Horvát bán

Horvát bán Hrvatski ban
Utolsó Antun Mihalović 1917. június 29. – 1919. január 20.
Adatok
Első	Pribina (945–49)
Utolsó	Antun Mihalović (1917–1919)
Kinevezi	Magyar király (1102–)
Regnálás kezdete	945
Regnálás vége	1919. január 20.
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát bán Hrvatski ban témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A horvát báni palota Zágrábban

A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette. A horvát állam legkorábbi időszakaitól kezdve egyes tartományokat a bánok uraltak. A 18. században végül a horvát bánok lettek a legfőbb kormánytisztviselők Horvátországban.

A bán állt a kormány élén. A tisztség egészen a 20. század első feléig fennmaradt, amikor is hivatalosan a parlamenti miniszterelnöki funkció váltotta fel.

Története

Könyves Kálmán magyar uralkodót 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták Biogradban. Ezt követően 1105-ben egy hadjárat során elfoglalta Zárát, Trogirt, Splitet, valamint a Közép- és Észak-Dalmáciához tartozó főbb szigeteket. Az avar eredetű, Horvátországban is ismert báni különkormányzat intézményének az átültetése is Kálmán királyhoz köthető. A bánok feladata a tartomány: Szlavónia, Dalmácia és Horvátország kormányzata volt, amely elsősorban az igazságszolgáltatást, pénzügyigazgatást, a bíráskodást és a hadügyeket jelentette. A bánokat az 1210-es évekig elsősorban latin banus elnevezéssel illették, azután megjelent a banus Sclavonie (Szlavónia bánja) kifejezés. Az 1220-as évektől kezdve egy újabb elnevezés, a banus totius Sclavonie (egész Szlavónia bánja) vált kizárólagossá. Az 1160-as évekig a bánok hatalma Horvátországra és Szlavóniára terjedt ki, majd azután, hogy III. Béla visszafoglalta Dalmáciát a Bizánci Birodalomtól, Dalmácia kormányzása is a bán hatáskörébe került. Ettől az időszaktól kezdve ad hoc jelleggel a szlavón bánok helyetteseket neveztek ki maguk helyett, akiket tengermelléki bánoknak neveztek, és Horvátország illetve Dalmácia kormányzata tartozott hozzájuk. A 13. század közepétől kezdve Szlavóniában is megjelent a bánnak egy helyettese, a vicebán. Volt arra is példa a 13. század végén, hogy Horvátország és Dalmácia kormányzata teljesen elvált Szlavóniától, ekkor saját horvát bán irányította ezt a két területet.^[1][2]

Bánok listája

Horvát Királyságban (945–1075)

Főcikk: Horvát Királyság

Mirosláv és II. Krešimir királyok alatt:

945–49 körül: Pribina

Stjepan Držislav király alatt:

970–1000 körül: Godemir

Szvetoszláv király alatt:

1000–09 körül: Gvarda

II. Krešimir király alatt:

1009–35 körül: Božeteh

I. István király alatt:

1035–58 körül: Stjepan Praska

IV. Krešimir király alatt:

1058–73 körül: Gojčo

1073–75 körül: Dmitar Zvonimir

Dmitar Zvonimir és II. István királyok alatt:

1075–91 körül: Petar Snačić

Magyar Királyságban (1102–1526)

Főcikkek: Horvát bánság, Dalmácia, Szlavón bánság

Az Árpád-korban (1102–1301)

Főcikk: Árpád-kor

Kálmán király alatt:

1102–05: Ugra

1105: Sergius

II. István király alatt:

1116–17: Kledin

1116–31: Elek

II. Géza király alatt:

1146–58: Beloš

1158 körül: Apa

III. István király alatt:

1163: Beloš

1164–71: Ampud

III. Béla király alatt:

1180 körül: Subanus (hivatalviseléséről csak egy hamis oklevél tanúskodik)

1181–84: Dénes

1193–94: Bár–Kalán nembeli Kalán

1195 körül: Miskolc nembeli Domonkos

Imre király alatt:

1197–1205: András herceg

1198 körül: András (a herceg által kinevezve)

1199 körül: Miklós (a király által kinevezve)

1200 körül: Benedek (a király által kinevezve)

1200 körül: Miklós (a király által kinevezve)

1202: Hontpázmány nembeli Márton (a herceg által kinevezve)

1204: Bogátradvány nembeli Ipoch (a herceg által kinevezve)

III. László király alatt:

1205–06: Gutkeled nembeli Merkur

II. András király alatt:

1206–07: Ják nembeli Csépán

1208–09: Bár–Kalán nembeli Bánk

1209–11: Merániai Berthold

1212: Kacsics nembeli Mihály

1213: Hontpázmány nembeli Márton

1213: Kán nembeli Gyula

1213–14: Kacsics nembeli Mihály

1214: Atyusz nembeli Atyusz

1215: János

1216: Pontius de Cruce

1217–18: Bár–Kalán nembeli Bánk

1219: Kán nembeli Gyula

1220–22: Atyusz nembeli Atyusz

1222–24: Atyusz nembeli Salamon

1224: Ják nembeli Márton

1225: Aladár

1226: Valeginus és Salamon

IV. Béla király alatt:

1229–35: Kán nembeli Gyula

1237–39: Gutkeled nembeli Apaj

1240: Gutkeled nembeli Miklós

1241–44: Türje nembeli Dénes

1245–47: Kán nembeli László

1247–48: Rosztyiszlav Mihajlovics

1248–59: Gutkeled nembeli István

1261–67: Rátót nembeli Roland (Rátót I. Loránd)

1267–70: Héder nembeli Henrik

V. István király alatt:

1270–72: Gutkeled nembeli Joakim

IV. László király alatt:

1272: Mojs

1272: Gutkeled nembeli Joakim

1272–73: Csák nembeli Máté

1274: Péc nembeli Dénes

1275: Gutkeled nembeli Miklós és Héder nembeli Iván

1275–76: Hontpázmány nembeli Tamás

1276–77: Gutkeled nembeli Joakim

1278–79: Gutkeled nembeli Miklós

1279–80: Tétény nembeli Péter

1280: István

1280–81: Héder nembeli Miklós

1283: Tétény nembeli Péter

1284–85: Héder nembeli János

1286: Gutkeled nembeli István

1287: Héder nembeli Miklós

1290: Babonić Radoszló

III. András király alatt:

1290: Héder nembeli János

1290–91: Héder nembeli Henrik

1292: Babonić Radoszló

1293: Héder nembeli Henrik

1294: Babonić Radoszló

1298: Borsa nembeli Kopasz

1299: Babonić István

1300: Rátót László

Tengermelléki (vice)bánok

1182 körül: Mór tengermelléki bán

1188 körül: Damianus tengermelléki bán és zárai comes

1189 körül: Makariás tengermelléki vicebán

1225 körül: Voinc tengermelléki bán

1243 körül: István tengermelléki bán

1259 körül: Sándor tengermelléki bán és szlavón vicebán

1259 körül: Butheco tengermelléki bán

1273 körül: Mór tengermelléki bán

1273–1312: Pál tengermelléki vicebán

A vegyesházi királyok korában (1301–1526)

Főcikk: A vegyesházi királyok kora

A Magyar Királyság I. Lajos király uralkodása idején a 14. században

Durazzói Károly, Szlavónia hercege 1371-től, valamint horvát–szlavón bán 1372 és 1376 között, később magyar király 1385 decembere és 1386 januárja között

II. Hermann, Cilli grófja, bán 1406 és 1408, továbbá 1423 és 1435 között

Csezmiczei János, közismertebb nevén Janus Pannonius, bán 1469 és 1470 között, valamint pécsi püspök 1459-től haláláig

I. Károly király alatt:

1301–09: Kőszegi Henrik

1310–16: Babonić István

1316–22: Šubić II. Mladen

1322–23: Babonić I. János

1323–25: Felsőlendvai Miklós^[3]

1325–43: Ákos Mikcs

I. Lajos király alatt:

1343–46: Lendvai Miklós

1346–49: Szécsi Miklós

1349–50: Ugali Pál

1350–54: István, Szlavónia hercege

1350–1354: Lackfi István

1354–1356: Lendvai Miklós

1358–66: Szécsi Miklós

1366-67: Szécsényi Kónya

1368–71: Czudar Péter

1371–72: Lackfi István

1372–76: Durazzói Károly

1376–80: Szécsi Miklós

1380–83: Bebek Imre

Mária királynő alatt:

1384–85: Szentgyörgyi Tamás

1385. március–október: Kaplai János^[4]

1385–86: Garai Miklós

Mária és Zsigmond király alatt:

1387–89: Losonczi István

1389–92: Bebek Detre

1392–94: Horváti János

1394: Frangepán János

1394–97: Bebek Detre

Zsigmond király alatt:

1397–1402: Garai Miklós

1406–08: Cillei Hermann

1412–15: Csupor Pál

1415–19: Lack Dávid

1419–21: Marcali Dénes

1423–35: Cillei Hermann

1436–45: Tallóci Matkó

V. László király alatt:

1445–53: Cillei Frigyes és Cillei Ulrik

1453: Hunyadi László

1454–56: Cillei Ulrik

I. Mátyás király alatt:

1457: Marcali János

1457–63: Újlaki Miklós

1464–65: Szapolyai Imre

1466–69: Thúz János

1469–70: Csezmiczei János

1470–72: Horvát Damján

1472–73: Magyar Balázs

1473–76: Ernuszt János

1476–82: Egervári László

1482–83: Magyar Balázs

1483–89: Geréb Mátyás

1489–93: Egervári László

II. Ulászló király alatt:

1493: Derencsényi Imre és Both János

1493–95: Kanizsai László

1495–98: Corvin János

1498–99: Kanizsai György

1499–1504: Corvin János

1504–05: Balassa Ferenc

1505–07: Both András

1506–07: Marko Mišljenović

1508–09: Kanizsai György és Ernuszt II. János

1510–11: Both András

1511–13: Perényi Imre

1513–20: Beriszló Péter

II. Lajos király alatt:

1520–24: Ivan Karlović

1524–25: Ivan Tahi

1525–26: Batthyány Ferenc

Habsburg Birodalomban (1527–1868)

A Horvát, a Szlavón és a Dalmát Királyság 1813-ban

Báró Nádasdy Tamás, aki Keglevich Péterrel 1537 és 1542 között közösen bán

Gróf Zrínyi Miklós, bán 1647 és 1664 között

Josip Jelačić császári-királyi táborszernagy, horvát bán 1848 és 1859 között

A Horvát (1527–1868) és a Szlavón Királyság (1699–1868) területe ugyan a Magyar Királyság része maradt, de a Habsburg Birodalomba (1804-től az Osztrák Császárságba) tagolódott, különösen az utolsó időszakban közvetlen császári, osztrák irányítás alatt állt. A terület élén továbbra is a bán állt.

I. Ferdinánd császár és király alatt:

1526–27: Frangepán Kristóf

1527–31: Batthyány Ferenc

1531–34: Erdődi Simon

1535–36: Gerendi Miklós (báni helytartóként)

1537–42: Nádasdy Tamás és Keglevich Péter

1544–56: Zrínyi Miklós

1556–67: Erdődy Péter

Miksa császár és király alatt:

1567–72: Frangepán Ferenc

1567–78: Draskovich György

1574–77: Alapy Gáspár (báni helytartóként)

Rudolf császár és király alatt:

1578–83: Ungnad Kristóf

1583–95: Erdődy Tamás

1595–1606: Draskovics János

1595–96: Gašpar Stankovački (báni helytartóként)

II. Mátyás császár és király alatt:

1608–15: Erdődy Tamás

1615–16: Thúróczy Benedek

1616–22: Frangepán Miklós

II. Ferdinánd császár és király alatt:

1622–26: Zrínyi György

1627–39: Erdődy Zsigmond

III. Ferdinánd császár és király alatt:

1640–46: Draskovics János

1647–64: Zrínyi Miklós

I. Lipót császár és király alatt:

1665–70: Zrínyi Péter

1670–93: Erdődy Miklós (báni helytartóként)

1690–93: Erdődy Miklós

1693–1703: Batthyány Ádám

I. Lipóttól, I. Józsefen át, III. Károlyig:

1704–31: Pálffy János

1709–10: Esterházy Imre (báni helytartóként)

III. Károly császár és király alatt:

1731–33: Draskovich János

1733–41: Esterházy József

Mária Terézia uralkodónő alatt:

1741–42: Branyugh György (báni helytartóként)

1742–56: Batthyány Károly József

1753–56: Batthyány Ádám Vencel (báni helytartóként)

1756–83: Nádasdy Ferenc

II. József császár és király alatt:

1783–85: Esterházy Ferenc

1785–90: Balassa Ferenc

II. Lipóttól I. Ferencen át:

1790–1806: Erdődy János

I. Ferenc császár és király alatt:

1806–31: Gyulay Ignác

1832–40: Vlassich Ferenc

V. Ferdinánd császár és király alatt:

1842–46: Haller Ferenc

1845–48: Haulik György (báni helytartóként)

I. Ferenc József császár és király alatt:

1848–59: Josip Jelačić

1859–60: Johann Baptist Coronini-Cronberg

1860–67: Josip Šokčević

Horvát–Szlavónországban az Osztrák - Magyar Monarchia részeként (1868–1919)

Főcikk: Horvát–Szlavón Királyság

A Horvát-Szlavón Királyság térképe 1879-ben

A Monarchia leghosszabb ideig regnáló bánja 1883 és 1903 között, Khuen-Héderváry Károly, későbbi magyar miniszterelnök

Miután 1867-ben, a kiegyezés következtében megalakult az Osztrák–Magyar Monarchia, 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés rendezte a Magyar Királyság, valamint a Horvát és a Szlavón Királyság viszonyát, így létrejött a Horvát–Szlavón Királyság, mint Magyarország társországa.

Horvát–Szlavónország érdekeit a közös kormányban egy horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter képviselte. Az országrész élén továbbra is a bán állt, akit ekkora már horvát–szlavón–dalmát bánnak hívtak.

I. Ferenc József császár és király alatt:

1868–70: Rauch Levin

1871–72: Bedekovich Kálmán

1868–73: Vakanovics Antal (báni helytartóként)

1873–80: Ivan Mažuranić

1880–83: Pejácsevich László

1883: Hermann Ramberg (királyi biztosként)

1883–1903: Khuen-Héderváry Károly

1903–07: Pejácsevich Tivadar

1907–08: Aleksandar Rakodczaj

1908–10: Rauch Pál

1910–12: Nikola Tomašić

1912–13: Slavko Cuvaj

1913–17: Skerlecz Iván

IV. Károly császár és király alatt:

1917–19: Antun Mihalović (a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezettje)

Kapcsolódó szócikkek

• Báni méltóság
  • A régi Magyarország főméltóságai
• Horvátország uralkodóinak listája
• Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszterek listája

Jegyzetek

1. A szlavón bánok listájának összeállításakor felhasznált forrás Zsoldos Attila akadémikus Árpád-házi világi és egyházi méltóságok névsorát tartalmazó munkája. Zsoldos, Attila. Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 41-48.. o. (2011). ISBN 978 963 9627383 
2. Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, 226. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
3. „Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323) = SZÁZADOK 2003, 137(2) pp. 297-347.”. 
4. Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 725. o. ISBN 963-547-414-8  

Külső hivatkozások

• Bán. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott (Magyar Könyvklub, 2003) ISBN 9635478496
• A horvát-szlavón-dalmát bán cikke a Katolikus lexikonban