Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis. Vizes oldatát a kereskedelemben, háztartási tisztítószerként, hideg zsíroldó néven forgalmazzák.[2]
Története
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Jellemzői
A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid-tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat, így az üveget is feloldja.
Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, és kiszűrhető az oldatból.
Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.[3]
Az olcsóbb háztartási hipó mellett ez a legfontosabb konyhai tisztítószer. Főleg a konyhai sütők zsírmentesítésére, a megszenesedett ételmaradványok eltávolítására szokták használni.
Élettani tulajdonságok
Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve.
Maradandó égési sérüléseket okoz!
Óvintézkedések
Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz. Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek.
Források
↑James A. Ibers, Junji Kumamoto, and Robert G. Snyder (1960). „Structure of Potassium Hydroxide: An X-Ray and Infrared Study”. J. Chem. Phys.33 (4), 1164-1170. o. DOI:10.1063/1.1731351.
↑A hideg zsíroldó alapvetően kálium-hidroxid vizes oldata, de a gyártók, kisebb arányban, adalékanyagokat is tehetnek a termékbe, például, 2-aminoetanolt és 2-butoxietanolt.