Kémiai elemek nevének etimológiája

Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét, etimológiáját ismerteti.

Elemek listája

Elem	Vj.	Rsz.	Származása, jelentése	Eredeti alakja	Típusa	Magyarázat
aktínium	Ac	89	görög sugár	ἀκτίς; ἀκτῖνος (aktisz; aktinosz)	tulajdonság	a görög ἀκτῖνος (aktinosz, fénysugár, illetve sugárzás) szóból^[forrás?]; erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít
alumínium	Al	13	latin timsó	alumen	anyagnév	a latin alumen (timsó) szóból;[1] a timsó (alumínium-kálium-szulfát) után
amerícium	Am	95	angol Amerika	America	földrajzi név	nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta
antimon	Sb	51	görög/arab ?	ἀντί + μόνος (anti monos)?	?
arany	Au	79	finnugor, v.ö. manysi: tareny („réz”), hanti: jornyi („réz”)	?	tulajdonság	a magyar szó finnugor eredetű, de végső soron az óperzsa nyelv hasonló alakú (sárga fémet jelentő) zar(a)n- tövére vezethető vissza, v.ö. szanszkrit: हिरण्य (híraṇya, „arany”); mind az indoiráni szóalakok, mind pedig a germán gold szó a proto-indoeurópai *ǵʰelh₃ (fénylik) tőre vezethető vissza, akárcsak az ősszláv *zȏlto, amiből a mai szláv nyelvek hasonló szavai származnak. Az ugor szavak „réz” jelentése olyan ősi korból való, amikor még a fémművesség kezdetleges foka miatt nem tettek a fémek közt pontos különbséget.
argon	Ar	18	görög inaktív, lusta	ἀργόν (argon)	tulajdonság	a görög ἀργόν (argon, lusta) szóból; alacsony reakciókészségére utal.
arzén	As	33	1. görög bátor, férfias 2. perzsa sárga orpiment	ἀρσένικον (arszenikon)	mondai név vagy anyagnév	ἀρσένικον (arszenikon, bátor, férfias); valószínűleg az alkimisták úgy tapasztalták, hogy a réztárgyak keményebbek, erősebbek lettek az arzéntől; más magyarázat szerint a perzsa زرنيخ (zarnih) szóból származtatható az arabon keresztül (arab névelővel: asz-szerni, mely az aranysárga orpiment (As2S3) régi arab neve)^[forrás?]
asztácium	At	85	görög instabil, nem maradó	ἄστατος (asztatosz)	tulajdonság	a görög ἄστατος (asztatosz, instabil) szóból; gyorsan bomló, radioaktív elem; az asztácium korábbi neve: alabamine (Ab)^[forrás?]
bárium	Ba	56	görög nehéz, súlyos	βαρύς (barisz)	tulajdonság	a görög βαρύς (barisz, nehéz) szóból; a bárium a baritban (BaSO4) található, amely viszonylag nagy sűrűségű[2] ásvány; nyelvújításkori magyar neve sulyany
berillium	Be	4	görög berill	βήρυλλος (berillosz)	anyagnév	nevét a berill (berillium-alumínium-szulfát) drágakőről kapta
berkélium	Bk	97	angol Berkeley	Berkeley	földrajzi név	nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta
bizmut	Bi	83	német/újlatin fehér anyag	bisemutum, bismuthum	tulajdonság	a német weiße Masse (fehér anyag, fehér tömeg) kifejezést Georgius Agricola latinosította bisemutum alakra 1530-ban; nyelvújításkori magyar neve: keneny
bór	B	5	arab bórax	بَوْرق (buraq)	anyagnév	a perzsa بوره (burah) szóból származtatható; a bórax a bórsav nátriummal alkotott sója, ebben fedezték fel a bórt
bohrium	Bh	107	Bohr	Bohr	személynév	Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus tiszteletére, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika területén végzett kutatásokat.
bróm	Br	35	görög bűzös	βρόμος (bromosz)	tulajdonság	a görög βρόμος (bromosz, bűzös) szóból; elnevezése jellegzetes szagára utal; nyelvújításkori magyar neve: büzeny
cérium	Ce	58	latin Ceres	Ceres	asztrológiai, ill. mitológiai név	Ceres a római mitológiában a növényültetés (gabona) és az anyai szeretet istennője; Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, amelyet 1801-ben fedeztek fel (míg a cériumot 1803-ban).
cézium	Cs	55	latin égkék, szürkéskék	caesius	tulajdonság	a latin caesius (égkék) szóból;[3] felfedezése színképelemzéssel történt, a cézium emissziós spektrumában két szürkéskék vonal jelent meg; a cézium elégetve a lángot égszínkékre festi.[4]
cink	Zn	30	1. német tüske 2. perzsa kő	Zink, ill. seng	tulajdonság	talán óperzsa eredetű, valószínűleg a perzsák állítottak elő először cinket; a német Zinke (tüske) szó utalhat a tüskés kalaminra (cink-karbonát, ZnCO3); magyarul horganyként is ismert.
cirkónium	Zr	40	1. arab drágakő 2. perzsa aranyszerű, -színű	zerk vagy ئشقنعى (zarkûn)	tulajdonság	az arab zerk (drágakő) vagy a perzsa زرگون (zargûn, aranysárga színű) szóból származtatható; mindkettő a cirkon (ZrSiO4) drágakőre utal, amelyből kinyerhető a cirkónium
darmstadtium	Ds	110	német Darmstadt	Darmstadt	földrajzi név	nevét felfedezésének helyéről (a németországi Darmstadt városról) kapta
diszprózium	Dy	66	görög megközelíthetetlen, nehezen elérhető	δυσπρόσιτος (dysprositos)	tulajdonság	a görög δυσπρόσιτος (dysprositos, megközelíthetetlen) szóból; arra utal, hogy nehezen tudták előállítani
dubnium	Db	105	orosz Dubna	Дубна (Dubna)	földrajzi név	nevét felfedezésének helyéről (Dubna, Egyesített Atomkutató Intézet) kapta; korábbi neve: hánium, Otto Hahn tiszteletére
einsteinium	Es	99	német Einstein	Albert Einstein	személynév	Albert Einstein Nobel-díjas német származású fizikus tiszteletére, aki az elméleti fizika (a fényelektromos jelenség törvényszerűségei) területén végzett kutatásokat.
erbium	Er	68	angol Ytterby	Ytterby	földrajzi név	Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
európium	Eu	63	angol Európa	Europe	földrajzi név	nevét felfedezése helyéről (Európa, Franciaország) kapta
ezüst	Ag	47	permi/komi ezüst	ezi̮ś	anyagnév	A magyar ezüst permi eredetű szó. Finnugor nyelvből, de nem a finnugor alapnyelvből származik. Perzsa, ezüstből készült tálak gyűjtőneve volt eredetileg, komiul ezi̮ś, udmurtul azveś. Ezek permi népcsoportok voltak. Perzsa kereskedők a permi vadászoknak fizethettek ezüsttel a prémekért. A permi szomszédos nép volt a magyarokkal, mikor azok Magna Hungaria-ban éltek.[5] Vegyjele (Ag) a latin argentum szóból származik.
fermium	Fm	100	Fermi	Enrico Fermi	személynév	Enrico Fermi Nobel-díjas olasz származású atomfizikus tiszteletére, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
fleróvium	Fl	114	orosz	Flerov	kutatóintézet	A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Flerov nevű laborjáról.
fluor	F	9	latin fluorit	fluor lapis	anyagnév	a latin eredetű fluorit (magyarul folypát néven is ismert, CaF2) szóból, amely a latin fluere (folyik) szóból eredeztethető; a fluorit egy ásványfaj, a kohászatban folyósítószerként használatos
foszfor	P	15	görög fényt hordozó	φῶς + -φόρος (phos + -phoros)	tulajdonság	a görög φῶς (fosz) és -φόρος (-forosz) alapján jelentése: fényt hordozó, fényt hozó; a fehérfoszfor világít a sötétben; a Φωσφόρος („Foszforusz”) a Vénusz („Esthajnalcsillag”) neve volt az ókorban.
francium	Fr	87	angol Franciaország	France	földrajzi név	nevét felfedezésének helyéről (Franciaország, Párizs, Curie Institute) kapta.
gadolínium	Gd	64	Gadolin, ill. gadolinit	Johan Gadolin, gadonilit	személynév, ill. anyagnév	nevét a gadonilit ásványról kapta; az ásványt Johan Gadolin finn kémikusról és ásványtudósról nevezték el (Gadolin fedezte fel az ittriumot)
gallium	Ga	31	latin Franciaország („Gallia”)	Gallia	földrajzi név	nevét felfedezési helyének (Franciaország) régi latin nevéről (Gallia) kapta, pontosabban felfedezője, a francia François Lecoq de Boisbaudran nevezte el, de valószínűbb, hogy saját magáról (a francia kakas, le coq, latinul Gallus gallus).[4]
germánium	Ge	32	latin Németország („Germánia”)	Germania	földrajzi név	nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország)
hafnium	Hf	72	latin Koppenhága	Hafnia	földrajzi név	nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Dánia, Koppenhága, Bohr Intézet)
hasszium	Hs	108	latin Hessen	Hassia	földrajzi név	nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország, Hessen tartomány, Darmstadt)
hélium	He	2	görög Nap	ἥλιος (héliosz)	mitológiai név	A görög ἥλιος (héliosz, Nap) szóból; az elemet az 1868-as napfogyatkozás alatt, a napkorona színképelemzése közben fedezték fel
hidrogén	H	1	görög/latin vízképző	ὕδωρ (gyök: ὑδρ-) + -γενῆς (-genesz)	tulajdonság	elnevezése arra utal, hogy a hidrogén égésekor víz keletkezik
higany	Hg	80	görög „vízezüst”	ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz)		angol nevét a Merkúr bolygóról, illetve Mercuriusról, a hírvivők istenéről kapta; a Hg vegyjel a görög ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) szóból származik, amely arra utal, hogy a higany fémes színű, folyékony fém
holmium	Ho	67	latin Stockholm	Holmia	földrajzi név	nevét felfedezése helyének latin nevéből kapta (Stockholm)
indium	In	49	görög/latin indigó	indikon, indicum	tulajdonság	az indium emissziós spektrumában indigókék vonalak jelennek meg
irídium	Ir	77	görög/latin szivárvány	ἴρις (ἴριδος), iris	tulajdonság	Elnevezése arra utal, hogy az irídiumvegyületek oldatai változatos színűek. (Írisz a görög mitológiában a szivárvány istennője.)
itterbium	Yb	70	Ytterby	Ytterby	földrajzi név	Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
ittrium	Y	39	Ytterby	Ytterby	földrajzi név	Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
jód	I	53	görög ibolyaszínű	ἰώδες (iodes)	tulajdonság	A görög ἰώδες szóból, a jódgőz jellegzetes színe után.
kadmium	Cd	48	görög/latin	καδμεία (cadmia)	mitológiai név	Kadmosz görög mitológiai alakról nevezték el
kalcium	Ca	20	latin	calx	anyagnév	A kalcium a mészkőben (latinul: calx) található, innen az elnevezés.[4]
kalifornium	Cf	98	angol	California	földrajzi név	Az amerikai Kalifornia államról, illetve a University of California egyetemről nevezték el.
kálium	K	19	arab	„القلي” (al qalīy)		1807-ben Humphry Davy kálilúg (angolul: potash, jelenlegi nevén kálium-hidroxid) olvadékára kapcsolt elektromos feszültséget, és ezüstösen csillogó fémet kapott, amit káliumnak (angolul: potassium) nevezett el.[4]
kén	S	16	a magyar szó eredete ismeretlen	صفرا (szufra: „sárga”)	tulajdonság	Valószínűleg az arab sufra (sárga) szóból
klór	Cl	17	görög sárgászöld	χλωρός (chlorós)	tulajdonság	A sárgászöld gázt a színe alapján nevezték el a görög chloros „sárgászöld” szóból eredően.[4]
kobalt	Co	27	kobold	Kobold	mitikus név	A germán kobold „manó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[4]
kopernícium	Cn	112	latin/lengyel Kopernikusz	Copernicus, ill. Kopernik	személynév	Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) lengyel csillagász tiszteletére
kripton	Kr	36	görög rejtőzködő	κρυπτός (kryptos)	tulajdonság	A görög kryptos (elrejtett, rejtőzködő) szóból, mivel a többi nemesgázhoz hasonlóan színtelen, szagtalan, nehezen kimutatható gáz
króm	Cr	24	görög szín	χρῶμα (chróma)	tulajdonság	A króm vegyületei változatos és élénk színekben pompáznak, ezért nevezték el a görög croma „szín” szóról.[4]
kűrium	Cm	96	Curie	Curie, Marie and Pierre	személynév	Marie Curie és Pierre Curie, a rádium felfedezői és a radioaktivitás kutatói után lett elnevezve.
lantán	La	57	görög elrejtett	λανθάνειν (lanthanein)	tulajdonság	A görög λανθάνειν (lanthanein, „elrejtett, elbújtatott”) szóból. A cerit nevű ásványban találták meg először, 36 évvel azt követően, hogy ugyanebben az ásványban megtalálták a cériumot (1803-ban).
laurencium	Lr	103	Lawrence	Lawrence, Ernest O	személynév	Ernest Lawrence tiszteletére, aki részt vett a ciklotron kifejlesztésében.
livermórium	Lv	116	amerikai	Livermore	kutatóintézet	Az amerikai Livermore-beli Lawrence Livermore National Laboratory-ról kapta a nevét.
lítium	Li	3	görög	λίθος (lithos)		A görög λίθος (lithos) „kő” szóból, mert elsőként egy ásványban fedezték fel, más gyakori alkálifémekkel (nátrium, kálium) szemben, amelyeket növényi szövetből vontak ki
lutécium	Lu	71	latin Párizs	Lutetia	földrajzi név	Párizs latin neve, Lutetia után.
magnézium	Mg	12	görög Magnesia	Μαγνησία (Magnesia)	földrajzi név	az ókori görögországi Thesszáliában fekvő Magnesiáról kapta nevét; nyelvújításkori magyar nevén: kesereny
mangán	Mn	25	görög/latin Magnesia	Μαγνησία (Magnesia); magnetum	földrajzi név, ill anyagnév	a magnéziumhoz hasonlóan Magnesiáról kapta nevét; a magnesia nigri („fekete magnézium”) a mangán-dioxidot (MnO2) jelöli[6]
meitnérium	Mt	109	Meitner	Lise Meitner	személynév	Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus tiszteletére, aki elméleti magyarázatot adott a maghasadásra
mendelévium	Md	101	orosz (angol) Mengyelejev	Менделеев, Mendeleyev	személynév	Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul Менделеев, angolul Mendeleyev) orosz kémikus tiszteletére, aki megalkotta a periódusos rendszert
molibdén	Mo	42	görög vezető	μόλυβδος (molibdosz)	tulajdonság	A görög μόλυβδος (molybdos, „vezető”) szóból; nyelvújításkori magyar neve olany
moszkóvium	Mc	115	orosz	Москва	földrajzi név	Oroszország központi területéről, a Moszkvai területről kapta nevét.
nátrium	Na	11	görög	„νίτρον” (nítron)		1807-ben Humphry Davy alig néhány nappal a kálium előállítása után – teljesen logikusan – megismételte az elektromos kísérletet a kálilúghoz hasonló nátronlúggal (angol: soda) is (hivatalosan nátrium-hidroxid), melynek során a nátriumot sikerült előállítani, és a lúg után nátriumnak (angol: sodium) nevezte el.[4]
neodímium	Nd	60	görög	νέος δίδυμος (neos didymos)	tulajdonság	A görög neos didymos (új iker) kifejezésből, a prazeodímiumhoz hasonlóan; gyakran tévesen neodíniumnak írják
neon	Ne	10	görög új	νέος (neos)	tulajdonság	a görög νέος (neos, „új”) szóból
neptúnium	Np	93	latin		mitológiai	A Neptunusz bolygó és Neptunus, a tengerek római istene után nevezték el
nihónium	Nh	113	japán	日本 (Nihon)	földrajzi név	Japán neve japánul
nikkel	Ni	28	német	Kupfernickel	mitológia	A germán nickel „manó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[4]
nióbium	Nb	41	görög	Νιόβη (Niobe)	mitológiai név	Niobé, Tantalosz lánya után kapta a nevét
nitrogén	N	7	görög	νίτρον (Latin: nitrum) -γενῆς (-genes)	tulajdonság	Neve a nitrátokban való előfordulására utal. A görög nitron genos: „salétromot adó” elnevezésből.[4]
nobélium	No	102	Nobel	Nobel, Alfred	személynév	Alfred Nobelről, a dinamit feltalálójáról és a Nobel-díj alapítójáról nevezték el
oganeszon	Og	118	orosz	Оганесян	személynév	Nevét Jurij Oganesszján orosz fizikusról kapta.
ólom	Pb	82	plumbum, latin	?	?	A latin plumbum szóból
ón	Sn	50	stannum, latin	?	?	A latin stannum szóból
oxigén	O	8	görög	ὀξύ γείνομαι (oxy geinomai)	tulajdonság	Tévedésből kapta a nevét a görög oxys „savanyú” szóból. Amikor 1777-ben Antoine Lavoisier elnevezte, úgy tartották, hogy az oxigén minden savnak alkotó eleme. Ez nem igaz, például a sósav (hidrogén-klorid) sem tartalmaz oxigént.[4]
ozmium	Os	76	görög	ὀσμή (osme)	tulajdonság	Kellemetlen szaga után nevezték el az elemet a görög osme „szag” után.[4]
palládium	Pd	46	görög	Παλλάς (genitive: Παλλάδος; Pallas)	asztrológiai/mitológiai	A másodikként felfedezett kisbolygóról, a Pallasról kapta a nevét. A Pallast 1802-ben, a palládiumot 1803-ban fedezték fel.[7] (A kisbolygót Pallasz Athénéről nevezték el, megjegyzendő, hogy a mitológiában a Pallas elég gyakori név.)
platina	Pt	78	spanyol	platina	anyagnév	A spanyol plata szó ezüstöt jelent, az -ina kicsinyítőképző. A platina hasonlít az ezüsthöz.[7]
plutónium	Pu	94	Plútó	Pluto	asztrológiai/mitológiai	Az Uránuszon túli második bolygóról, a Plutóról kapta a nevét. A plutónium a periódusos rendszerben is két hellyel az uránon „túl” található. A bolygót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. Pluto az alvilág istene a görög mitológiában.[7]
polónium	Po	84	latin Lengyelország	Poland	földrajzi	Lengyelországról, Marie Curie szülőhelyéről nevezték el.
prazeodímium	Pr	59	görög	πράσιος δίδυμος (prasios didymos)	tulajdonság	A görög prasios didymos (zöld iker) kifejezésből, a neodímiumhoz hasonlóan
prométium	Pm	61		Prometheus	mitológiai	Nevét Prométheusz titán után kapta, aki ellopta az istenektől, és az embereknek adta a tüzet.
protaktínium	Pa	91	görög	πρῶτος + ἀκτίς	tulajdonság
rádium	Ra	88	latin	radius	tulajdonság	A latin radius, „sugárzás” szóból (a radioaktivitása miatt).
radon	Rn	86		Radium	anyagnév	A rádium után lett elnevezve, mert bomlásakor radon keletkezik.
raderfordium	Rf	104		Rutherford, Ernest	személynév	Ernest Rutherford brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a radioaktív sugárzás kutatója után kapta a nevét.
rénium	Re	75	latin	Rhenus	földrajzi név	Az elem a Rajna (latinul Rhenus) folyóról kapta a nevét.[4]
réz	Cu	29	görög?	Κύπριος (Kyprios)?	földrajzi név	Latin neve (cuprum) Ciprus szigetéről ered, ahol gazdag lelőhelye volt.[4]
ródium	Rh	45	görög rózsa színű [=vörös]	ῥόδον (rhodon)	tulajdonság	Ez az elem is a vegyületei színe után kapta a nevét a görög rhodon „rózsa”" után.[4]
röntgénium	Rg	111		Röntgen, Wilhelm Conrad	személynév	Wilhelm Conrad Röntgen, a röntgensugárzás felfedezője után kapta nevét.
rubídium	Rb	37	latin sötétvörös	rubidus	tulajdonság	Elemi formában fémes szürke, de a vegyületeit elégetve a lángot a vörösre festi.[4]
ruténium	Ru	44	latin Oroszország	Ruthenia	földrajzi	Ruthenia, Oroszország latin nevéből.
stroncium	Sr	38	lelőhely	Strontian	földrajzi név	A Skóciában lévő Strontian település nevét őrzi, ahol az elem lelőhelye található.[4]
szamárium	Sm	62	orosz Szamarszkij	(oroszul) Самарский-Быховец, Szamarszkij-Bihovec	személynév	Vaszilij Jevgrafovics Szamarszkij-Bihovec (oroszul: Василий Евграфович Самарский-Быховец) orosz bányamérnök, ezredes tiszteletére
szelén	Se	34	görög Hold	σελήνη (seléne)	asztrológiai, ill. mitológiai név	A szelén hasonlít a tellúrhoz, ezért kapott a tellúréhoz hasonló nevet. A görög mitológiában Szeléné a Hold istennője.[7]
szén	C	6	latin carbō	a francia charbone szóból	anyag neve	A latin carbo (kőszén) szóból került a franciába és sok más nyelvbe
sziborgium	Sg	106	Seaborg	Seaborg, Glenn Teodor	személynév	Glenn T. Seaborg, a transzurán elemek kutatója után.
szilícium	Si	14	latin	silex, -icis	tulajdonság	Silex (latin): kovakő, kemény kő. A szilíciumot először a kovakőben mutatták ki.[7]
szkandium	Sc	21	Skandinávia	Scandia	földrajzi	Scandia, Skandinávia latin nevéből.
tallium	Tl	81	görög zöldell	θαλλός (thallos)	tulajdonság	Neve a görög thallos „zöld ág, hajtás” szóból ered, mert a lángot égése során levélzöldre festi.[4]
tantál	Ta	73	görög Tantalus	Τάνταλος (Tantalus)	mitológiai	Tantalus büntetése után lett elnevezve.
technécium	Tc	43	görög	τεχνητός (technetos)	tulajdonság	A technika szóból, mert ez volt az első mesterséges elem.
tenesszium	Ts	117	amerikai	Tennessee	földrajzi név	Nevét az Amerikai Egyesült Államok Tennessee államról kapta.
tellúr	Te	52	latin Föld	Tellus	mitológiai	1798-ig még egyetlen elemet sem neveztek el a Földről. Itt volt az ideje... (M. Klaproth, 1799) Tellus: Föld-istennő, Gaia római megfelelője.[7]
terbium	Tb	65	Ytterby	Ytterby	földrajzi	Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
titán	Ti	22	görög/latin	Τιτάν (gen.: Τιτάνος; Titan)	mitológiai	Nevét a titánokról, Gaia görög földistennő gyermekeiről kapta.
tórium	Th	90	?	Thor	mitológiai	Thor a mennydörgés, vihar, villámok és a háború skandináv istene. A fémet egy norvég ásványban fedezte fel a svéd J. J. Berzelius. Az ásványt később toritnak nevezték el.[7]
túlium	Tm	69	görög	Θούλη, Θύλη[8]	mitológiai	A mitikus Thule szigetéről kapta a nevét.
urán	U	92	görög/latin Uránusz, Uranosz	Οὐρανός; Uranus	asztrológiai, ill. mitológiai név	Uranosz a görög mitológiában az ég istene; az Uránusz bolygót 1781-ben (míg az uránt 1789-ben) fedezték fel; nyelvújításkori magyar neve: sárgany
vanádium	V	23	?	Vanadis	mitológiai	Mivel a vanádium a szivárvány majdnem összes színében tündöklő vegyületeket képez, az elemet a szépség skandináv istennőjéről nevezték el.[4]
vas	Fe	26	?	?	?	Eredetileg „isteni fémet” jelentett a neve, mert i. e. 4000 körül az egyiptomiak és a sumérok a meteoritok anyagát használták fel.
volfrám	W	74	svéd nehéz kő	tung sten	tulajdonság	A tungsten a svéd és dán tung sten, „nehéz kő” kifejezésből származik. A volfrám név a volframit ásványból ered, amelyet németül Wolfrahm-nak, „farkashab”-nak neveztek el a kohósítást zavaró, felhabzást okozó hatásra utalva.
xenon	Xe	54	görög	ξένος (xenos)		A görög ξένος (xenos) „idegen” szóból, valószínűleg azért, mert a többi nemesgázzal ellentétben sok vegyülete van.

Jegyzetek

1. Aluminum in Online Etymological Dictionary. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
2. A barit sűrűsége 4,5 g/cm³.
3. DictZone.com Latin-magyar szótár caesius címszava. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
4. P. W. Atkins: A periódusos birodalom 49-62. o., Kulturtrade kiadó, 1995, ISBN 963 7826 81 5
5. „Honnan jön az ezüst?”, Nyelv és Tudomány, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.) (hu-HU nyelvű) 
6. Honnan származik az elemek neve?
7. ChemoNet: Honnan származik az elemek neve?. www.kfki.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
8. Thule in Wordnik, accessed March 9, 2010. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)

Források

• Honnan származik az elemek neve?
• Inzelt György: Küzdelem az elemek elnevezéséért. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
• Kémia és nyelvészet

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a List of chemical element name etymologies című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.