A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODONLAKA. vagy Bodonlak. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Zombory Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, réttye, és legelője elég, erdöje mind a’ két rendbéli fát bőven szolgáltat, piatzozása sints meszsze, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodonlaka, tót falu, Sáros vármegyében, Szebenhez keletre 3/4 mfd. 214 kath., 4 evang., 19 zsidó lak. Jó legelő és erdő. Középszerű föld. F. u. Zombory nemzetség. Ut. p. Ternye.”[3]
1944-ben határában partizántevékenység folyt. 1945-ig fűrésztelep működött a községben. A háború után lakói részben a mezőgazdaságban, részben Kisszeben, Eperjes és Kassa ipari üzemeiben dolgoztak.