Szapolyai-család

Szapolyai-család
kihalt
A család címere 1492-ben. Négyelt pajzs, az 1. és 4. mezőben egyszarvúval, a 2.és 3. mezőben hármas halomból kiemelkedő farkas, előtte félhold, mögötte csillag. A pajzs fölött a pajzstartó szárnyas angyal.[1]
Ország	Magyarország
Kihalt	1571
Utolsó tag	Szapolyai János Zsigmond

A család pecsétje

A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak. A család nevét Szapolya faluról kapta, azonban nem tisztázott, hogy a faluhoz köthető nemesi családok közül melyik az őse. Mivel a Szapolyai-család neve a 15. század dereka előtt ismeretlen, ez a korábbi évszázadokban tág teret adott a spekulációknak.

Szapolya

Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el.^[forrás?] A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át.^[2]

A mai álláspont szerint a Pozsega vármegyei Zapolje volt ez a falu, amelynek közelében Tiszovcon (horvátul Tisovacon) már 1455 előtt kastélyt tudtak építeni.^[3]

A család eredete

A Szapolyaiak származásával kapcsolatos rejtély megoldása még várat magára.^[4] Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de nem lehet egyik ágához sem kötni a Szapolyaiakat.^[5]

A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában.^[forrás?] Ennek fia Telegdi Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367–1375) volt.^[forrás?]

A családot próbálták még a Rátót nemzetségbeli Kaplai családból is eredeztetni, de mégsem sikerült őket a nemzedékrendjükbe beilleszteni.

A család felemelkedése

A legidősebb ismert Szapolyai, Szapolyai Imre apját Vajdafy Lászlónak hívták, azonban nem tudjuk, melyik ősük korábbi erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztségviseléséhez köthető ezen megkülönböztető neve. A család Imre és öccsei – Miklós és István – idején vált az ország – a Hunyadi-család után – második, majd leggazdagabb családjává. 1465-ben Szapolyai Imrét Mátyás király szepesi örökletes főispánná – köznyelven gróffá – nevezte ki.^[6]

A család a lengyel Piast-házzal került rokonságba, amikor István 1483-ban Mátyás közbenjárására a ház egyik mellékágából származó Hedvig tescheni hercegnőt vette feleségül, aki így a későbbi I. János magyar király anyja lett.^[7] További kapcsolatot jelentett a két dinasztia között, amikor János húgát, Borbálát I. Zsigmond lengyel király 1512-ben feleségül vette. János így II. Ulászló magyar király sógora is lett.^[8] Ez a házasság Borbála halála miatt csak három évig tartott, de 1539-ben János vette feleségül Zsigmond második házasságából való lányát, Izabellát, akitől János Zsigmond magyar király, az első erdélyi fejedelem született.

Családfa

• János, fl. 1437
  • Szapolyai László (–1459 előtt), másképpen Vajdafi László, az első három Szapolyai-testvér apja^[9] felesége: Katalin (fl. 1463)
    • Miklós (? – 1468), erdélyi püspök, Imre bátyja^[10]
    • Szapolyai Imre (1462 – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, felesége: pelsőczi Bebek Orsolya
    • Szapolyai István (1462 – Pápa, 1499. december 23.) főúr, nádor. Trencsén főispánja, Első felesége: ¹Katalin, második felesége ²hommonai Drugeth Simon lánya, harmadik felesége (1483. 8. 11.) ³Jadwiga Teschen-i herceg kisasszony (~1469—1521. április 6.)
      • ¹Krisztina, (–1526. február 28., férje Drugeth de Homonna János (b.é. 1486-1512)
      • ²Magdolna
      • ²Veronika, férje: Buthkai Péter
      • ³Borbála lengyel királyné és litván nagyhercegné, (Trencsén 1495 – Krakkó 1515. október 2.). Férje (1512. február 28.) [[I. Zsigmond lengyel király|I. Zsigmond lengyel király (1467. január 1. – 1548. április 1.).
      • ³Szapolyai János (Szepesvár, 1487. február 2. – Szászsebes, 1540. július 17/21.) I. János néven választott magyar király. Felesége (1539. február 23.) Jagelló Izabella (1519. január 18. – Gyulafehérvár, 1559. szeptember 15.)
        • János Zsigmond (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) magyar király (1540–1551, 1556–1570), Erdélyi fejedelme (1570–1571)
      • ³Szapolyai György (~1488 – Mohács, 1526. augusztus 29.)^[11]
    • Szapolyai Orsolya (~1500. március 7.). Férje: Perneszy Pál (fl. 1424–1470) alnádor (1447–1460), horvátországi, dalmáciai és szlavóniai bán

Hivatkozások

1. Ezt a címert közli Jászay Pál A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után című műve 289. lapján, Szapolyai János király pecsétgyűrűje és 1527-es királyi titkos pecsétjének boglárpajzsa alapján. Címerhatározó/Szapolyai címer (magyar nyelven). Wikikönyvek . (Hozzáférés: 2024. november 18.)
2. Szepescsütörtök – Zápolya kápolna
3. Fodor, História 2012/2 8–9. o.
4. Neumann Tibor: Péter püspök és rokonsága (Az első Szapolyaiak)
5. Fodor, História 2012/2 8. o.
6. Fodor, História 2012/2 8. o.
7. Fodor, História 2012/2 8. o.
8. Fodor, História 2012/2 8. o.
9. Fodor, História 2012/2 8. o.
10. Fodor, História 2012/2 8. o.
11. Fodor, História 2012/2 8. o.

Források

• ↑ Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor (2012). „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História XXXIV (2). HU ISSN 0139-2409. Index:25384. 

Kapcsolódó szócikkek

• Erdélyi fejedelmek listája

További információk

• Neumann Tibor 2011: A Szapolyai család legrégibb címere. Turul 84/4, 123-130.
• Štefan Hýroš 1874: Rodopis a rodostrom Zápoľských. Letopis Matice Slovenskej 1874/II.
• Wertner Mór: Családtörténeti adalékok I. A Szapolyai-család ismeretéhez.^{[halott link]}
• Veronika Kucharská 2013: Die Familie Zapolya und ihre Getreuen in der Zeit vor Mohács. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/Zagreb, 135-144.
• A Szapolyai család oklevéltára / Documenta Szapolyaiana; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012– (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)
  •   1. Levelek és oklevelek, 1458–1526 / Epistulae et litterae, 1458–1526; sajtó alá rend. Neumann Tibor; 2012
• Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak; szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs; MTA BTK, Bp., 2020 (Mohács, 1526–2026)