A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.[4]
A rendszer egyik problémája, hogy az egyéni választókerületek határai 1989 óta változatlanok, miközben az egyes térségek lakossága eltérő irányban változott, így a legkevesebb és a legtöbb szavazót magába foglaló körzet között jelentőssé vált a különbség. A probléma orvoslására 2005-ben az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést 2007-es határidővel, de erre a választásig nem került sor.[5]
A választás időpontja
A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[4] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[6]
Külföldi szavazás
2006. április 1. és 23. között lehetett szavazni a meghirdetett időpontokban és külképviseleteken.[7]
Kampány
A Fidesz2004 szeptemberében döntött arról, hogy felkészül a 2006-os választásra. A párt két ciklusra, azaz nyolcéves Fidesz-kormányzásra készült.[8]
2005 májusában komoly vita volt a Fideszen belül. Volt MDF-esek – mint például Lezsák Sándor – okozták a legnagyobb vitát a párton belül. Ebben a hónapban dőlt el, hogy több korábbi jelöltet nem indítanak újra.[9]
Kövér László fideszes képviselő 2005 szeptemberében Hévízen azt nyilatkozta, hogy az lenne a legjobb, ha a baloldaliak otthon maradnának a szavazáskor. Kövér szerint a média is az MSZP-t segíti.[10]
Az MSZP úgy jelölte képviselőit egyes körzetekben, hogy az SZDSZ-nek tudjanak segíteni. Több megyében ugyanazokat a jelölteket indították, mint 2002-ben. Kecskeméten az MSZP és az SZDSZ közös jelöltet állított. Szegeden az MSZP nem szeretné, ha az SZDSZ jelöltet állítana velük szemben.[11]
2006. február 2-án Kövér László Dusnokon kijelentette, hogy nem szabad riogatni a választókat azzal, hogy a Fidesz nem fogja kifizetni a nyugdíjakat. Az emberek rosszabbul élnek, mint 4 éve, majd bemutatta a helyi kerületi jelöltet.[12] Három héttel később Pakson Kövér azt mondta, hogy a Fidesz fogja az emberek hitét megerősíteni.[13]
Egy hónappal később az MDF sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Bagó Zoltán Fidesz-képviselő Romsics Imre MDF-jelöltet megfenyegette, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Ennek hangfelvételét a sajtótájékoztatón mutatta be Romsics.[14] Az ügy miatt a Fidesz-KDNP Semjén Zsoltot indította Bagó helyett.[15] Egy héttel később Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője közölte a sajtóval, hogy 27 MDF-es jelöltet keresett meg a Fidesz, hogy lépjenek vissza.[16]
Dávid Ibolya 2006. március 17-én a Nap-kelte műsorban közölte, hogy a jobboldal miniszterelnöke MDF-es lesz, ha megnyerik a választást. A Fidesszel koalíciót kötöttek volna.[17]
A választás során a legtöbb egyéni választókerületet az MSZP nyerte meg 98 kerülettel, míg a Fidesz 68 helyen nyert. Az SZDSZ 3 helyen, míg a Somogyért Egyesület 1 helyen nyert. Az SZDSZ-MSZP szövetség 6 kerületben nyert.[20]