Szinkretizmus

A szinkretizmus különböző hitek és irányzatok ötvözése. A vallásokban magába foglalja két vagy több hitrendszer új rendszerré való összeolvadását vagy asszimilációját, különösen a teológiában. Előfordul a művészetekben vagy a politikában is, ahol az eltérő irányzatok összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.

Etimológia

A szó a görög συγκρητισμός („szünkrétiszmosz”) kifejezésből ered, amit Plutarkhosz használt Opera Moralia című írásában a krétaiak közös ellenség elleni összefogására. A kifejezés első felének (συγ) jelentése együtt, a másodiké bizonytalan, nem egyértelmű, hogy Krétára utal-e. Modern jelentése Erasmustól származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon érdekében.

Vallási szinkretizmus

A különböző vallási hagyományokból származó elemek összekeverését jelöli.

Görög hitvilág

A szinkretizmus alapvető eleme volt a görög vallásnak, amely a Nagy Sándor utáni időszakban számos perzsa, anatóliai, egyiptomi, etruszk és római vallási elemet magába olvasztott. Más vallások isteneit rendszeresen azonosították a sajátjaikkal, és ez isten eredeti nevét gyakran állandó jelzőként őrizték meg. (Ennek a szokásnak a neve interpretatio graeca.) Így például az egyiptomi Amunból Zeusz Ammon lett, miután Nagy Sándor meglátogatta Amun orákulumát a siwai oázisban. A görög mitológia számos, mai szemmel furcsának tűnő mítosza az ilyen jelzőkhöz kitalált utólagos magyarázat.

Római hitvilág

A rómaiak a görög vallás isteneit az etruszk-római hagyomány hasonló alakjaival azonosították (interpretatio romana, de a vallási gyakorlatot rendszerint nem vették át.

Judaizmus

A judaizmus állandó küzdelemben állt a szinkretistákkal; a Bibliában ennek emlékét őrzi a bálványimádás tiltása a Tízparancsolatban, az aranyborjú története és a próféták számtalan intése a templomi prostitúció és a helyi termékenységkultuszok ellen.

Manicheizmus

A manicheizmus több vallás szinkretizmusaként tűnt fel és sokáig a terjedő kereszténység legfőbb riválisa volt. A korabeli fő vallásokat, a zoroasztrizmust, a buddhizmust és a kereszténységet megkísérelte egy vallási rendszerbe integrálni.

Kereszténység

Ha egy evangéliumi hívő ezt a szót használja, valószínűleg arra a jelenségre gondol, amikor valaki különféle vallások tanítását, vagy különböző filozófiai irányzatokat (kettőt vagy többet) ötvöz egymással, egy így keletkezett világképet vall, ez alapján gondolkodik, cselekszik.

Egyesek a Biblia tanítását és a keresztény hitet a karmával, a reinkarnációval, ezoterikus tanokkal, a keleti misztikával, más világvallások tanításával, nézeteivel, esetleg a sámánizmussal vagy panteista nézetekkel stb. elegyítik.

A katolicizmus Közép- és Dél-Amerikában számos olyan elemekkel integrálódott, amelyek ezeken a területeken az őslakos és rabszolga-kultúrákból származnak. A katolikus egyház megengedi, hogy bizonyos szimbólumokat és hagyományokat átvigyenek más hitrendszerekből, mindaddig, amíg azokat úgy alakítják át, hogy megfeleljenek a keresztény világnézetnek. Bizonyos vallások szinkretizmusát a katolikus hittel, mint például a vudu vagy santería, viszont kifejezetten elítélik. Egyes andoki területeken, például Peruban, az inka eredetű kecsua kultúrának erős befolyása van a katolicizmusra. Ez gyakran katolikus szent napokat és ünnepeket eredményez kecsua figurákkal és ünnepekkel, mint például a Chinchaypujio-i Mária mennybemenetele, vagy a Pachamama termékenységi ünnepsége.

A történelem folyamán egyes jezsuita misszionáriusok a helyi kultuszokat adaptálták a kereszténység tanításába.

A dél-koreai katolicizmus szinkretizálódott a hagyományos mahájána buddhista és konfuciánus szokásokkal, amelyek a hagyományos koreai kultúra szerves részét képezik. Ennek eredményeként a dél-koreai katolikusok továbbra is gyakorolják az ősi rítusok módosított formáját és számos buddhista és konfuciánus szokást és filozófiát követnek.^[1][2]

Ázsiában a Taiping (19. századi Kína) és a burmai Isten Hadserege forradalmi mozgalmai keverték a kereszténységet a hagyományos hiedelmekkel.

Egy 2024-es felmérés alapján az amerikai (USA) keresztények többsége szinkretista nézeteket követ, csak egy elenyésző részük rendelkezik bibliai világnézettel.^[3][4] E felmérés alapján az amerikai felnőttek 92%-a követi a szinkretista nézeteit domináns életfilozófiájaként.^[3] Számos bibliai világképet és nézetet elvetnek, helyette inkább a panteizmus, a mormonizmus, a wicca vagy az animizmus ideológiáival azonosulnak.^[3]

A témában számos könyv, tanulmány, illetve értekezés íródott.

Új vallási mozgalmak

A világvallások szinkretizmusánál a vietnami kaodaizmus a egy tipikus példa. Főleg a buddhizmus, a katolicizmus és a taoizmus elemeit ötvözi.

Az Egyesítő Egyház, amelyet Mun Szonmjong vallási vezető 1954-ben alapított Dél-Koreában, tanításai a Biblián alapulnak, de olyan új értelmezéseket is tartalmaz, amelyek nem találhatók meg a mainstream judaizmusban és kereszténységben, továbbá magába olvasztja a kelet-ázsiai hagyományokat.^[5][6]

Az unitarizmus egy ága, az unitárius univerzalizmus (wd) a szinkretizmus egy modern példája.

A fekete-afrikai kultúrákban az ősi afrikai hiedelmek és a kereszténység összeolvadása gyakori jellemző (→ afrikai intézményesült egyházak). Közülük számos, például az aladura vagy a kimbangizmus igen jelentős mozgalommá nőtte ki magát.

Számos japán új vallás, mint például a konkókjó és a Seicho-No-Ie, szinkretista.

A mintegy nyolcvanmillió tagot számláló független kínai egyházak a protestantizmus és a kínai népi vallás elemeit keverik.^[7]

India becslések szerint ötvenmillió karizmatikus-pünkösdista híve (2010-es évek)^[8] közül rengeteg a szinkretista, akik hitüket keverik az indiai vallásokkal.^[9]

A nigériai Chrislam vallás ötvözi a pünkösdi kereszténységet és az iszlám tanokat.^[10] A nigériai jorubák főként a protestáns kereszténységet és az iszlám gyakorlatot ötvözik.^[11][12]

Az erősen szinkretista modern mozgalmak vallási elemekkel rendelkező további példái közé tartozik a miszticizmus, az okkultizmus, a Teozófiai Társulat, a modern asztrológia, az újpogányság és a New Age mozgalom.

A politikában

A politikában a szinkretizmus a harmadikutasság formájában jelenik meg.

Jegyzetek

1. Park, Chang-Won. Cultural Blending in Korean Death Rites. Continuum International Publishing Group, 12–13. o. (2010. június 10.). ISBN 978-1-4411-1749-6 
2. Sang-Hun, Choe. „Quest for perfect grave keeps Korean feud alive - Asia - Pacific - International Herald Tribune”, The New York Times , 2006. július 19. 
3. Foley, Ryan: Only 6% of self-professed Christians hold biblical worldview amid increasing syncretism in the US: survey (angol nyelven). www.christianpost.com, 2024. május 1. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
4. USA: a felnőttek döntő többsége szinkretista nézeteket vall (magyar nyelven). Hit Rádió, 2024. május 3. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
5. George D. Chryssides, "Unificationism: A study in religious syncretism", Chapter 14 in Religion: empirical studies, Editor: Steven Sutcliffe, Ashgate Publishing, Ltd., 2004, ISBN 0-7546-4158-9, ISBN 978-0-7546-4158-2
6. Religious Requirements and Practices of Certain Selected Groups: A Handbook for Chaplains, By U. S. Department of the Army, Published by The Minerva Group, Inc., 2001, ISBN 0-89875-607-3, ISBN 978-0-89875-607-4, page 1–42. Google books listing
7. China and Christianity: Burdened Past, Hopeful Future. Taylor & Francis, 192. o. (2015). ISBN 978-1-317-47501-9 
8. Naim, M.. The End of Power: From Boardrooms to Battlefields and Churches to States, Why Being In Charge Isn't What It Used to Be, BusinessPro collection. Basic Books, 133. o. (2014). ISBN 978-0-465-06568-4 
9. International Handbook of Protestant Education, International Handbooks of Religion and Education. Springer Netherlands, 564. o. (2012). ISBN 978-94-007-2387-0 
10. Bevans, S.B.. Mission & Culture: The Louis J. Luzbetak Lectures, American Society of Missiology series. Orbis Books, 285. o. (2012). ISBN 978-1-60833-108-6 
11. Alao, A.. Religion, Public Health and Human Security in Nigeria, Routledge Studies on Remote Places and Remoteness. Taylor & Francis, 14. o. (2022). ISBN 978-1-000-82809-2 
12. Science Cultures in a Diverse World: Knowing, Sharing, Caring. Springer Nature Singapore, 128. o. (2021). ISBN 978-981-16-5379-7 

További információk

• www.apologia.hu
• Orosz György: A pogány-keresztény vallási szinkretizmus kérdései a nagyorosz egyházi népénekek tükrében; BGYTF, Nyíregyháza, 1993
• Hévizi Ottó: Idő és szinkretizmus. Állandó tekintettel Nietzschére; Pesti Kalligram, Bp., 2013
• Joseph-Marie Verlinde: A tiltott tapasztalat. Az asramtól a monostorig; ford. Karsai Nóra; Szt. István Társulat, Bp., 2017
• Simon Róbert: Buddha vagy Jézus? Barlaam és Joszaphát a vallások keresztútján; Corvina, Bp., 2017 (Keleti források)