A közönséges kutyabenge(Frangula alnus, korábban Rhamnus frangula) a rózsavirágúak(Rosales)rendjébe, ezen belül a bengefélék(Rhamnaceae)családjába tartozó faj. Népies nevei: büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó.
Frangula alnus var. angustifolia (Loudon) Mohlenbr.
Megjelenése
Tövistelen, 1-3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2-7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7-9 érpár különösen szembetűnik.
Életmódja
Napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon.
A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. Május–július között nyílik.
Kérge tea vagy kivonat formájában használható. Hatásai: étvágyjavítás, emésztésserkentés, hashajtás, elhízás és felfúvódás ellen, kolagóg (epehajtó) és féregűző hatás, érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy évi szárítás, vagy hőkezelés után szabad felhasználni.
Képek
A növény virággal
A növény gyümölccsel
Levelek és termések
Levél, felülről
Levél, alulról
Virágok
Éretlen termések,
Részben érett termések
Érett termések
Magok
Jegyzetek
↑Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
