Eperjestől 12 km-re északnyugatra, a Tarca jobb partján található.
Története
A község területén ötezer évvel ezelőtt élt a keleti vonalas kerámia népe, melynek gazdag leletanyagát találták meg itt. A régészeti leletek azt is mutatják, hogy a Tarca melléke később is kereskedelmi és kézműves központ volt. A környéket a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Leletek kerültek elő a kereszténység előtti időszakból, a 2–5. századból, de megtalálták a korai szláv telepek és a 12–13. századi magyar betelepülés nyomait is.
A falut 1248-ban „Osztropotoka” néven említik először. Lakói egykor főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kezdetben a királyé majd 1399-től – amikor Luxemburgi Zsigmond Szeretvai Péternek adta – nemesi birtok. 1427-ben 45 adózó portája volt. A 16. századig Szeretvai Péter leszármazottai a község urai. A század második felétől a Bertóti, Kálnási és Semsey családok birtoka volt. Ezután a 18. századtól a Dessewffy, Péchy és Bánó családé, akik a 18. század közepén kastélyt és kúriát építettek ide. 1737-ben és 1738-ban a település leégett. 1787-ben 47 házában 360 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Arany Pataka, Osztro Pataka. Tót faluk Sáros Vármegyében; és Szebenhez nem meszsze fekszenek, ’s lakosai a’ földmivelésen kívűl olajat is készítenek.”[2]
1828-ban 62 háza és 464 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és gyógyolaj készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osztrópataka, Ostrovjani, tót falu, Sáros vgyében, Nyárs-Ardóhoz 1 órányira, 452 kath., 8 ev., 6 zsidó lak. Szép kastély. Nehány évek előtt a Tarcza partján sok drága régiségek ásattak ki, s most a bécsi cs. drágaságok gyüjteményében őriztetnek. F. u. Péchy. Ut. p. Eperjes.”[3]
Lakosságának megközelítőleg kétharmada roma, fennmaradó része szlovák nemzetiségű. A község önkormányzata 2009 októberében betonelemekből két méter magas, 150 méter hosszú kerítést emelt a roma telep és a község elkülönítése végett, döntésüket a lopások megfékezésével indokolták.[4]
A Bánó család kastélya a 18. század közepén épült, a 19. század első harmadában átépítették. 1858-ban létesített 10 hektáros szép park övezi értékes fákkal és növényekkel.
Klasszicista kúriája 1841-ben létesült, a 19. század utolsó harmadában átépítették.
Titus Kolník 2010: Stráže-Krakovany a Ostrovany/Osztrópataka - Poznámky k novým súvislostiam a nálezom z hrobov germánskej elity. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra
