Héthárstól közúton 2 km-re délre, a Kis-Szinye-patak és a Tarca között található.
Története
1278-ban „Dombomezew” alakban említik először, egy adásvétel kapcsán. 1352-ben „Dobou” néven szerepel, több nemes család birtoka volt. A 16. századtól a Dobay családé. 1427-ben 32 portával szerepel a dézsmajegyzékben. A birtokos Dobay családnak egy 1672 előtti udvarháza állott itt. 1787-ben 99 házában 669 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBÓ. Dubovitze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dobay Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Torisza vize mellett, Héthárs Városátol nem meszsze, Ispotállya is van, földgyének egy része a’ Pétermezei pusztával együtt, nehezebben miveltetik; de jó gabonát terem, réttye, legelője, és fája is elég, piatzozások sem meszsze, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 112 háza volt 837 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később mezőgazdasági idénymunkásokként a közeli nagybirtokokon, valamint Kassa és Eperjes üzemeiben dolgoztak. A faluban malom és fűrésztelep is működött.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dobó, (Dubosicza), Sáros v. tót falu. Héthárshoz 1/4 mfd. 709 romai, 81 gör. kath. lak. Kath. paroch. templom. Több urasági ház. Jó rozs. Erdő. F. u. a Dobay nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]
Ma a falu kedvelt téli üdülőhely, sípályái, turistaszállásai vannak.
Pétermező
1278-ban „Petwimezeg”, „Petwmezew” neveken említik. 1330-ban önálló plébánia. 1332-ben „Petermezew” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 7 portája adózott. A 17. századig a Dobay család birtoka. Lakói zsellérek voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÉTERMEZŐ. Petrovjanec. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dobay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Dobóhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petermező (Petrovjenecz), tót falu, Sáros vmegyében, Dobó fil., 170 kath., 4 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”[3]
