Óvíz

Óvíz (Stará Voda)
Óvíz - viadukt
Óvíz - viadukt
Óvíz zászlaja
Óvíz zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1828
PolgármesterJán Jarábek
Irányítószám053 34
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Teljes népesség190 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság521 m
Terület3,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 53″, k. h. 20° 40′ 36″48.798056°N 20.676667°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 53″, k. h. 20° 40′ 36″48.798056°N 20.676667°E
Óvíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óvíz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óvíz (szlovákul: Stará Voda, németül: Altwasser) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Óvíz a Szepesség déli részén, a Gömör–Szepesi-érchegységben, Gölnicbányától 26 km-re délnyugatra, a Gölnic jobb parti mellékágával, az Óvízi-patakkal (szk. Stará voda) való találkozásánál fekszik.

Története

A 18. században bányász és kohászfaluként keletkezett egy helyi hámor közelében, Szomolnok bányakamarai uradalom területén. Ide tartozott 1787-ben is, amikor 27 háza és 223 lakosa volt. Ekkor majorként említik.[2] 1828-ban „Ó Víz” alakban említik először, ekkor 61 ház és 585 lakos volt a településen. Később hengerlőüzemet hoztak létre, mely rézbádoggal látta el a szomolnoki pénzverdét.

1851-tól a helyi önkormányzatiság szerve saját pecsétet használt. Körirata: „Sigel der Altwasser Gemeinde * 1851”.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Altvasser, vagy Óviz, puszta, Szepes vgyében, Svedlér fiókja. 604 lakossal, kik az ide való vashámorokban, s olvasztó házakban dolgoznak.[3]

1858-ban Szomolnokhutához tartozó kohó működött a településen. 1865-ben új kohó kezdett itt üzemelni 32 munkással, közülük 17 gyerek volt. A kohóban főként szegeket gyártottak. A 19. század 70-es éveitől újabb pecsétet használtak, melyben Magyarország címere babérágakkal szegélyezve kapott helyet. Felette keresztbe tett bányászkalapácsok szalaggal átfonva, körirata: „Ó WIZI KOZSÉG”. Ma ezen bányászkalapácsok használatosak a község címerében. 1881-től Szepes vármegye része. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Később 1960-ig a Kelet-Szlovákiai kerület Iglói járásához tartozott, majd 1960-tól a Kassai kerület Gölnicbányai járásának része.

Népessége

1910-ben 336, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosából 232 szlovák volt.

2011-ben 224 lakosából 222 szlovák.

Jegyzetek

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!