A legközelebbi települések: Porcsalma 2,5 kilométerre északnyugati, Csenger pedig 6 kilométerre délkeleti irányban.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 49-es főút, mely áthalad a központján; a szomszédos Szamosangyalossal a 41 142-es számú mellékút köti össze. Határszélét keleten érinti még a 4924-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Csenger-vasútvonal érinti; a vasútnak régebben Pátyod nevét viselő megállóhelye is volt, bár nem a község közigazgatási területén helyezkedett el, hanem attól délebbre, Tyukod és Csenger határán; a megálló közúti elérését a 49-es főútból a központtől keletre kiágazó, 49 338-as számú mellékút biztosította.
Története
Nevét 1325-ben Pathwid alakban irták, ekkor a Pátyody család birtoka volt. 1498-ban Rohody Péter kapta meg. 1501-ben Zoltán János, 1504-ben Zoltán István és Ferenc részbirtoka volt, 1549-ben Báthori András kapott benne részt.
Pátyod a 16. században elpusztult, a későbbi időkben a Mikolay család pusztájaként említették. 1667-ben Mikolay Boldizsár pátyodi jobbágyait elcserélte gróf Csáky Istvánnészinérváraljai jobbágyaival. 1724-ben Bagossy László kapta meg az erősen elnéptelenedett pátyodi pusztát, és római és görögkatolikus tótokkal telepítette be. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Bagossy, az Eötvös, a Domahidy, a Geötz, a Majos, a Kovács, a Galgóczy és a Simonyi családok voltak a birtokosai. A 20. század elején nagyobb birtokosa volt még Madarassy Dezső is.
Görögkatolikus temploma
A település határában volt található Puszta Jánosi, a tatárjárás idején elpusztult falu, melynek emlékét dűlőnév őrzi.
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,5% németnek, 3,9% románnak, 0,2% ruszinnak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,1%, református 29,1%, görögkatolikus 28,1%, felekezeten kívüli 2,1% (15,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% románnak, 2,2% cigánynak, 1,7% németnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,6% volt római katolikus, 37,8% református, 21,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 2,7% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).[13]
