Alapy Gáspár (bán)

Alapy Gáspár
Született	16. század nem ismert
Elhunyt	1584. április 4. Vukovina
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	horvát bán (1574–1577) bán (1574–1577)
Sablon Wikidata Segítség

Nagykemléki Alapy Gáspár (XVI. század első negyede/1530 körül – 1584. április 4., Vukovina) horvát-szlavón és dalmát bán volt (1574-1578).^[1]

Származása és élete

Az apja Alapy János (?-?), az édesanyja Zrínyi Margit (?-?); Zrínyi III. Miklósnak (1488/1489-1534) a leánya, és Zrínyi IV. Miklósnak (1508 körül-1566), a szigetvári hősnek a testvére.

Alapy Gáspár a nagybátyját szolgálva katonáskodott, Zrínyi Miklós, mint szigetvári várkapitány, 1566-ban, az unokaöccsét a helyettesévé tette, vicekapitánynak nevezte ki. A Bécs elfoglalásának tervét fel nem adó, I. (Nagy, avagy Törvényhozó) Szulejmán (1494-1566) oszmán szultán 1566-ban vezette az utolsó hadjáratát Magyarországra. A törökök nem kívánták Szigetvárt maguk mögött hagyni, és 1566. augusztus 6-án megkezdték Szigetvár ostromát. Nem sokkal az ostrom megkezdése előtt, Alapy Gáspár azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a parancsnoksága alatti csapattal, Siklós előtt, legyőzött egy török egységet, ez is közrejátszott abban, hogy a szultán Szigetvár ellen fordult.^[2]

Bár I. Szulejmán szultán, 1566. szeptember 6-án elhunyt, a törökök nem adták fel a harcot. Másnap, szeptember 7-én, a kilátástalan helyzetben lévő, megfogyatkozott védők, élükön Zrínyi Miklóssal, a várból kitörve, hősi halált haltak, és Szigetvár a törökök kezébe került.

Alapy Gáspár azon kevesek közé tartózott, akik túlélték az ostromot, a törökök foglyul ejtették őt, de az unokatestvére, Zrínyi IV. György (1549-1603) kiváltotta.^[3]

Később is résztvett a török hódítók elleni védekezésben, 1573 és 1574 között kanizsai végvidéki főkapitány volt, de belháborúkban is harcolt:

Draskovich György (1525-1587) főpap, horvát-dalmát és szlavón bán (1567-1578) őt bízta meg az 1572. januárban kirobbant horvát parasztfelkelés leverésével. Alapy, 1573. februárban, le is győzte a felkelőket, akiknek a vezérét, Gubecz Mátét (1538?-1573), kegyetlenül kivégezték.

1574. októberben lett horvát-dalmát és szlavón bán,1577-ig; azonban a bánt terhelő közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat továbbra is Draskovich György látta el, így Alapy báni helytartónak tekinthető, de a bán kötelezettségei közé tartozó katonai teendőket teljes mértékben ellátta, ugyanis 1574 és 1577 között, Kulpa-menti végvidéki főkapitány volt.

A báni és a főkapitányi tisztségét, ténylegesen, 1578 elején adta át az új bánnak, Ungnad Kristóf (?-1587) bárónak.

Alapy gyermektelenül hunyt el, végakaratának megfelelően, az apja mellé temették el, a zágrábremetei (remetei, avagy máriaremetei) pálos kolostorban.

Szántó György (1893-1961) író népszerű, „Az Alapiak kincse" című regényének az egyik főszereplője Alapy Gáspár, az egykori szigetvári vicekapitány.

Jegyzetek

1. A nagykemléki Alapy-család eredete vitatott. Van olyan álláspont, hogy horvát eredetű nemesi család, és a korábbi neve Hlapćić („Halapsich”), utalással arra, hogy a birtokuk – amíg azt az oszmán-törökök el nem foglalták –, a Hlapćić nevű falu volt, amely Észak-Boszniában, Bihács környékén feküdt. Alapy Gáspár apai nagyapja, Alapy Boldizsár (?-?), aki 1510-ben Nagykemlék ura lett, vette csak fel az „Alapy” nevet. Van azonban olyan álláspont is, hogy a család nem Boszniából származott. E nézet szerint, a nagykemléki Alapy-család – valójában – a Fejér vármegyében fekvő, Alap községet birtokló, magyar nemesi családnak az egyik ága volt. Lásd: [1] és [2] – hozzáférés: 2023. január 12.
2. Egy állítás szerint, az Alapy által legyőzött törökök vezére, Mehmet (Mehmed) (?-1566), Tirhala (Trikala, Görögország) szandzsákbégje, és a fia, elestek a harcban; másik állítás szerint, a szandzsákbég bemenekült Siklósba, és hamarosan ott halt meg. Lásd: [3] – hozzáférés: 2023. január 12.
3. A fogságba esettek közül, Zrínyi IV. György által kiváltottak között volt Cserenko Ferenc (Franjo Črnko) (?-?) horvát krónikás is, aki később megírta Szigetvár ostromának a krónikáját.

Források

• Markó László: A Magyar Állam főméltóságai, Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi Lexikon, Magyar Könyvklub, Budapest, 2000
• Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században [4] – hozzáférés: 2023. január 12.
• [5] – hozzáférés: 2023. január 12.
• [6] – hozzáférés: 2023. január 12.
• [7] – hozzáférés: 2023. január 12.
• [8] – hozzáférés: 2023. január 12.

Szépirodalom

• Szántó György: Az Alapiak kincse, regény, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1966