Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov (oszétul Черчесты Саламы фырт Станислав) (Alagir, 1963. szeptember 2. –) oszét nemzetiségű[1] szovjet-orosz labdarúgó, edző. A Ferencvárosi TC labdarúgócsapatának egykori vezetőedzője.[2]
1981 és 1984 között az Alanyija Vlagyikavkazban játszott. 1984 és 1987 között a Szpartak Moszkva játékosa volt, melynek színeiben 1987-ben megnyerte a szovjet bajnokságot. 1988-ban a Lokomotyiv Moszkva csapatában szerepelt, majd visszatért a Szpartak Moszkvához, ahol 1988 és 1993 között szovjet és orosz bajnoki címeket szerzett. 1993-ban Németországba szerződött a Dynamo Dresden együtteséhez, melynek két évig volt a tagja, de 1995-ben kölcsönadták a Szpartaknak. 1996-ban Ausztriába igazolt a Tirol Innsbruck csapatához, ahol 2002-ig védett, ugyanis ekkor csődbe ment az osztrák klub. A Tirol Innsbruckkal három alkalommal nyerte meg az osztrák bajnokságot (2000, 2001, 2002). 2002 hazatért a Szpartakhoz és még abban az évben befejezte az aktív játékot.
1990 és 1991 között 8 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban. 1992-ben kétszer lépett pályára a FÁK csapatában és részt vett az 1992-es Európa-bajnokságon. 1992 és 2002 között 39 alkalommal védett az orosz válogatottban.[3] Részt vett az 1994-es és a 2002-es világbajnokságon, illetve az 1996-os Európa-bajnokságon.
Az FC Kufstein csapatánál kezdte edzői pályafutását, majd 2004 novemberétől az osztrák első osztályú Wacker Innsbruck edzője lett. Két év múlva távozott, majd 2007 júniusában kinevezték a FK Szpartak Moszkva sportigazgatójának, rövidebb időre pedig az edzői feladatokat is ellátta. 2013 júniusától 2014. április 8-áig az Amkar Perm menedzsere. 2014. április 9-én a Gyinamo Moszkva élére nevezték ki,[4] az itt töltött egy éve alatt együtt dolgozott Dzsudzsák Balázzsal is. A 2015–16-os idényben a lengyel Legia Varsót irányította, kupát és bajnokságot nyert (itt a gólkirályi címet szerző Nikolics Nemanja volt a játékosa).[5] 2016. augusztus 11-én kinevezték az orosz válogatott élére.[6] A 2018-as vb-n a válogatottal a negyeddöntőig jutott. 2021-ben a 2020-as Eb-n az orosz csapat nem jutott tovább a csoportkörből, emiatt 2021. július 8-án elbocsátották.[7]
Bár a sajtóban már napokkal korábban megjelentek róla hírek, de hivatalosan csak 2021. december 20-án jelentették be, hogy Csercseszovot nevezték ki a Ferencváros vezetőedzőjévé.[8] 2023 nyarán a KÍ Klaksvík elleni, 3:0-ra elveszített BL selejtező mérkőzés után Kubatov Gábor és Sztanyiszlav Csercseszov megegyezett arról, hogy nem folytatják a közös munkát.
Legutóbb frissítve: 2021. július 8-án
1 Bogdán • 3 S. Mmaee • 5 Bešić • 7 Somália • 8 R. Mmaee • 10 Nguen • 11 Zubkov • 13 Esiti • 14 Bassey • 15 Kovačević • 16 Zachariassen • 17 Ćivić • 18 Sigér • 19 Vécsei • 20 Mak • 21 Botka • 22 Marin • 23 Pászka • 25 Blažič • 28 Auzqui • 31 Wingo • 33 Dvali • 44 Lončar • 52 Redzic • 53 Csontos • 69 Szánthó • 70 Boli • 76 Lisztes • 77 Uzuni • 80 Gavrić • 90 Dibusz • 93 Laïdouni • 98 Marquinhos • Čabraja • Haratyin | Vezetőedző: Csercseszov[1] Vezetőedző: Peter Stöger[2]
1 Bogdán • 3 S. Mmaee • 4 Knoester • 5 Bešić • 7 Mercier • 8 R. Mmaee • 10 Nguen • 11 Owusu • 13 Esiti • 14 Gojak • 15 Kovačević • 16 Zachariassen • 17 Ćivić • 18 Sigér • 19 Vécsei • 20 Traoré • 21 Botka • 22 Abena • 23 Pászka • 28 Auzqui • 29 Szécsi • 30 Baráth • 31 Wingo • 44 Lončar • 50 Marquinhos • 52 Frederiksen • 54 Kaján • 60 Boudjemaa • 76 Lisztes • 77 Redzic • 88 Sagal • 90 Dibusz • 93 Laïdouni • Vezetőedző: Csercseszov
Ferenczi (1922–23) • Fischer (1927) • Kovács (1928–29) • Kałuża (1930) • Mielech (1933) • Wieser (1933–34) • Hanke (1936) • Dembický (1947) • Drabiński (1948) • Schaller (1949) • Kuchar (1949–53) • Steiner (1954–55) • Koncewicz (1956–58) • Górski (1959) • Bobek (1959) • Górski (1960–62) • Janeczek (1962–63) • Popescu (1964–65) • Janeczek (1965–66) • Vejvoda (1966–69) • Zientara (1969–71) • Chruściński (1971–72) • Brychczy (1972–73) • Vejvoda (1973–75) • Strejlau (1975–79) • Brychczy (1979–80) • Ordon (1980–81) • Górski (1981–82) • Kopa (1982–85) • Engel (1985–87) • Brychczy (1987) • Strejlau (1987–89) • Kapera (1989–90) • Brychczy (1990) • Stachurski (1990–91) • Etmanowicz (1991–92) • Wójcik (1992–94) • Janas (1994–96) • Stachurski (1996–97) • Jabłoński (1997–98) • Kopa (1998–99) • Kubicki (1999) • Smuda (1999–2001) • Gawara (2001) • Okuka (2001–03) • Kubicki (2003–04) • Zieliński (2004–05) • Wdowczyk (2005–07) • Zieliński (2007) • Urban (2007–2010) • Białas (2010) • Skorża (2010–12) • Urban (2012–13) • Berg (2013–15) • Csercseszov (2015–16) • Hasi (2016) • Vuković (2016) • Magiera (2016–17) • Jozak (2017–18) • Klafurić (2018) • Vuković (mb.) (2018) • Sá Pinto (2018–19) • Vuković (2019–20) • Michniewicz (2020–21) • Gołębiewski (2021) • Vuković (2021–22) • Runjaić (2022–)
Tóth Potya (1926–30) • Blum (1930–37) • Bródy (1937) • Sándor (1937) • Rauchmaul (1937–38) • Hlavay (1938–39) • Dimény (1939–42) • Tóth Potya (1943) • Schaffer (1943–44) • Berkessy (1944) • Szabó (1945) • Urbancsik (1945–46) • Dimény (1946–47) • Opata (1947) • Lyka (1948–50) • Vadas (1950) • Urbancsik (1951) • Deák (1952–1953) • Sós (1953–57) • Csanádi Á. (1957) • Tátrai (1958–61) • Mészáros (1961–65) • Vilezsál (1965) • Tátrai (1966) • Lakat (1967–69) • Kalocsay (1970) • Dalnoki (1970) • Csanádi F. (1970–73) • Novák (1973) • Dalnoki (1973–78) • Friedmanszky (1978–80) • Novák (1980–83) • Vincze (1984–85) • Sárosi (1985) • Dalnoki (1985–87) • Rákosi (1987–90) • Nyilasi (1990–94) • Novák (1994–96) • Mucha (1996) • Varga (1996–97) • Nyilasi (1997–98) • Vlak (1999) • Mucha (1999) • Poklepović (1999–2000) • Csank (2000–01) • Garami (2002–03) • Pintér (2004) • László (2004–05) • Gellei (2005–07) • Kuntić (2007) • Csank (2007–08) • Davison (2008–09) • Short (2009–10) • Prukner (2010–11) • Nagy (2011) • Détári (2011–12) • Moniz (2012–13) • Máté (2013) • Doll (2013–18) • Rebrov (2018–21) • Stöger (2021) • Csercseszov (2021–23) • Máté (2023) • Stanković (2023–24) • Jansen (2024) • Keane (2025–)