A megye északkeleti szélén helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján, az ukrán határ mellett.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Mátyus, délkelet felől Barabás, dél felől Tiszaadony, nyugat felől Újkenéz, északnyugat felől pedig Mezőladány. A határ túloldalán a két legközelebbi település Hetyen(Гетен) és Papitanya(Мaле Попово).
A legközelebbi nagyobb város Vásárosnamény, mintegy 25 kilométerre délre.
Megközelítése
Közúton csak Mátyus vagy Tiszaadony érintésével érhető el, mindkét irányból a 4113-as úton.
Története
Tiszakerecseny nevét az oklevelek 1324-ben említették először Kerechun néven.
A település neve a Szalók nemzetséghez tartozó kerecseni nemesek nevéből ismert, akik a falu fő birtokosai voltak egészen a 16. századig.
A 15. században királyi adománnyal kapott itt birtokrészt a Kerecsenyi családon kívül a Guti és a Csapi család is.
A 16. század első felében Lónyai János is birtokos volt itt. 1507-ben Batthyány Benedek és Táczay János szerezte meg. 1557-ben a Büdi családé lett, majd 1600-ban a Melithek kapták meg.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 31,7% cigánynak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25%, református 62,2%, felekezeten kívüli 1,7% (9,7% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 80,5%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% németnek és lengyelnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,8% volt római katolikus, 44,8% református, 1,1% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 4% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[13]
