PROFILBARU.COM

	Kozma Miklós
Született	1884. szeptember 5.; Nagyvárad
Elhunyt	1941. december 8. (57 évesen); Ungvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tüköry Melinda
Szülei	Kozma Ferenc
Foglalkozása	politikus; jogász;
Tisztsége	Magyarország belügyminisztere (1935. március 4. – 1937. február 3.); Magyarország honvédelmi minisztere (1936. május 14. – 1936. augusztus 7.);
	Magyarország belügyminisztere
	Hivatali idő; 1935. március 4. – 1937. február 3.
Előd	Keresztes-Fischer Ferenc
Utód	Darányi Kálmán
	A Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója
	Hivatali idő; 1920 – 1941
Előd	Fabró Henrik
Utód	Náray Antal
	Katonai pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fegyvernem	huszár
Szolgálati ideje	1905–1941
Rendfokozata	alezredes
Háborúi, csatái	első világháború
Kitüntetései	Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú Katonai Érdemkereszt, II. osztályú német Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.

Élete

A régi nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Ferenc (1857-1937), költő, édesanyja, Nyíry Erzsébet (1858-1944) volt.^[1] A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a Budapesti Egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922 októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén Kozma Miklós is részt vett a kárpátaljai magyar fegyveres akciók politika irányításában.

1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Kormányzói biztosként fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöldhatáron át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket meggyilkolták.

Házasságai és gyermekei

Első felesége álgyesti Tüköry Melitta (1891-1960), álgyesti Tüköry Alajos (1854-1903),^[2] horvát-szlavón-dalmátországi országgyűlési képviselő, és Paula von Falkenberg (1868-1949) lánya.

A házasságukból született:

- vitéz leveldi Kozma Sándor (1911-?) tartalékos huszárfőhadnagy.^[3] Felesége báró loósi és egervári Solymossy Hanna (1914-?) volt.
- leveldi Kozma Mária. Párvy-Adolf Iván (1898. április 6–1991) méneskari alezredes felesége.
- leveldi Kozma Dénes (1917-1939. augusztus 28) Autóbalesetben fiatalon elhunyt.^[4]

Második felesége: tornagörgői Gyarmathy Eszter (1898-1989).

Kozma Miklós anyja: Nyíri Erzsébet (1858-1944).

További információk

Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; Révai, Bp., 1931
Ami kimaradt egy csapattiszt naplójából. 1914–1918; szerzői, Bp., 1932
Az összeomlás, 1918–19; Athenaeum, Bp., 1933
Beszédek, előadások, 1919–1938, 1-2.; szerzői, Bp., 1938
Cikkek, nyilatkozatok, 1921–1939; szerzői, Bp., 1939 (Kozma Miklós munkái)
Beszédek, cikkek, előadások, 1935–1940; szerzői, Bp., 1940 (Kozma Miklós munkái)
Beszédek, cikkek, előadások, nyilatkozatok, 1940-1941; sajtó alá rend. Tarr László; MTI Ny., Bp., 1942 (Kozma Miklós munkái)
Kárpátalja visszavétele. Napló; szerk. Brenzovics László; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
A visszacsatolt Kárpátalja. Napló. 1939–1941; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2009
Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; sajtó alá rend. Csillag István, tan. Brenzovics László, jegyz. Farkas Gyöngyi; Méry Ratio–Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány, Šamorín–Bp., 2014 (Pro minoritate könyvek)
A magyar feltámadás napjai. Kárpátalja és Magyarország, 1938–1941; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Kápolnásnyék, 2023

Emlékezete

Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, és Pelle János: Párhuzamos nekrológok című regényében.

Jegyzetek

↑ Napi Hírek, 1944. január/11944-01-05
↑ familysearch.org Tüköry Alajos gyászjelentése
↑ Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK
↑ Ortutay Gyula (2009): Napló 1., Alexandra kiadó, Pécs, 62. o.

Források

Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Részletes életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
Részletes életrajza^{[halott link]} a Magyar Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben
Temetése egy korabeli filmhíradó felvételén
Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919–1941; PolgART, Bp., 2000