Pap község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda keleti szomszédjában, attól mintegy 4 kilométerre. A környező egyéb települések közül Nyírlövő 5, Jéke 8,5, Kékcse 12,5, Lövőpetri 9, Tornyospálca 16, Nagyvarsány pedig 21 kilométer távolságra található.
Csak közúton közelíthető meg, Kisvárda vagy Aranyosapáti felől, a 4109-es úton. Határszélét északon, egy rövid szakaszon érinti még a 4111-es út is.
Az ország távolabbi részei felől a 4-es főútról érhető el a legegyszerűbben, kisvárdai letéréssel.
Pap település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itt talált leletek nagy száma bizonyít. Nevét az oklevelekben már IV. László király korában (1272 és 1290 körül) is említették Terra Pop néven. A zsélyi levéltár okiratában már 1435-ben a mai nevén írták. 1458-ban a Várday család volt a település földesura.
A 18. század végén, a 19. század elején a herceg Esterházy család, báró Horváth család, a Petrovay, Eördögh, Pethő és az Erőss családok birtoka volt. A 20. század elején báró Horváth Ferenc és Orosz György voltak a birtokosai.
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. augusztus 27-én feloszlatta magát.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de (csekély különbséggel) alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
A település népességének változása:
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,8%, református 46,2%, görögkatolikus 15,1%, felekezeten kívüli 2,3% (13,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% ukránnak, 0,6% ruszinnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, görögnek, németnek, örménynek és bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,2% volt római katolikus, 39,4% református, 13,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 3,1% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[15]