A magyarországi református egyházi irodalom a magyarországi egyházi irodalom egyik ága. Magyarországi (magyar, német) református egyházi irodalom a 16. század közepe óta létezik, mivel a reformáció meglehetősen korán elterjedt Magyarországon, és a keleti országrészben, illetve Erdélyben hosszú időn keresztül fenn is tudott maradni. A magyarországi katolikus egyházi irodalomhoz hasonlóan a 18. század végéig a magyar református papok műveiknek jelentős részét latin nyelven írták, illetve hasonlóság az is, hogy a magyar / latin művek közül sok sohasem jelent meg nyomtatásban, máig kéziratban van. A magyar irodalomtörténetek általában a 18. századig tárgyalják az egyházi irodalmat a világi irodalom mellett, azonban az egyházi irodalom ezt követően is jelentős területe maradt a magyar művelődésnek. A 19–20. században a szorosabb értelemben vett egyházi műfajok mellett nagy számú tudományos és szépirodalmi alkotás született egyházi szerzők tollából. A teljes anyag máig feldolgozatlan, szintézise nincs, a kisebb részlettanulmányoktól / szöveggyűjteményektől függetlenül a Zoványi Jenő-féle Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon adattengere adhat útmutatást. Az alkotások többsége beszerezhetetlen, újabb / fakszimile kiadások csak elenyészően kis számú műről (Károlyi Gáspár, Kulcsár György, Szenczi Molnár Albert stb.) készültek.
Bibliafordítások
Sylvester János Újszövetség-fordítása
Hogy ki volt az első magyar református egyházi író, bizonytalan. Egyesek szerint Sylvester János (1504–1552) sárvári pap lehetett, aki az egész Újszövetség fordításával tette ismertté magát (1541). Később Félegyházi Tamás (1540–1586) debreceni pap ugyancsak az Újszövetséget (1586), Károlyi Gáspár (1529–1592) gönci pap pedig az egész Szentírást fordította le (Károlyi-biblia, 1591). A Károlyi-bibliát 1608-ban Szenczi Molnár Albert (1574–1634) javítva újra kiadatta,[1] Az 1660-as években Váradi Biblia néven egy harmadik kiadásra is sor került,[1] majd a század végén Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) jóvoltából egy negyedikre is. Misztótfalusi a kiadással kapcsolatos támadásokra Maga mentségére című könyvével válaszolt.[2] A Károli-féle fordítást ezt követően még sokszor újra nyomtatták, és napjainkig használják a magyar református egyházban.
A Károlyi-biblia sikerének ízes nyelvezete mellett oka volt, hogy a későbbi Bibliafordítások különböző okokból nem tudtak elterjedni szélesebb körökben. Egyik példája ezeknek a Komáromi Csipkés György (1628–1678) debreceni tanár és lelkész által készített teljes új Biblia-fordítás, amely végül nem került forgalomba.[3] Ez a Komáromi-biblia néven ismert fordítást csak jóval a szerző halála után, 1718-ban sikerült kiadni a hollandiai Leiden városában. Mivel nagy részét a szepesi kamara Magyarországra hozatalakor lefoglalta, csak alig 31 példány kerülhetett az olvasókhoz. Körülbelül még 1000 példány érkezett hazánkba 1789-ben, de ezek a Hollandiában maradt példányok közül valók voltak.[4]
Nagyrészt kéziratban maradt Bessenyei György (18. sz.) madari lelkész 1737-es Bibliafordítása is.[5] A 19. század közepén Ballagi Mór (1815–1891) pesti teológiai tanár készített Újszövetség-fordítást (1842), amely ugyancsak nem terjedt el szélesebb körben. Lefordította az Ószövetségből Mózes (1840–1841) és Józsué könyveit (1842) is.[6] A 20. században is több Bibliafordítási kísérlet történt, de ezek sem tudták teljesen kiszorítani Károlyi „klasszikusát”. Czeglédy Sándor (1883–1944) ceglédi lelkész 1924-ben az Újszövetséget,[7]Budai Gergely (1887–1974) budapesti teológiai tanár 1967-ben,[8] és Csia Lajos (1887–1962) budapesti lelkész a század közepén fordította le az Újszövetséget.[9] Csia fordítása csak halála után, 1978-ban jelent meg.[10]Kecskeméthy István (1864–1938) kolozsvári teológiai tanár a teljes Ószövetséget, és az Újszövetségnek a Római levél 1:9-ig tartó részét fordította le.[11] A század második felében Vida Sándor (1934–?) is készített egy Újszövetség-fordítást, amely 1971-ben jelent meg.[10]
Érdekességként említhető, hogy még a 16. században Méliusz Juhász Péter (1532–1572) debreceni püspök verses fordítást készített az Újszövetség könyveiről.[12]
A 18. században II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1676–1713), Patai Balog János (1674–1730), Csirke Ferenc (1707–1765) művelte a műfajt. Későbbi írók: Victor János (1888–1954). Érdekesség, hogy Gyökössy Endre (1913–1997) lelkiségi munkáit a katolikus Szent Gellért Kiadó jelentette meg.
Imádságok
Szikszai György: a Keresztyéni tanítások és imádságok… egyik, 1918-as kiadásának címlapja
Diószegi István (1635–1698) Lelki Fegyver, Avagy A Hétnek minden Napjaira rendeltetett Reggeli és Estvéli Könyörgések és buzgo háládások címen adott ki imádságoskönyvet.[19]
Mivel gyorsan változó és eltérő hitrendszerek támadtak, gyorsan szaporodtak a protestánsok részén a katekizmusok (káték) is. Gálszécsi István (?–1543) és Székely István (1505–1565) készítettek katekizmusokat. Lefordították a heidelbergi kátét is (1577), de csak 1648-ban tették kötelezővé. A görög keleti románok megnyerése végett mind az evangélikusok, mind a reformátusok lefordították az ö kátéikat román (oláh) nyelvre is (1544 és 1638).[20] Egyéb katekizmus-szerzők: Szikszai Hellopeus Bálint (16. sz.), Siderius János (<1550–1608), a már említett Szenci Molnár Albert, Szenczi Csene Péter (1575–1622).[21]
Református részről a 16. században megjelent a prédikáció műfaja is. Ennek egyik első jelentős alakja a már említett Méliusz Juhász Péter volt, aki Krisztus közbenjárásáról és a Jelenések könyvéről írt beszédeket.[12] A században működött Károlyi Péter (1543–1576) is (Az egy igaz Istenről, és az Jézus Krisztusnak örök istenségéről és fiúságáról való prédikációk, az Szent Írásból szedetettek).[22]Decsi Gáspártól (?–1588<) csak néhány prédikáció maradt fenn.
A 17. század első felében Keserüi Dajka János (1580–1633) adott ki halotti prédikációkat.[23] Ismert beszédíró volt Melotai Nyilas István (1571–1623), Alvinczi Péter (1570–1634), Kecskeméti Elek János (1570–1618), Margitai Láni Péter (?–1629). Geleji Katona István (1589–1649) hatalmas prédikációs kötetei (Titkok titka, és a 4212 oldalas Váltság titka) bizonyos értelemben vitairat-gyűjteményeknek is tekinthetőek.[24] Később Keresszegi Herman István (?–1641) tiszántúli református püspök és Komáromi Csipkés György (1628–1678) debreceni református pap adtak ki terjedelmes prédikációgyűjteményeket. Csipkés gyűjteménye öt kötetben latinul jelent meg (Concionum sacrarum centuria).[15]Diószegi István (1635–1698) Kiosztatott Talentoma 73 prédikációt tartalmaz, de a szerző az előszóban azt írja, hogy 900 prédikációt írt.[19]
Az első írók közül a már említett Méliusz Juhász Péter vitairatokat is írt (A kísértet és a bűnös ember párbeszéde, A hitről és a kereszténységről való vetélkedés Krisztus, Szent Péter, a Pápa, és Szent Pál között).[12] A 17. század elején Gönczi István (?–1599<), Gyarmathi Miklós (?–1598<), Alvinczi Péter (1570–1634), Kanizsai Pálfi János (1584–1641) művelte. Samarjai Máté János (1585–1652) az evangélikusok és reformátusok közötti egység érdekében értekezett.[31]
Nagyobb vitairodalom bontakozott ki 1665 és 1672 között a katolikusok és reformátusok között. Ennek oka az volt, hogy II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, a katolikus Báthory Zsófia 1662-ben megvonta a sárospataki református főiskolának addig nyújtott segítséget, amit a reformátusok nagyon rossz néven vettek, és irodalmi téren a Báthory Zsófiától Sárospatakra hívott jezsuita szerzetesek támadásával igyekeztek kárpótolni magukat. A mindkét részről nagy indulatossággal és gorombaságokkal folytatott vitában a katolikusok részéről Kiss Imre jezsuita szerzetes, Sámbár Mátyás, híres vándor szónok, ugyancsak jezsuita és Illyefalvi István egri kanonok vett részt. A reformátusok részéről Pósaházi János (?–1686) sárospataki tanár, Czeglédi István (1620–1671) kassai református pap, és Matkó István (1625–1693) felsőbányai majd zilahi református pap írtak vitairatokat.[32][33] A coccejanizmus irányzatát támadta Dézsi Márton (1630–1691), Pataki István (1640–1693), Csernátoni Pál (1633–1679),[33] és védte Szilágyi Tönkő Márton (1642–1700), Szathmári Pap János (1658–1707) műveiben. Tofeus Mihálytól (1624–1684), SajóSzentpéteri Istvántól (?–1678<) és Nagyari Józseftől (1651–1694) is jelentek meg vitairatok.
A 18. században a török alól felszabadult Magyarország és a Habsburg uralom alá került Erdély területén a cenzúra általános bevezetése miatt protestáns vitairatok megjelenésére már nem volt lehetőség, így ez a műfaj megszűnt.[34]
Akár katolikus honfitársaik, a református papok is előszeretettel művelték az egyháztörténet-írást. Az első jelentősebb magyar református egyháztörténész Bod Péter magyarigeni lelkész volt (munkásságát ld. alább, a polihisztorok között). A század végén Sinai Miklós (1730–1808) debreceni tanár, választott tiszántúli püspök, készített egy nagyobb magyar egyháztörténetet. Az anyagát 1564-ig tárgyaló Praelectiones publicae in historiam ecclesiasticam seculi XVI. reformationem ecclesiarum per Hungariam et Transylvaniam… adumbrantes kiadását Sinai nem tudta elérni, ezért csak Herpay Gábor (1885–1946) debreceni levéltáros kezdeményezésére jelenhetett magyar fordítással meg 1911-ben. A műnek folytatása is van, amely az 1564 és 1773 közötti időszakot tárgyalja, ez azonban továbbra is kéziratban van.[35]
Szombathy János (1749–1823) sárospataki tanártól A magyarországi reformácziónak és reformált egyházaknak és iskoláknak rövid historiája[36] és Herepei János (1763–1812) vízaknai lelkész Keresztyén egyháztörténete kéziratban maradt.[37]Tóth Ferenc (1768–1844) dunántúli szuperintendens A magyar és erdélyi országi protestáns ekklesiák historiáját, illetve két egyházkerület püspökeinek életrajzait írta meg (A helvetziai vallástételt tartó túl a dunai főtiszteletű superintendentziában élt superintendensek, vagy református püspökök élete, e jelen valő időkig lehozva, A helvetziai vallástételt követő túl a tiszai superintendentziában élt reformatus püspökök élete e jelen való időkig lehozva).[38] Id. Révész Imre (1826–1881) debreceni pap kisebb-nagyobb monográfiákat adott közre (Dévai Biró Mátyás, első magyar reformátor életrajza s irodalmi művei, Melius Péter emlékezete, Kalvin élete és a kalvinismus) és egy félbemaradt egyháztörténetet (Egyetemes egyháztörténelem. Főiskolai tanulók s művelt protestánsok számára. 1. füzet. Az egyház alapításáról a reformatióig).[39]Breznay Pál (1797–1839) máramarosszigeti teológiai tanár általános egyháztörténelmet írt (A keresztyén eklézsiának historiája),[40]Csuthy Zsigmond (1813–1884) kajdacsi lelkész a 18. századi magyar protestáns egyháztörténelmet dolgozta fel (Magyar protestáns egyháztörténet a szatmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig, 1712–1782),[41]Heiszler József (1819–1901) sárospataki teológiai tanár két egyetemes egyháztörténelmi művet írt, amelyből az első csonka maradt (A keresztyénség és ker. egyház történelme I., Egyháztörténelmi kézikönyv I–II.)[42]Balogh Ferenc (1836–1913) egy 4 kisebb kötetetből álló egyetemes egyháztörténelmi művet írt 1872 és 1890 között (Keresztyén egyház-történelem), és megírta A magyar protestans egyháztörténelem részletei a reformatió korától jelenig című magyar egyháztörténetet. Fontos munkája volt A magyar protestans egyháztörténet irodalma című bibliográfia.[43]Kálniczky Benedek (1786–1861) sárospataki teológiai tanár fordított-átdolgozott egy két kötetes német egyháztörténetet (Közönséges keresztyén egyház történettan).[44] Fordítás a Farkas József (1833–1908) budapesti teológiai tanár-féle Egyháztörténelem, azonban A magyarországi protestáns egyház történelmét önállóan írta meg.[45]Nagy János (1806–1880) Halasy István szerkesztette egybe (Egyháztörténet Nagy János után Halasy István).
Talán Warga Lajos (1835–1900) sárospataki teológiai tanár egyháztörténelme (Keresztyén egyháztörténelem) a legnagyobb és legrészletesebb valamennyi máig megjelent ilyen mű közül. A szerző az 1870-es években „csak” az első két kötet kiadását tudta elérni, amely 529 és 735 oldalon jelent meg.[46] A második kötet bővítve az 1880-as években ismét megjelent, terjedelme 820 oldal, és az 1700-as évekig tárgyalja az anyagot.[47] A harmadik kötettel a teljes mű csak Warga halála után, Zoványi Jenő szerkesztésében jelenhetett meg 1906 és 1908 között. Itt 566, 864 és 746 oldalasak a kötetek, azaz összesen 2176 oldal a teljes mű terjedelme.[48]
Pruzsinszky Pál (1862–1926) budapesti teológiai tanár Kálvin életét,[49]Pokoly József (1866–1933) kolozsvári teológiai tanár Az erdélyi református egyház történetét,[50]Thury Etele (1861–1917) pápai teológiai tanár A dunántúli református egyházkerület történetét dolgozta fel.[51]Révész Kálmán (1860–1931) tiszáninneni püspök különböző dolgozatokban a kassai egyházmegye történetét (Százéves küzdelem a kassai ref. egyház megalakulásáért, A kassai református egyház emlékkönyve hazánk fennállásának ezredik évéről, A kassai református templomok rövid története, Alvinczi és a kassai vértanúk),[52] Ifj. Révész Imre (1889–1967) tiszántúli püspök számos egyháztörténelmi tankönyve mellett a 16. század magyar egyháztörténelmét (Magyar református egyháztörténet I.),[53] Ifj. Szabó Aladár (1890–1948) gödöllői lelkész röviden mind az egyetemes, mind a magyar egyház történelmét megírta (A magyar protestantismus története, A keresztény egyház története a felvilágosodás korától napjainkig).[54] Tervbe volt véve, hogy írja meg a Révész Imre–Nagy Géza-féle részletes magyar egyháztörténelmi sorozat 1715 utáni részét, azonban erre halála miatt nem került sor.[55]
Varga Zsigmond (1886–1956) debreceni teológiai tanár két nagy kötetben megírta Általános vallástörténet című munkáját.[56] Erre a művére úgy tekintett, mint Bibliai vallástörténet című munkája előkészületére. Ennek az utóbbinak csak első fele jelenhetett meg (1938). Elkészült körülbelül ugyanolyan terjedelemben (700 oldal), de kiadatlan még Az újszövetségi vallás története című befejező része. Nagy Géza (1887–1971) kolozsvári teológia tanár 17. századi egyháztörténelmét (A református egyház története 1608–1715) már az 1940-es években szerette volna kiadatni, azonban az összességében 936 oldalas, két kötetes mű megjelenésére végül csak 2008-ban került sor.[57]
Külön kiemelendő Zoványi Jenő (1865–1958) sárospataki, majd debreceni teológiai tanár neve. Zoványi hosszú élete során kisebb-nagyobb egyháztörténeti tanulmányok sokaságát jelentette meg az 1880-as évektől kezdve. Többek közt megírta A coccejanismus történetét, A felvilágosodás történetét, és A Tiszántúli Református Egyházkerület történetét. A reformáció Magyarországon 1565-ig című művének folytatása csak hála után jelenhetett meg A magyarországi protestantizmus 1565–1600-ig címmel (1977). Fő műve az 1894 és 1901 között általa szerkesztett és jelentős részben írt három kötetes Theológiai ismeretek tára című egyháztörténeti lexikont. Ennek a magyar írókra vonatkozó részét később kibővítette, és külön 1940-ben kis példányszámban kiadta (Zoványi Jenő cikkei a Theológiai lexikon számára a magyarországi protestantizmus köréből). Mivel a tervezett teológiai lexikon nem készült el, Zoványi pedig az 1950-es évekig újabb bővítésekkel látta el a kéziratot, szükségessé vált ismételt, nagy példányszámban való kiadása. Erre azonban csak 1977-ben került sor Ladányi Sándor (1937–2014) budapesti teológiai tanár jóvoltából Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon címen.[58] A 712 oldalas,[59] két hasábban kiszedett óriási alkotás néhány egyháztörténeti fogalom mellett magyarországi református, evangélikus, és unitárius egyházi írók életrajzainak gyűjteménye. 1977-ben ismét egy későbbi, tervbe vett protestáns lexikon pótlására adták ki – ilyen lexikon azonban azóta sem készült. Zoványi másik fő műve még hosszabb időn keresztül volt kéziratban: csak 2004-ben sikerült kiadni a 800 oldalas, két kötetes általános magyar egyháztörténelmét A magyarországi protestantismus története 1895-ig címmel.[60]
Kováts J. István (1880–1965) a magyarországi református templomokról szerkesztett egy nagyobb művet.
Nyelvészet, szónoklattan
Geleji Katona István: A Magyar Grammatikatska címlapja
A fentebb már említett neves püspök és egyházi beszéd-író, Geleji Katona István egy kis magyar nyelvészeti könyvet is ki adott Magyar Grammatikácska címmel. Kun Bertalan (1817–1910) és Id. Mitrovics Gyula (1841–1903) egyházi szónoklattani könyvet készített. Szótárt készített Ballagi Mór (1815–1891).
Filozófia
A Molnár Aladár (1839–1881) és Tüdős István (1866–1918) számos kisebb filozófiai dolgozatot adott ki.
Egyházjog
Kovács Albert (1838–1904) budapesti teológia tanár egyházjogi kézikönyvet írt Egyházjogtan címen.[61]
Természettudományok
Méliusz Juhász Péter: Herbarium
Méliusz Juhász Péter (1532–1572) a természettudományokkal is kapcsolatba került, mert ő írta az első magyar botanikai könyvet. Beythe István (1532–1612)[62] és Nadányi János (1643–1707) is írt egy növénytani munkát. Pápai Páriz Ferenc (1547–1616) többek közt az orvostudománnyal foglalkozott. Diószegi Sámuel (1761–1813) orvosi füvész könyvet szerkesztett.
Egyházi költészet, énekek
Az egyházi költészetet művelte: Farkas András (?–1531<), Batizi András (1515–1552<), Kecskeméti Vég Mihály (?–1567<), Szőnyi Benjámin (1717–1794). Huszár Gál (1512–1575), a dunántúli református egyházkerület püspöke énekeskönyvei Isteni dicséretek és Psalmusok és A keresztyéni gyülekezetben való isteni diceséretek és imádságok címmel jelentek meg.[63] Sok (részben világi) költeményt írt Tompa Mihály (1817–1868), Baksay Sándor (1832–1915), Szabolcska Mihály (1861–1930), míg Szász Károly (1829–1905) számos műfordítást készített. Fördős Dávidtól (1787–1866) halotti búcsúzó versek jelentek meg, egyben kiadta a fiatalon elhunyt Kováts József (1780–1809) lelkész költeményeit is.
Komoly irodalomtudományi munkát fejtett ki Szilády Áron (1837–1922) kiskunhalasi lelkész. Amellett, hogy évtizedeken keresztül szerkesztette a Régi Magyar Költők Tárát, elkészítette Temesvári Pelbárt életrajzát (Temesvári Pelbárt élete és munkái). Szerkesztette a Török-magyarhoni történeti emlékek 9 kötetét 1872 és 1883 között (Salamon Ferenczczel és Szilágyi Sándorral); a Nyelvemléktár I–III. kötetét 1874–1875-ben Budenz Józseffel és Szarvas Gáborral, és szerkeszti az Irodalomtörténeti Közleményeket 1893 után.[64]
Könyves Tóth Kálmán (1837–1924) fordított és kiegészített nevelési könyveket adott közre. Bár nem működött lelkészként, teológiai tudományokat Kiss Áron (1845–1908) is végzett, önálló pedagógiai munkákat adott ki. Molnár Aladár (1839–1881) a közoktatás történetét kutatta.
Polihisztorok
Számos egyházi és világi tudományban alkotott értékes műveket Bod Péter (1712–1769) magyarigeni lelkész, azonban 56 művéből „mindössze” 20-at tudott kinyomtattatni. Alkotásai közt van egyetemes egyháztörténelem, református püspöki életrajzgyűjtemény, irodalmi lexikon, bibliai magyarázó szótár, egyházi jog, stb.[66]
Balogh Ferenc: A magyar protestans egyháztörténet irodalma, Debrecen, 1879
Részleteket közöl:
Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban, Nagyvárad, 1906, 357 p (később több kiadásban, az 1928-as kiadás elektronikus úton is elérhető, reprint kiadása: Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1985):
Az iskolák és hittudomány 1074-től 1526-ig, 76–81. o.
Az iskolák és a hittudomány 1526-tól 1711-ig, 184–195. o.
Az iskolák és a hittudomány 1711-től 1900-ig, 318–334. o.
Márki József: Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében, Budapest, 1878 → elektronikus elérhetőség: Archive.org
Warga Lajos: A keresztény egyház története I–III., Sárospatak, 1880–1887, 529+880 p → I. kötet, II. kötet:
II. kötet, 381–410, 720–735. o.
Makkai Sándor: Az erdélyi református egyházi irodalom 1850-től napjainkig, "Az Út" kiadása , Kolozsvár, 1925
Általános, református írókkal foglalkozó kézikönyv kettő van:
Szentkuti Kiss Károly: Új magyar Athenás. Ujabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajzgyűjteménye, Budapest, 1887
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
(szerk.) Szabó Lajos: Monda nékik egy példázatot – Száz szépprózai szemelvény 17. századi protestáns prédikációkból, Európa Könyvkiadó–Helikon Kiadó, Budapest, 1982, ISBN 963-207-761-X
(szerk.) Kecskeméti Gábor: Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból, Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 1988
(szerk.) Balogh Judit: Ama kegyelemnek mennyei harmatja – A 17. századi magyar puritanizmus irodalmából, Harmat Kiadói Alapítvány, Budapest, 1995, ISBN 963-7954-41-4
(szerk.) Szabó András: "Bízd az jövendőkre érdemed jutalmát" I. – Magyar Protestáns Irodalmi Szöveggyűjtemény (16-17. század), Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-8033-55-x (több kötet valószínűleg nem látott napvilágot)
(szerk.) Lukácsy Sándor: Mária aranyház, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2000, ISBN 9789636762483
(szerk.) Lukácsy Sándor: Oh szép Jézus, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002, helytelen ISBN kód: 9636762994
(szerk.) Lukácsy Sándor: Zengedező sípszó. Száz szemelvény a magyar egyházi irodalomból I–II., Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002, ISBN 9636762945
(szerk.) Szelestei N. László: Régi magyar prédikációk 16–18. század – Egyetemi szöveggyűjtemény, Szent István Társulat, Budapest, 2005, ISBN 9789633617373 (prédikációk több lelkésztől)
Berecz Ágnes – Bíró Gyöngyi: Három református lelki könyv, Borda Antikvárium, Zebegény, 2018, ISBN 978-963-8006-63-9(Régi magyarországi vallásos nyomtatványok 2.)
További információk
Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700–1756 – Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez, Teológiai Irodalmi Egyesület, Budapest, 2000, ISBN 963-003-92-3-0
V. László Zsófia: Példás asszonyok – Női szerepek változása a protestáns halotti beszédek tükrében (1711–1825), Ráció Kiadó, 2020, ISBN 9786155675355
Retorikák a reformáció korából, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, ISBN 963-472-441-8
لمعانٍ أخرى، طالع سرخة (توضيح). سرخة بستان ابادسرخه - قرية - تقسيم إداري البلد إيران الدولة إيران المحافظة أذربيجان الشرقية المقاطعة مقاطعة بستان أباد الناحية ناحية تيكمه داش القسم الريفي قسم عباس الغربي الريفي إحداثيات 37°45′01″N 47°04′25″E / 3...
بيت حمزة (محلة) تقسيم إداري البلد اليمن المحافظة محافظة إب المديرية مديرية الشعر العزلة عزلة بيت الصائدي القرية قرية ذى الشامة السكان التعداد السكاني 2004 السكان 55 • الذكور 27 • الإناث 28 • عدد الأسر 8 • عدد المساكن 11 معلومات أخرى التوقيت توقيت اليمن (+3 غرينيت
Jean l'AgneauBiographieNaissance TihangeDécès MaastrichtActivité PrêtreAutres informationsÉtape de canonisation SaintFête 25 juilletmodifier - modifier le code - modifier Wikidata Saint Jean (dit l’Agneau), qui vécut au VIIe siècle, fut le 25e évêque de Tongres. Il est considéré comme saint par l’Église catholique. Biographie Jean dit l’Agneau, agriculteur et fils d’un riche propriétaire foncier, vivait si pieusement à Tihange près de Huy en Belgique qu’il ...
Syfy (Deutschland) Fernsehsender (Privatrechtlich) Programmtyp Spartenprogramm Empfang DVB-S2, DVB-C, IPTV Bildauflösung (Eintrag fehlt) Sendestart 1. Sep. 2003 Sitz München, Deutschland Eigentümer NBC Universal Geschäftsführer Katharina Behrends Website SYFY (bis 20. September 2010: SciFi)[1] ist ein deutschsprachiger Fernsehsender, der Mystery-, Fantasy-, Science-Fiction-Filme und -Serien sowie Action- und Horrorfilme ausstrahlt. Das zugrundeliegende Originalformat ist der...
Brandewijnketels in de Van Ryn Brandewijnkelder in de buurt van Stellenbosch, Zuid-Afrika Brandewijn is een sterk alcoholische drank uit Noordwest-Europa. De naam brandewijn is afkomstig van gebrande wijn, dat in het Engels verbasterd is tot brandy. Het wordt verkregen door destillatie van vloeistoffen waarin gisting is ontstaan, bijvoorbeeld wijn en moutwijn. De oude Nederlandse brandewijn stookt men van moutwijn tot een percentage van 35% tot 40%. Geur en smaak ontstaan door bepaalde ingred...
6821 РаневськаВідкриттяВідкривач Карачкіна Людмила ГеоргіївнаМісце відкриття КрАОДата відкриття 29 вересня 1986ПозначенняНазвана на честь Раневська Фаїна ГеоргіївнаТимчасові позначення 1986 SZ1 1938 BJ 1941 WM 1992 ASКатегорія малої планети Астероїд головного поясуОрбітальні характ
Плєвлясерб. Пљевља / Pljevlja герб Муніципалітет ПлєвляМуніципалітет ПлєвляМуніципалітет Плєвля Основні дані 43°36′00″ пн. ш. 19°38′00″ сх. д. / 43.60000° пн. ш. 19.63333° сх. д. / 43.60000; 19.63333Координати: 43°36′00″ пн. ш. 19°38′00″ сх. д. / 43.60000°&#...
Artikel ini memberikan informasi dasar tentang topik kesehatan. Informasi dalam artikel ini hanya boleh digunakan hanya untuk penjelasan ilmiah, bukan untuk diagnosis diri dan tidak dapat menggantikan diagnosis medis. Perhatian: Informasi dalam artikel ini bukanlah resep atau nasihat medis. Wikipedia tidak memberikan konsultasi medis. Jika Anda perlu bantuan atau hendak berobat, berkonsultasilah dengan tenaga kesehatan profesional. HipotermiaSeorang pria yang mengalami hipotermia sedang menda...
Fritz SpiraSpira, sekitar 1910LahirJakob Spira1 Agustus 1881Wina, Kekaisaran Austria-HungariaMeninggalSekitar 1943 (usia 62)Ruma, Wilayah pendudukan YugoslaviaPekerjaanPemeran film Pemeran panggungTahun aktif1910–1935 (film)Suami/istriLotte Spira (m. 1905- bercerai 1934)Charlotte Andresen (m. ?-1943)AnakCamilla SpiraSteffie Spira Fritz Spira (1 Agustus 1881 – sekitar 1943) adalah seorang pemeran film dan panggung asal Austria. Ia giat tampil dalam perfilman pada era film bisu da...
Church in Troms og Finnmark, NorwayUllsfjord ChurchUllsfjord kirkeView of the church69°31′57″N 19°38′28″E / 69.532628°N 19.641133°E / 69.532628; 19.641133LocationTromsø Municipality,Troms og FinnmarkCountryNorwayDenominationChurch of NorwayChurchmanshipEvangelical LutheranHistoryFormer name(s)Sjursnes kirkeStatusParish churchFounded1862Consecrated1862ArchitectureFunctional statusActiveArchitect(s)Christian Heinrich GroschArchitectural typeLong churchComple...
For the politician, see Augustus Kountze. City in Texas, United StatesKountze, TexasCityKirby Hill House in Kountze, TexasLocation of Kountze, TexasCoordinates: 30°22′36″N 94°18′55″W / 30.37667°N 94.31528°W / 30.37667; -94.31528CountryUnited StatesStateTexasCountyHardinArea[1] • Total3.99 sq mi (10.32 km2) • Land3.98 sq mi (10.30 km2) • Water0.01 sq mi (0.02 km2)Elevati...
Pimpinan Dewan Perwakilan Rakyat Daerah Kota Depok adalah struktur kepemimpinan yang bertugas mengkoordinasikan jalannya sidang paripurna di Dewan Perwakilan Rakyat Daerah Kota Depok dengan diketuai oleh seorang ketua dan dibantu oleh tiga wakilnya. Pimpinan dewan secara formal dimulai sejak 15 Oktober 1999 yang merupakan hasil dari Pemilu Legislatif pertama sejak pembentukan Kota Depok. Para anggota dewan mulai menjalankan tugas pertama kali pada 3 September di awal masa jabatan pasca pemili...
Politics of Spain Constitution Constitution Constitutional Court President Cándido Conde-Pumpido Vice President Inmaculada Montalbán Huertas Constitutional history Spanish transition to democracy Human rights Taxation Law Abortion Nationality Capital punishment Life imprisonment The CrownRoyal Household The Monarch (list) Felipe VI Heir presumptive (list) Leonor, Princess of Asturias Royal family Succession to the Spanish throne ExecutiveGovernment of the Nation Prime Minister (list) Pedro ...
Anak benua IndiaNegara Bangladesh Bhutan India Maladewa Nepal Pakistan Sri LankaDependensi Wilayah Samudra Hindia Britania Anak benua India atau subbenua India adalah wilayah fisiografis di Asia Selatan, yang terletak di Lempeng India dan menjorok ke selatan menuju Samudra Hindia dari Pegunungan Himalaya. Secara geologis, anak benua India terkait dengan daratan yang terpecah dari superbenua Gondwana selama Periode Kapur dan bergabung dengan ...
Robert William Lowry is an American pastor, speaker, and LGBTQIA+ activist ordained in the Presbyterian Church USA. Lowry serves as senior pastor of Westover Hills Presbyterian Church in Little Rock, Arkansas.[1][2] Early life and family Lowry was born and raised in Little Rock, Arkansas. The oldest of two children born to Catherine (née Ostner), a college professor, and Robert Cunningham Lowry, an attorney. Through his father, Lowry is directly descended from Dr. Matthew Cun...
Dr. Murray Thurston Titus (1885 – October 31, 1964) was an American missionary in India especially known for encouraging understanding between Christians and Muslims. Life Born in Batavia, Ohio, Titus joined the Methodist Church in his childhood. He married Olive Glasgow (1884–1967) in July 1910, and together they sailed to India in August that year.[1] They went to the United Provinces, India (now Uttar Pradesh, India) where Titus's first appointment was teaching English, history...
Beijing Subway station Dongsi Shitiao[1]东四十条Line 2 platformGeneral informationLocationDongsi Shitiao Bridge [zh] (East 2nd Ring Road and Ping'an Avenue)Dongcheng District, BeijingChinaOperated byBeijing Mass Transit Railway Operation Corporation LimitedLine(s) Line 2 Line 3 (U/C)Platforms4 (1 island platform, 1 island platform under construction)Tracks4 (2 in operation, 2 under construction)ConstructionStru...
This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Universal Madness – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (December 2021) (Learn how and when to remove this template message) 1999 live album by MadnessUniversal MadnessLive album by MadnessReleased2 March 1999Recorded26 April 1998VenueUniversal ...
.jpg)
.webp)
