Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedésePerzsa nemes perzsa katonákkal
A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták. A legkorábbi ezek közül az Akhaimenidák birodalma volt (Kr. e. 648–Kr. e. 330), aminek magterülete a mai iráni Fársz tartomány volt. A mai Irán területén fönnálló birodalmakat 1935-ig a nyugati történészek többnyire a "Perzsa Birodalom" névvel illették.
Elnevezése
Sokáig Iránt a nyugatiak Perzsiaként emlegették. Az elnevezés a perzsa tengerparti tartomány ókori görög elnevezéséből ered, amit a modern perzsa nyelvben Fársznak, közép-perzsául Pársznak hívnak, óperzsául pedig a Pārsā névvel illetik. A kifejezés annyit tesz, mint kb. "szégyen fölött". A Pársz hellenizált változata a Perszisz, a latin változat pedig a Persia. Ez utóbbi néven emlegették az országot a későbbi európai népek is.
Fársz volt az ókori Perzsa Birodalom magja. Magát az országot 1935. március 21-éig hívták Perzsiának a nyugatiak, amikor Reza Pahlavisah hivatalosan fölkérte a világ nemzeteit, hogy ezentúl országát nevezzék Iránnak. Ezt az elnevezést használták a területet az Akhaimenidák uralma alatt egyesítő árja törzsek.
A perzsák a meghódított tartományokat fejlesztették, a népeket szabadságaikban meghagyták, békésebb politikát folytattak, pl.: a zsidókat haza engedték. A Perzsa birodalmat Szatrapiákra osztották, melyet a király által kinevezett kormányzó a satrapa vezetett, fejlett postaszolgálattal.[1]
Vallásuk központjában Ahura Mazdá kultusza állt. Emellett sok korábbi, az indiaival rokon isten alakot tiszteltek pl. Mitra, Indra. A klasszikus perzsa vallást Zarathustra, egy legendás életű pap alakította Akhaimenida–dinasztia uralmának kezdetén, a Kr. e. 7. század végén. E vallás alapja a jó és a rossz örök ellentéte, ezt tekinti a világ mozgatóerejének.[1]