PROFILBARU.COM

	Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce)
	A község látképe
	; Szepestamásfalva zászlaja
	; Szepestamásfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1229
Polgármester	Zuzana Nebusová
Irányítószám	052 01
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	2110 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	127 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	519 m
Terület	13,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 57′ 46″, k. h. 20° 28′ 24″48.962778°N 20.473333°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 46″, k. h. 20° 28′ 24″48.962778°N 20.473333°E
	Szepestamásfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szepestamásfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepestamásfalva (1899-ig Tamásfalu, szlovákul: Spišské Tomášovce, németül: Tomsdorf) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Edösfalva tartozik hozzá.

Fekvése

Iglótól 8 km-re nyugatra, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban lakott volt. Határában a vonaldíszes kultúra kerámiáinak maradványait tárták fel.

A falu a Szepesség egyik legrégibb települése, 1200 körül Bota fia Tamás alapította. 1217-ben II. András király Bota fia Tamás itteni birtokát Lenged birtokával cserélte el, így a falu királyi birtok lett. Már a 13. század első felében kialakult a határában Kistamásfalva, mely később az Arnótfalva nevet kapta. 1229-ben „Villa Thome” néven említik először. A tatárjárás előtt a környék lakói a Hernád feletti Lethonnak nevezett sziklán erődített helyet építettek, ahol végig kitartottak. Bár a támadás során Tamásfalva is elpusztult, a visszatérő lakók újjáépítették. A pusztítást azonban éhínség követte. A falu első temploma még 1250 körül épült fából. 1261-ben „Thamasy”, 1265-ben „Thomasy” néven írják. A tatárjárás után IV. Béla király a részben elnéptelenedett Szepességet németekkel telepítette be. A most is álló templomot a 14. században emelték. 1317-ben „Kis, Nag Tamassy” megnevezéssel találjuk. 1415-ben a karthauzi szerzetesek kaptak itt birtokot, később az egész falu birtokát megszerezték. 1550-ben I. Ferdinánd a falut a szepesi káptalannak adta. 1565-ben „Tomesdorff” alakban említik a korabeli források. Tamásfalvát a Szepesség többi településéhez hasonlóan többször pusztították természeti csapások, földrengések, szárazság és az azt követő éhínség és járványok is. 1787-ben 36 házában 252 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAMÁSFALVA. Tamasovcze. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Lethánfalvához nem meszsze, és annak filiája; határjában legelője kevés van.”^[2]

1828-ban 46 háza és 332 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de az 1870-es évektől sokan dolgoztak a vasútnál is.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 373, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1517 lakosából 1329 szlovák és 143 cigány volt.

2011-ben 1734 lakosából 1276 szlovák és 241 cigány.

Nevezetességei

A falu Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban, 1846-ban klasszicista stílusban építették át.
Az Edösfalva (Hadušovce) nevű településrészén álló reneszánsz kúria a 17. század első felében épült. Később átépítették.
Innen közelíthető meg legjobban a Szlovák Paradicsomnak nevezett Hernád-áttörés szurdokvölgyekben, vízesésekben, barlangokban és magas sziklákban gazdag vidéke.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Források

Peter Šalkovský 2007: Opevnenie západného areálu hradiska v Spišských Tomášovciach. In: Petr Dresler - Zdeněk Měřínský: Archeologie doby hradištní v České a Slovenské republice. Brno, 17-29.
Peter Šalkovský 2007: Sídliskové objekty západného areálu včasnostredovekého hradiska v Spišských Tomášovciach. Musaica XXV.