Kripton

Ez a szócikk a nemesgázról szól. Hasonló címmel lásd még: Krypton (egyértelműsítő lap).

36 bróm ← kripton → rubídium Ar ↑ Kr ↓ Xe 36 Kr Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	kripton, Kr, 36
Latin megnevezés	krypton
Elemi sorozat	nemesgázok
Csoport, periódus, mező	18, 4, p
Megjelenés	színtelen
Atomtömeg	83,798(2)  g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d^10 4s^2 4p^6
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	gáz
Sűrűség	(0 °C, 101,325 kPa) 3,749 g/l
Olvadáspont	115,79 K (-157,36 °C, -251,25 °F)
Forráspont	119,93 K (-153,22 °C, -243,8 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	1,64 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	9,08 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 59 65 74 84 99 120
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs szám	0, 2
Elektronegativitás	3,00 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 1350,8 kJ/mol
	2.: 2350,4 kJ/mol
	3.: 3565 kJ/mol
Atomsugár (számított)	88 pm
Kovalens sugár	110 pm
Van der Waals-sugár	202 pm
Egyebek
Mágnesség	nem mágneses
Hővezetési tényező	(300 K) 9,43 mW/(m·K)
Hangsebesség	(gáz, 23 °C, prelim.) (220) m/s
Hangsebesség	(folyadék) 1120 m/s
CAS-szám	7439-90-9
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A kripton izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék ^78Kr 0,35% 2,3×10^20 y ? ? - ^78Se ^79Kr mest. 35,04 h ? - ^79Br β^+ 0,604 ^79Br ? 0,26, 0,39, 0,60 - ^80Kr 2,25% Kr stabil 44 neutronnal ^81Kr mest. 2,29×10^5 y ? - ^81Br ? 0,281 - ^82Kr 11,6% Kr stabil 46 neutronnal ^83Kr 11,5% Kr stabil 47 neutronnal ^84Kr 57% Kr stabil 48 neutronnal ^85Kr mest. 10,756 y β^- 0,687 ^85Rb ^86Kr 17,3% Kr stabil 50 neutronnal
Hivatkozások

A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme. A vegyjele Kr. Szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú.

Felfedezése

1898-ban fedezte fel William Ramsay és Morris William Travers. A neve a görög eredetű krüptosz szóra vezethető vissza; jelentése rejtőzködő.

Fizikai adatai

A kripton a többi nemesgázhoz hasonlóan egyatomos gázként létezik, színe, íze nincsen, a hőt és az elektromosságot nem vezeti. Fénycsőben (kisülési csőben) halvány ibolya színű fényt áraszt. 19 izotópja közül 6 stabil.

Vegyületei

A kripton nemesgáz, így inert, azaz semleges gáz. Ez azt jelenti, hogy nem lép semmilyen más anyaggal reakcióba. 1962-ben azonban sikerült laboratóriumban kripton-vegyületeket előállítani. A kripton gerjesztett állapotban képes vegyületeket alkotni a fluorral, az oxigénnel és a fluorral együtt, a fluorral és a platinával együtt, illetve a fluorral és az antimonnal együtt. A 6 fluor és 1 kriptonból álló 7 atomos molekula stabilabbnak bizonyult, így ennek van gyakorlati felhasználása is (lézertechnológiában). Később előállítottak kriptonból és radonból álló vegyületeket, bár ezek nem voltak stabilak a radon bomlása miatt.

Felhasználása

Kriptonnal töltött kisülési cső

A kripton a levegő 1/900000-ed részét alkotja (pontosan: 0,000114%-a), ami azt jelenti, hogy 1000 liter levegőből 1,1 ml kripton állítható elő. A levegő hűtésekor -150 Celsius-fokon a kripton folyékonnyá válik, amit szobahőmérsékletre visszamelegítve már tiszta kriptonként izzólámpákba töltenek. A kriptonnal töltött izzó Bródy Imre találmánya, gyártása a TUNGSRAM-nál kezdődött el. A kripton fluorral alkotott vegyületét alkalmazzák lézeres tisztítási eljárásokban. Reklám- és dekorációs célokra szolgáló neoncső töltésére is használatos. A kriptontöltésű neoncső törtfehér fényt bocsát ki.

Források

• Maróthy Miklósné: Kémia (Konspet-H Kiadó, Piliscsaba. 2006)
• Marosi - Perczel: Kémia II. (felsőoktatási jegyzet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966)