Palics
Nem tévesztendő össze a következővel: Palič .
Palics vagy Palicsfürdő (szerbül: Палић / Palić , latinul : Paligo Palus horvátul: Palić németül : Palitsch Szerbiában , az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben , Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.
A város a szerb-magyar határ közvetlen közelében, a településről elnevezett tó partján fekszik. Gyakorlatilag Szabadka elővárosa, attól 8 kilométerre keletre fekszik. Osztottpályás út köti össze a várossal.
Első említése Paly néven 1462 -ben, Mátyás király adománylevelében történt, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. A település a 19. század közepén kezdett felépülni, ekkor fedezték fel a tó vizének és iszapjának gyógyító voltát. Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A Monarchia felkapott fürdővárosai között tartották számon. A trianoni békeszerződésig , majd 1941 –1945 között Magyarország , Bács-Bodrog vármegye része volt.
A palicsi víztorony A lakosság nemzetiségi összetétele a következő:
1991
2002
magyar 4562 (61,86%)
4178 (53,94%)
szerb 886 (12,01%)
1930 (24,92%)
horvát 359 (4,87%)
399 (5,15%)
jugoszláv 924 (12,53%
351 (4,53%)
bunyevác 342 (4,64%)
335 (4,33%)
montenegrói 46 (0,62%)
39 (0,50%)
macedón 34 (0,46%)
31 (0,40%)
német 12 (0,16%)
19 (0,25%)
albán 5 (0,07%)
16 (0,21%)
cigány 1 (0,01%)
9 (0,12%)
szlovén 17 (0,23%)
8 (0,10%)
muzulmán 4 (0,05%)
7 (0,09%)
román 3 (0,04%)
4 (0,05%)
ruszin 9 (0,12%)
3 (0,04%)
ukrán 0 (0,00%)
2 (0,03%)
bosnyák 0 (0,00%)
1 (0,01%)
bolgár 3 (0,04%)
1 (0,01%)
szlovák 3 (0,04%)
1 (0,01%)
cseh 1 (0,01%)
1 (0,01%)
vlah 1 (0,01%)
0 (0,00%)
zsidó 3 (0,04%)
0 (0,00%)
lengyel 4 (0,05%)
0 (0,00%)
orosz 2 (0,03%)
0 (0,00%)
sokác 2 (0,03%)
0 (0,00%)
egyéb
4 (0,05%)
39 (0,50%)
nem nyilatkozott
7 (0,09%)
315 (4,07%)
területi hovatartozás nélkül
6 (0,08%)
43 (0,56%)
ismeretlen
135 (1,83%)
11 (0,14%)
összesen 7375 (100,00%) 7745 (100,00%)
A palicsi lakosság vallási összetétele a következő:
2002
katolikus 4886 (63,09%)
ortodox 1984 (25,62%)
protestáns 185 (2,39%)
muzulmán 29 (0,37%)
zsidó 3 (0,04%)
egyéb
25 (0,32%)
nem nyilatkozott
539 (6,96%)
ateista 85 (1,10%)
ismeretlen
9 (0,12%)
összesen 7745 (100,00%)
Első helyen az idegenforgalom említendő, jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat, a Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó üzem.
A Lujza-villa A tóparti szecessziós épületek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei. A családi villákat az ún. korai svájci nyaraló-stílusban építették. Az egyik villa a szocializmus idején Tito tulajdonában volt.
Itt működik Szerbia egyik legszebb állatkertje, a Palicsi Állatkert .
Itt születtek
Itt élnek/éltek
Jegyzetek
