Offenbach am Main város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén.
Történelme
A város alapjait a frankok tették le 561-ben. A 6. vagy a 7. században már temető létezett a településen, arra lehet ezzel következtetni, hogy már keresztények voltak az itteniek.
Az első írásos emlék a városról 977-ben II. Ottó császár egyik okiratában (Frankfurt am Main dómjában találták meg) szerepel.
1255-ben Falkastein család kapta meg a birtokot. 1372-ben Falkenstein Fülöp gróf 1000 forintért elzálogosította a várost Frankfurt am Main városának.
1486-ban Isenburg Lajos gróf visszaszerezte a várost. Az Isenburg grófok itt építették ki a rezidenciájukat. 1559-ben a város evangélikussá vált.
A 18. században városi rangot kapott. A településen ekkor a dohánytermesztés játszott kulcsszerepet a gazdaságban. Goethe 1775-ben itt udvarolt Lili Schönemannak. Ekkor alakult az első ipari központ. 1798-ban a katolikusok 200 év után ismét Istentiszteletet tartottak Offenbachban.
1815-ben az Isenburgok elvesztették a várost és Ausztria része lett. 1819-ben Hesseni Nagyhercegség része. 1828-ban szabad város lett. 1832-ben a város járási székhely lett. 1842-ben megalapították a Darmstädter Chemiker vállalatot. 1848-ban megnyitották a Frankfurt-Offenbach vasutat. 1873-ban megépítették a főpályaudvart.
A lakosság 31,1%-a nem német anyanyelvű: 7 180 fő török, 4 102 fő olasz, 3 867 fő görög, 3 329 fő szerb, 2000 fő lengyel, 1 664 fő marokkói, 1 347 bosnyák.