PROFILBARU.COM

A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt. A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le.

A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6404 szavazat (0,15%) döntött.

Előzmények

1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészítő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.

Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.

A kezdeményezők

Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:

Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP)
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)

A négy kérdés

#	Téma	A hivatalos kérdés
1.	elnökválasztás	Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2.	munkahelyek	Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3.	pártvagyon	Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4.	munkásőrség	Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Kampány

A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.

Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.

A szavazás menete

A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.

Részvétel

A részvétel összesített adatai^[1]^[2]

jogosultak
arányában

Választójogosult

7 799 059

Szavazó

4 526 602

58,04%

Távolmaradó

3 272 457

41,96%

szavazó 58,0%

távolmaradó 42,0%

Érvénytelen szavazatok

jogosultak
arányában

szavazók
arányában

érvénytelen / hiányzó szavazólap

1. kérdés

(elnökválasztás)

242 960

3,12%

5,37%

2. kérdés

(munkahelyek)

229 471

2,94%

5,07%

3. kérdés

(pártvagyon)

226 202

2,90%

5,00%

4. kérdés

(munkásőrség)

255 074

3,27%

5,63%

szavazó 58,0%

távolmaradó 42,0%

1.

✓ érvényes 94,6%

✗

2.

✓ érvényes 94,9%

✗

3.

✓ érvényes 95,0%

✗

4.

✓ érvényes 94,4%

✗

Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott

A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).

Részvételi adatok országrészenként
Országrész	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel
Dunántúl 9 megye	2 358 239	1 443 361	61,21%
Közép-Magyarország a főváros és Pest megye	2 221 215	1 305 992	58,80%
Alföld és Észak 9 megye	3 219 605	1 777 249	55,20%
Összesen	7 799 059	4 526 602	58,04%

Részvételi adatok megyei bontásban
Megye főváros	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel
Baranya	317 370	189 451	59,69%
Bács-Kiskun	419 662	227 671	54,25%
Békés	314 754	178 779	56,80%
Borsod-Abaúj-Zemplén	576 421	316 331	54,88%
Csongrád	328 329	182 454	55,57%
Fejér	302 105	175 264	58,01%
Győr-Sopron	318 593	219 172	68,79%
Hajdú-Bihar	403 033	205 770	51,06%
Heves	255 140	158 629	62,17%
Komárom	232 735	140 120	60,21%
Nógrád	177 171	109 540	61,83%
Pest	705 081	404 381	57,35%
Somogy	266 157	148 255	55,70%
Szabolcs-Szatmár	419 876	219 316	52,23%
Szolnok	325 219	178 759	54,97%
Tolna	192 845	111 884	58,02%
Vas	209 073	145 952	69,81%
Veszprém	281 871	174 503	61,91%
Zala	237 490	138 760	58,43%
Budapest (főváros)	1 516 134	901 611	59,47%
Összesen	7 799 059	4 526 602	58,04%

Eredmények

Kérdés		Szavazat			Arány			Eredmény
Kérdés		✓ igen	✗ nem	+/–	✓ igen	✗ nem	+/–	Eredmény
1.	elnökválasztás	2 145 023	2 138 619	6 404	50,07%	49,93%	+0,15%	✓ igen
2.	munkahelyek	4 088 383	208 474	3 879 909	95,14%	4,85%	+90,29%	✓ igen
3.	pártvagyon	4 101 413	198 987	3 902 426	95,37%	4,63%	+90,75%	✓ igen
4.	munkásőrség	4 054 977	216 551	3 838 426	94,93%	5,07%	+89,86%	✓ igen

1. kérdés: elnökválasztás

↓
50,07%	49,93%

Az 1. kérdés (elnökválasztás) eredménye
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
			jogosultak arányában	szavazók arányában	érvényes szavazatok arányában	Eredmény
✓	Igen szavazat	2 145 023	27,50%	47,39%	50,07%	✓ igen
✗	Nem szavazat	2 138 619	27,42%	47,25%	49,93%
Összesen		4 283 642	54,93%	94,63%	100%
érvénytelen		242 960	3,12%	5,37%

Szavazó		4 526 602	58,04%	100%
Távolmaradó		3 272 457	41,96%

Választójogosult		7 799 059	100%

2. kérdés: munkahelyek

↓
95,14%
4,85%

3. kérdés: pártvagyon

↓
95,37%
4,63%

4. kérdés: munkásőrség

↓
94,93%
5,07%

Politikai következmények

Az első kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka, viszont a fennmaradó három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat.

Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.

Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. (A résztvevők elsöprő, 86 százalékos többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksolt,^[3] de ennek nem volt semmilyen közjogi következménye.) A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.

Jegyzetek

↑ A népszavazás országos eredménye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1989. november 26. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
↑ A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.
↑ 1990.ÉVI NÉPSZAVAZÁS (1990.07.29) A népszavazás országos eredménye. valtor.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 20.)