Vélemények szerint Mayotte neve talán arab eredetű, s a جزيرة الموت (mavuti) szóösszetételből származik, amelynek jelentése a halál szigete. Az elnevezésre a magyarázat talán a szigetet körülvevő veszélyes korallzátonyokban keresendő.[3]
Földrajz
Mayotte domborzati térképe
Legmagasabb pont: Benara 660 m
Történelem
Mayotte szigeten a hasonló nevű szultánságot 1500-ban alapították.
1503-ban a szigetet portugál felfedezők megfigyelték, de nem gyarmatosították.
1832-ben a madagaszkári Iboina korábbi királya, Andriantsoly hódította meg; 1833-ban a szomszédos Mwali (franciául Mohéli sziget) szultánja, I. Abdul Rahman foglalta el. 1836-ban az utolsó helyi szultán helyreállította függetlenségét. Mayotte a Comore-szigetek többi része előtt jóval korábban, 1843-ban került Franciaország birtokába.
1974-ben a Comore-szigetek többi része független ország lett. A szigetcsoport egyetlen szigete volt, amely 1974-ben és 1976-ban a Franciaországgal fennálló kötelékek megtartása mellett szavazott (63,8%, illetve 99,4% arányban). A Comore-szigetek állam fenntartja igényét Mayotte-szigetre. 1976-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsában a 15 tagból 11 szavazatával elismerte Comore-szigetek szuverenitását Mayotte felett, de Franciaország megvétózta a határozatot (2004-ig ez volt az utolsó alkalom, hogy élt vétójogával.)
Mayotte helyzete nehezen kezelhető Franciaország számára: míg a helyi lakosság nagy többsége nem kívánja a függetlenséget Franciaországtól és nem akar a Comore-szigetekhez csatlakozni, Franciaországot a volt gyarmatok baloldali kormányai azért bírálják, mert Mayotte még mindig Franciaországhoz tartozik. Ráadásul Mayotte helyi közigazgatása a muszlimszokásjog alapján működik, amit rendkívül nehéz a francia jogrendszerbe integrálni, ezenkívül jelentős költséget jelentene a szigetlakók életszínvonalának a franciaországihoz közelítése. Ezen okok miatt a francia törvények csak akkor érvényesek Mayotte-on, ha azt egy záradékban külön kiterjesztik reá.
Mayotte státusa 2001-ben nagyon közel került a franciaországi megyékéhez, bár a szigetet továbbra is követeli a Comore-szigetek. A megyéhez hasonló státuszt népszavazáson Mayotte lakóinak 73%-a fogadta el. A 2003-as francia alkotmánymódosítás után Mayotte tengerentúli közösség lett, de fennmaradt megyei tanácsa.
2009. március 29-én megtartott népszavazás 95%-os pozitív szavazat alapján 2011. március 31-től Franciaország ötödik tengerentúli megyéjévé és régiójává vált.[4][5][6]
Lakosság, nyelv és vallás
Lakosság
A lakosság fele 20 év alatti fiatal. A döntő többséget az afrikaiak teszik ki. Mindannyian a mahori más néven szuahéli törzs tagjai. Ezenkívül még csekély számú francia származású (európai) fehér él még itt.
Nyelv
A hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a mahorit is.
Mezőgazdaságát a vanília, cukornád, kávé és kopra termesztése jellemzi. Emellett jelentős a halászat és az állattenyésztés is. Az erdők ylang-ylang fáinak olaja (parfümnyersanyag) fontos exportcikk. A sziget gazdasága és jövőbeli fejlesztése függ Franciaország támogatásaitól, a sziget izoláltsága megakadályozza a turizmus fejlesztését.
Népesség
2024
320 901
A sziget lakossága gyorsan növekszik a közeli afrikai szárazföldről (főleg a Comore-szigeteken keresztül) történő intenzív bevándorlás miatt. 2018-ban a lakosság fele már külföldi születésű személy volt.[7] A bevándorlás fékezésére a francia kormány 2024 februárjában rendelettel megszüntette annak lehetőségét, hogy külföldi illetőségű személyek Mayotte-on született gyermekei automatikusan francia állampolgárságot kapjanak. A rendelet törvényerőre emelkedéséhez a kormány alkotmánymódosítást kezdeményezett.[8][9]
Közlekedés
Mayotte közlekedési térképeSadaA független Mayotte-nak szánt nem hivatalos lobogó
↑Bien que le quorum n'ait pas été atteint lors de la première réunion du Conseil Général de l'ile qui devait désigner un nouveau président et lancer officiellement le nouveau statut de Mayotte (cette réunion est reportée au 3 avril), le gouvernement français considère que le 101e département français a bien été crée le jeudi 31 mars puisque l'article 37 de la loi n° 2010-1487 du 7 décembre 2010 relative au Département de Mayotte prévoit simplement que "Hormis celles de ses articles 30 à 35, les dispositions de la présente loi entrent en vigueur à compter de la première réunion suivant le renouvellement du conseil général de Mayotte en 2011."
↑Le Monde.fr "Mayotte accède à son statut de département dans la confusion", consulté le 31/03/2011