Magyarjakabfalva (szlovákul: Jakubovany, korábban Uherské Jakubovany, németül: Jakobsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
Kisszebentől 3 km-re keletre, a Csergő déli lábánál, a Jakabfalvi-patak partján fekszik.
Története
A település a 13. század végén keletkezett, alapítója egy Poliak Jakab nevű nemes volt. 1314-ben Károly Róbert a Thököly családnak adta, ekkor „terra Jaboci” alakban említik először. 1366-ban „Jacapfolua”, 1401-ben „Lengyelicabfalwa” néven említik a korabeli források. 1427-ben 29 portával szerepel a dézsmajegyzékben. A 16. század közepén Kisszeben város vásárolta meg, mely egészen a 20. századig birtokosa volt. A 18. században a Péchy család szerezte meg a község egy részét. 1787-ben 70 háza és 553 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Magyar Jakabfalva. Jakubovjani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szeben Városa, lakosai katolikusok, fekszik Szebenhez nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű, réttye, legelője, fája mind a’ két féle van.”[2]
1828-ban 70 házában 535 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakabfalva (Magyar), Jakubowce, tót falu, Sáros vármegyében, Szeben fiókja, 345 r., 48 g. kath., 85 evang., 4 zsidó lak. Kastély. Jó határ. Derék erdő.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Ma lakói a környék ipari üzemeiben és magáncégeinél dolgoznak.
Népessége
1910-ben 486, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 930 lakosából 901 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén készült. 1716-ban barokk stílusban építették át. A 19. és 20. században bővítették. Szentélyében korabeli falfestmények láthatók.
- A község népi együttese, a Jakubovjanka 1973-ban alakult. A Barvinek ifjúsági népi együttest 2000-ben alapították.
Jegyzetek
