A 18. században bányász és kohászfaluként keletkezett egy helyi hámor közelében, Szomolnok bányakamarai uradalom területén. Ide tartozott 1787-ben is, amikor 27 háza és 223 lakosa volt. Ekkor majorként említik.[2]1828-ban „Ó Víz” alakban említik először, ekkor 61 ház és 585 lakos volt a településen. Később hengerlőüzemet hoztak létre, mely rézbádoggal látta el a szomolnoki pénzverdét.
1851-tól a helyi önkormányzatiság szerve saját pecsétet használt. Körirata: „Sigel der Altwasser Gemeinde * 1851”.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Altvasser, vagy Óviz, puszta, Szepes vgyében, Svedlér fiókja. 604 lakossal, kik az ide való vashámorokban, s olvasztó házakban dolgoznak.”[3]
1858-ban Szomolnokhutához tartozó kohó működött a településen. 1865-ben új kohó kezdett itt üzemelni 32 munkással, közülük 17 gyerek volt. A kohóban főként szegeket gyártottak. A 19. század 70-es éveitől újabb pecsétet használtak, melyben Magyarország címere babérágakkal szegélyezve kapott helyet. Felette keresztbe tett bányászkalapácsok szalaggal átfonva, körirata: „Ó WIZI KOZSÉG”. Ma ezen bányászkalapácsok használatosak a község címerében. 1881-től Szepes vármegye része. A trianoni diktátumigSzepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Később 1960-ig a Kelet-Szlovákiai kerület Iglói járásához tartozott, majd 1960-tól a Kassai kerület Gölnicbányai járásának része.
Népessége
1910-ben 336, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.