapest, 1921
Az amerikai Kossuth-zarándoklás; Révai Ny., Budapest, 1928
Magyar gazdasági kérdések a háború után; Antiqua Ny., Budapest, 1943 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)
Visszaemlékezéseim; szöveggond. Németh Pál; Ráday Gyűjtemény, Budapest, 1995 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai)
Egy hosszú élet emlékei. Pápa, az alvó város; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 1999 (Pápai diákok)
Pápától Brüsszelig. Magyar emlékek. Lázár Andor emlékezik / Lázár György memoárja; ford. Gerencsér Zsuzsanna, utószó Kosáry Domokos; Littera Nova, Budapest, 2000

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország igazságügy-minisztereinek listája

Külső hivatkozások

Lázár Andor: Visszaemlékezéseim. Budapest, Ráday Gyűjtemény, 1995
Lázár Andor: Egy hosszú élet emlékei. Pápa, az alvó város. Pápa, Jókai Városi Kvt. kiadása, 1999
Lázár Andor: Visszaemlékezéseim. In: Pápától Brüsszelig. Budapest, Littera Nova BT, 2000
Lőrinc László: Lemondottan érdekes. Egy konzervatív igazságügy-miniszter a jogtalanság ellen. Heti Világgazdaság, 2013. április 3.
Lőrinc László: Lázár Andor nem létező emlékművéről. Tényleg!?, 2015. augusztus 12.
Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
Országgyűlési almanach (1931-1935)
Országgyűlési almanach (1935-1939)
Püski Levente: A '30-as évek kormánypolitikájának krónikása: Lázár Andor. Rubicon 2003/7-8. Sokszínű emlékezet: A Horthy-korszak naplók és memoárok tükrében, 31. oldal